Fúziós nómenklatúra - Laptörténet

Laci: /* A számozás */

2020-09-18T10:46:20Z

A számozás

← Régebbi változat		A lap 2020. szeptember 18., 10:46-kori változata
83. sor:		83. sor:

	=== A számozás ===		=== A számozás ===
	A számozást a legfelső gyűrűnek az óramutató járásával ellenkező irányú szélső csúcsától kezdjük, amelyik nem tartozik másik gyűrűhöz. Ha több legfelső gyűrű van, a jobb ~~oldalihoz~~ ~~képesti~~ ~~legtávolabbi~~ ~~ilyennel~~ kezdünk.<ref group="fúzió">[https://www.qmul.ac.uk/sbcs/iupac/fusedring/FR53.html FR-5.3 Peripheral numbering]</ref>		A számozást a legfelső gyűrűnek az óramutató járásával ellenkező irányú szélső csúcsától kezdjük, amelyik nem tartozik másik gyűrűhöz. Ha több legfelső gyűrű van, a jobb szélső gyűrű ilyen atomjával kezdünk.<ref group="fúzió">[https://www.qmul.ac.uk/sbcs/iupac/fusedring/FR53.html FR-5.3 Peripheral numbering]</ref>

	Az óramutató járásával egyező irányban számozunk.		Az óramutató járásával egyező irányban számozunk.

Laci: /* Példák */

2020-09-03T10:38:27Z

Példák

← Régebbi változat		A lap 2020. szeptember 3., 10:38-kori változata
143. sor:		143. sor:
	Az egyesített gyűrűpár számozására elvileg négy lehetőség van, de csak azt a kettőt érdemes megvizsgálni, amelyikben az 1-es nitrogénatom. A pirazol 2-es atomjával kezdve a nitrogénatomok számai: 1,4,8, a pirazol 3-as atomján kezdve 1,5,6. Az előbbi a kisebb.		Az egyesített gyűrűpár számozására elvileg négy lehetőség van, de csak azt a kettőt érdemes megvizsgálni, amelyikben az 1-es nitrogénatom. A pirazol 2-es atomjával kezdve a nitrogénatomok számai: 1,4,8, a pirazol 3-as atomján kezdve 1,5,6. Az előbbi a kisebb.
	{{clear}}		{{clear}}


	=== Dupla fúzió ===		=== Dupla fúzió ===
228. sor:		227. sor:
	{{clear}}		{{clear}}

	=== {{anchor\|belső atom}} 9. ~~példa:~~ ~~belső atom számozása~~ ===		=== {{anchor\|belső atom}} Nem ortokondenzált példák ===
	[[Fájl:Lergotril.svg\|bélyegkép\|balra\|297px\|{{enlink\|Lergotrile\|Lergotril}}]]		[[Fájl:Lergotril.svg\|bélyegkép\|balra\|297px\|{{enlink\|Lergotrile\|Lergotril}}]]

238. sor:		237. sor:
	{{lásd még\|Kémia:Lergotril}}		{{lásd még\|Kémia:Lergotril}}
	{{clear}}		{{clear}}

	=== 10. példa: több éllel kapcsolódó gyűrűk ===
	Lásd az [[#belső atom\|előző példát]] is.

	[[Fájl:Hipericin.svg\|bélyegkép\|balra\|315px\|{{hulink\|Hipericin}}]]		[[Fájl:Hipericin.svg\|bélyegkép\|balra\|315px\|{{hulink\|Hipericin}}]]

Laci: /* Példák */

2020-09-03T10:35:40Z

Példák

← Régebbi változat		A lap 2020. szeptember 3., 10:35-kori változata
189. sor:		189. sor:
	{{clear}}		{{clear}}

	=== 5. ~~példa~~ ===		=== További ortokondenzált példák ===
	{\| style="float: right; clear: right; margin-left: 10pt"		{\| style="float: right; clear: right; margin-left: 10pt"
	\| <gallery>		\| <gallery>
214. sor:		214. sor:
	{{clear}}		{{clear}}

	=== 7. példa ===
	{\| style="float: right; clear: right; margin-left: 10pt"		{\| style="float: right; clear: right; margin-left: 10pt"
	\| [[Fájl:Fenantrén.svg\|bélyegkép\|none\|150px\|{{hulink\|Fenantrén}}]]		\| [[Fájl:Fenantrén.svg\|bélyegkép\|none\|150px\|{{hulink\|Fenantrén}}]]

Laci, 2020. szeptember 3., 10:27-n

2020-09-03T10:27:40Z

@@ 142. sor: / 142. sor: @@
 Az egyesített gyűrűpár számozására elvileg négy lehetőség van, de csak azt a kettőt érdemes megvizsgálni, amelyikben az 1-es nitrogénatom. A pirazol 2-es atomjával kezdve a nitrogénatomok számai: 1,4,8, a pirazol 3-as atomján kezdve 1,5,6. Az előbbi a kisebb.
 {{clear}}
@@ 213. sor: / 227. sor: @@
 A gonán a [[Baeyer-rendszer]]ben is elnevezhető (lásd ott). Az ábrán a piros számok az ottani számozást mutatják.
 {{lásd még|Szteroidok|Kémia:Kolesztán}}
 {{clear}}

Laci: /* 5. példa */

2020-09-03T10:14:27Z

5. példa

← Régebbi változat		A lap 2020. szeptember 3., 10:14-kori változata
197. sor:		197. sor:
	Betűjelet csak az alapgyűrű élei kapnak, így az oxepin és pirazol közös élét az atompárok helyszámával adjuk meg. A piros/zöld számozás iránya különböző, ezért az egyik csúcspár helyszámai növekvő, a másikéi csökkenő sorrendben vannak.		Betűjelet csak az alapgyűrű élei kapnak, így az oxepin és pirazol közös élét az atompárok helyszámával adjuk meg. A piros/zöld számozás iránya különböző, ezért az egyik csúcspár helyszámai növekvő, a másikéi csökkenő sorrendben vannak.

	Utolsó lépésként megszámozzuk a teljes vegyületet (kék számok). Felrajzoljuk a gyűrűket a számozáshoz szükséges alakban (jobb oldali ábra). Két gyűrű van egyvonalban, a másik kettő a felső térfélre mozgatható. Az egyik a bal, a másik a jobb negyedben; függőleges tükrözéssel a két gyűrű helyet cserél. Ez a kétféle számozás lehetséges; az induló csúcsokat ponttal jelöltük. A számozáskor az dönt, hogy a jobb oldali pontból indulva kisebb ~~helyszámot~~ kapunk az ~~oxigénnek~~. A fúzió utáni számozást a fenti bal ábrán a kék számok mutatják.		Utolsó lépésként megszámozzuk a teljes vegyületet (kék számok). Felrajzoljuk a gyűrűket a számozáshoz szükséges alakban (jobb oldali ábra). Két gyűrű van egyvonalban, a másik kettő a felső térfélre mozgatható. Az egyik a bal, a másik a jobb negyedben; függőleges tükrözéssel a két gyűrű helyet cserél. Ez a kétféle számozás lehetséges; az induló csúcsokat ponttal jelöltük. A számozáskor az dönt, hogy a jobb oldali pontból indulva kisebb helyszámokat kapunk a heteroatomoknak. A fúzió utáni számozást a fenti bal ábrán a kék számok mutatják.
	{{clear}}		{{clear}}

Laci: /* 5. példa */

2020-09-03T10:13:07Z

5. példa

← Régebbi változat		A lap 2020. szeptember 3., 10:13-kori változata
197. sor:		197. sor:
	Betűjelet csak az alapgyűrű élei kapnak, így az oxepin és pirazol közös élét az atompárok helyszámával adjuk meg. A piros/zöld számozás iránya különböző, ezért az egyik csúcspár helyszámai növekvő, a másikéi csökkenő sorrendben vannak.		Betűjelet csak az alapgyűrű élei kapnak, így az oxepin és pirazol közös élét az atompárok helyszámával adjuk meg. A piros/zöld számozás iránya különböző, ezért az egyik csúcspár helyszámai növekvő, a másikéi csökkenő sorrendben vannak.

	Utolsó lépésként megszámozzuk a teljes vegyületet (kék számok). Felrajzoljuk a gyűrűket a számozáshoz szükséges alakban (jobb oldali ábra). Két gyűrű van egyvonalban, a másik kettő a felső térfélre mozgatható. Az egyik a bal, a másik a jobb negyedben; függőleges tükrözéssel a két gyűrű helyet cserél. Ez a kétféle számozás lehetséges; az induló csúcsokat ponttal jelöltük. A számozáskor az dönt, hogy a jobb oldali pontból indulva kisebb ~~helyszámokat~~ kapunk a ~~nitrogéneknek~~. A fúzió utáni számozást a fenti bal ábrán a kék számok mutatják.		Utolsó lépésként megszámozzuk a teljes vegyületet (kék számok). Felrajzoljuk a gyűrűket a számozáshoz szükséges alakban (jobb oldali ábra). Két gyűrű van egyvonalban, a másik kettő a felső térfélre mozgatható. Az egyik a bal, a másik a jobb negyedben; függőleges tükrözéssel a két gyűrű helyet cserél. Ez a kétféle számozás lehetséges; az induló csúcsokat ponttal jelöltük. A számozáskor az dönt, hogy a jobb oldali pontból indulva kisebb helyszámot kapunk az oxigénnek. A fúzió utáni számozást a fenti bal ábrán a kék számok mutatják.
	{{clear}}		{{clear}}

Laci: /* 5. példa */

2020-09-03T10:12:11Z

5. példa

← Régebbi változat		A lap 2020. szeptember 3., 10:12-kori változata
197. sor:		197. sor:
	Betűjelet csak az alapgyűrű élei kapnak, így az oxepin és pirazol közös élét az atompárok helyszámával adjuk meg. A piros/zöld számozás iránya különböző, ezért az egyik csúcspár helyszámai növekvő, a másikéi csökkenő sorrendben vannak.		Betűjelet csak az alapgyűrű élei kapnak, így az oxepin és pirazol közös élét az atompárok helyszámával adjuk meg. A piros/zöld számozás iránya különböző, ezért az egyik csúcspár helyszámai növekvő, a másikéi csökkenő sorrendben vannak.

	Utolsó lépésként megszámozzuk a teljes vegyületet (kék számok). Felrajzoljuk a gyűrűket a számozáshoz szükséges alakban (jobb oldali ábra). Két gyűrű van egyvonalban, a másik kettő a felső térfélre mozgatható. Az egyik a bal, a másik a jobb negyedben; függőleges tükrözéssel a két gyűrű helyet cserél. Ez a kétféle számozás lehetséges; az induló csúcsokat ponttal jelöltük. A számozáskor az dönt, hogy a jobb oldali ~~ponttal~~ indulva kisebb helyszámokat kapunk a nitrogéneknek. A fúzió utáni számozást a fenti bal ábrán a kék számok mutatják.		Utolsó lépésként megszámozzuk a teljes vegyületet (kék számok). Felrajzoljuk a gyűrűket a számozáshoz szükséges alakban (jobb oldali ábra). Két gyűrű van egyvonalban, a másik kettő a felső térfélre mozgatható. Az egyik a bal, a másik a jobb negyedben; függőleges tükrözéssel a két gyűrű helyet cserél. Ez a kétféle számozás lehetséges; az induló csúcsokat ponttal jelöltük. A számozáskor az dönt, hogy a jobb oldali pontból indulva kisebb helyszámokat kapunk a nitrogéneknek. A fúzió utáni számozást a fenti bal ábrán a kék számok mutatják.
	{{clear}}		{{clear}}

Laci: /* 5. példa */

2020-09-03T10:11:00Z

5. példa

← Régebbi változat		A lap 2020. szeptember 3., 10:11-kori változata
197. sor:		197. sor:
	Betűjelet csak az alapgyűrű élei kapnak, így az oxepin és pirazol közös élét az atompárok helyszámával adjuk meg. A piros/zöld számozás iránya különböző, ezért az egyik csúcspár helyszámai növekvő, a másikéi csökkenő sorrendben vannak.		Betűjelet csak az alapgyűrű élei kapnak, így az oxepin és pirazol közös élét az atompárok helyszámával adjuk meg. A piros/zöld számozás iránya különböző, ezért az egyik csúcspár helyszámai növekvő, a másikéi csökkenő sorrendben vannak.

	Utolsó lépésként megszámozzuk a teljes vegyületet (kék számok). Felrajzoljuk a gyűrűket a számozáshoz szükséges alakban (jobb oldali ábra). Két gyűrű van egyvonalban, a másik kettő a felső térfélre mozgatható. Az egyik a bal, a másik a jobb negyedben; függőleges tükrözéssel a két gyűrű helyet cserél. Ez a kétféle számozás lehetséges; az induló csúcsokat ponttal jelöltük. A számozáskor az dönt, hogy a jobb oldali ponttal indulva kisebb helyszámokat kapunk a nitrogéneknek. A fúzió utáni számozást a fenti ábrán a kék számok mutatják.		Utolsó lépésként megszámozzuk a teljes vegyületet (kék számok). Felrajzoljuk a gyűrűket a számozáshoz szükséges alakban (jobb oldali ábra). Két gyűrű van egyvonalban, a másik kettő a felső térfélre mozgatható. Az egyik a bal, a másik a jobb negyedben; függőleges tükrözéssel a két gyűrű helyet cserél. Ez a kétféle számozás lehetséges; az induló csúcsokat ponttal jelöltük. A számozáskor az dönt, hogy a jobb oldali ponttal indulva kisebb helyszámokat kapunk a nitrogéneknek. A fúzió utáni számozást a fenti bal ábrán a kék számok mutatják.
	{{clear}}		{{clear}}

Laci: /* 5. példa */

2020-09-03T10:10:29Z

5. példa

← Régebbi változat		A lap 2020. szeptember 3., 10:10-kori változata
197. sor:		197. sor:
	Betűjelet csak az alapgyűrű élei kapnak, így az oxepin és pirazol közös élét az atompárok helyszámával adjuk meg. A piros/zöld számozás iránya különböző, ezért az egyik csúcspár helyszámai növekvő, a másikéi csökkenő sorrendben vannak.		Betűjelet csak az alapgyűrű élei kapnak, így az oxepin és pirazol közös élét az atompárok helyszámával adjuk meg. A piros/zöld számozás iránya különböző, ezért az egyik csúcspár helyszámai növekvő, a másikéi csökkenő sorrendben vannak.

	Utolsó lépésként megszámozzuk a teljes vegyületet (kék számok). Felrajzoljuk a gyűrűket a számozáshoz szükséges alakban (jobb oldali ábra). Két gyűrű van egyvonalban, a másik kettő a felső térfélre mozgatható. Az egyik a bal, a másik a jobb negyedben. Ez a kétféle számozás lehetséges; az induló csúcsokat ponttal jelöltük.		Utolsó lépésként megszámozzuk a teljes vegyületet (kék számok). Felrajzoljuk a gyűrűket a számozáshoz szükséges alakban (jobb oldali ábra). Két gyűrű van egyvonalban, a másik kettő a felső térfélre mozgatható. Az egyik a bal, a másik a jobb negyedben; függőleges tükrözéssel a két gyűrű helyet cserél. Ez a kétféle számozás lehetséges; az induló csúcsokat ponttal jelöltük. A számozáskor az dönt, hogy a jobb oldali ponttal indulva kisebb helyszámokat kapunk a nitrogéneknek. A fúzió utáni számozást a fenti ábrán a kék számok mutatják.
	{{clear}}		{{clear}}

Laci: /* 5. példa */

2020-09-03T10:08:29Z

5. példa

← Régebbi változat		A lap 2020. szeptember 3., 10:08-kori változata
197. sor:		197. sor:
	Betűjelet csak az alapgyűrű élei kapnak, így az oxepin és pirazol közös élét az atompárok helyszámával adjuk meg. A piros/zöld számozás iránya különböző, ezért az egyik csúcspár helyszámai növekvő, a másikéi csökkenő sorrendben vannak.		Betűjelet csak az alapgyűrű élei kapnak, így az oxepin és pirazol közös élét az atompárok helyszámával adjuk meg. A piros/zöld számozás iránya különböző, ezért az egyik csúcspár helyszámai növekvő, a másikéi csökkenő sorrendben vannak.

	Utolsó lépésként megszámozzuk a teljes vegyületet (kék számok). Felrajzoljuk a gyűrűket a számozáshoz szükséges alakban. Két gyűrű van egyvonalban, a másik kettő a felső térfélre mozgatható. Az egyik a bal, a másik a jobb negyedben. Ez a kétféle számozás lehetséges; az induló csúcsokat ponttal jelöltük.		Utolsó lépésként megszámozzuk a teljes vegyületet (kék számok). Felrajzoljuk a gyűrűket a számozáshoz szükséges alakban (jobb oldali ábra). Két gyűrű van egyvonalban, a másik kettő a felső térfélre mozgatható. Az egyik a bal, a másik a jobb negyedben. Ez a kétféle számozás lehetséges; az induló csúcsokat ponttal jelöltük.
	{{clear}}		{{clear}}