Képlet - Laptörténet

Laci, 2020. április 12., 14:49-n

2020-04-12T14:49:24Z

← Régebbi változat		A lap 2020. április 12., 14:49-kori változata
4. sor:		4. sor:
	A '''tapasztalati képlet''' a vegyület atomjainak arányát adja meg, azok számát, a molekula súlyát nem. Polimerek, kristályok, nagy molekulák esetén használják. Pl. az {{hulink\|etén}} vagy a {{hulink\|propén}} kétszer annyi hidrogénatomot tartalmaz, mint szenet, így mindkettő tapasztalati képlete CH<sub>2</sub>.<ref group="Erdey">20. oldal, 2.12</ref>		A '''tapasztalati képlet''' a vegyület atomjainak arányát adja meg, azok számát, a molekula súlyát nem. Polimerek, kristályok, nagy molekulák esetén használják. Pl. az {{hulink\|etén}} vagy a {{hulink\|propén}} kétszer annyi hidrogénatomot tartalmaz, mint szenet, így mindkettő tapasztalati képlete CH<sub>2</sub>.<ref group="Erdey">20. oldal, 2.12</ref>

	Az '''összegképlet''' vagy '''molekulaképlet''' a vegyületet alkotó atomok mellett azok számát is megadja.<ref group="Erdey">20. oldal, 2.13</ref> Ebből kiszámítható a molekulasúly. Pl. az etén összegképlete C<sub>2</sub>H<sub>4</sub>, a propéné C<sub>3</sub>H<sub>6</sub>.		Az '''összegképlet''' vagy '''molekulaképlet''' a vegyületet alkotó atomok mellett azok számát is megadja.<ref group="Erdey">20. oldal, 2.13</ref> Ebből kiszámítható a molekulasúly. Pl. az etén összegképlete {{képlet\|C<sub>2</sub>H<sub>4</sub>}}, a propéné {{képlet\|C<sub>3</sub>H<sub>6</sub>}}.

	A '''Hill-képlet''' az összegképlet atomjainak sorrendjét szabja meg. Ha a molekulában van szén, a képlet a szén- és hidrogénatomok számával kezdődik, ezt követi a többi atom abc rendben. Ha a molekulában nincsen szén, valamennyi atom (a hidrogént is beleértve) abc-sorrendben szerepel. Pl. a {{hulink\|kénsav}} szokásos képlete H<sub>2</sub>SO<sub>4</sub>, ez a Hill-rendszerben H<sub>2</sub>O<sub>4</sub>S. A {{hulink\|kálium-hidroxid}} szokásos képlete KOH, a Hill-rendszerbelié HKO. A rendszer az összegképlet szerinti keresést egyszerűsíti le.		A '''Hill-képlet''' az összegképlet atomjainak sorrendjét szabja meg. Ha a molekulában van szén, a képlet a szén- és hidrogénatomok számával kezdődik, ezt követi a többi atom abc rendben. Ha a molekulában nincsen szén, valamennyi atom (a hidrogént is beleértve) abc-sorrendben szerepel. Pl. a {{hulink\|kénsav}} szokásos képlete {{képlet\|H<sub>2</sub>SO<sub>4</sub>}}, ez a Hill-rendszerben {{képlet\|H<sub>2</sub>O<sub>4</sub>S}}. A {{hulink\|kálium-hidroxid}} szokásos képlete {{képlet\|KOH}}, a Hill-rendszerbelié {{képlet\|HKO}}. A rendszer az összegképlet szerinti keresést egyszerűsíti le.

	A Hill-féle rendszer az összegképletek rendezését is megadja (összegképlet-lista esetén): az atomok abc-sorrendjében, azon belül az atomszám szerint sorolja fel őket.<ref group="Römpp">2. kötet, 481–482. oldal.</ref>		A Hill-féle rendszer az összegképletek rendezését is megadja (összegképlet-lista esetén): az atomok abc-sorrendjében, azon belül az atomszám szerint sorolja fel őket.<ref group="Römpp">2. kötet, 481–482. oldal.</ref>
17. sor:		17. sor:
	\| valign="bottom" \| [[Fájl:Benzol.svg\|bélyegkép\|100px\|Benzol]]		\| valign="bottom" \| [[Fájl:Benzol.svg\|bélyegkép\|100px\|Benzol]]
	\|}		\|}
	Az atomok sorrendjét és térbeli elrendezését írja le.<ref group="Erdey">20. oldal, 2.14</ref> Általában grafikus ábrán adjuk meg. A '''gyökcsoportos képlet'''<ref>{{CitWeb\|url=https://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/2001/19het/kemia/kemia19.html\|tit=XIX. Sztereokémia\|accd=2020-03-29}}</ref> az atomokhoz tartozó hidrogéneket közvetlenül az atom mellé írva adja meg, az atomok közötti kapcsolatokat –, = ill. ≡ jellel. A kerek zárójel elágazást jelöl. Azonos atomcsoportot a ) után alsó indexbe írt szám jelez; ez tehát többszörös elágazás. A kerek zárójeles tag közvetlenül követi az őt megelőző csoportot. Pl. az {{hulink\|izobután}} szerkezeti képlete ebben a leírásban: CH<sub>3</sub>–CH(CH<sub>3</sub>)–CH<sub>3</sub>.		Az atomok sorrendjét és térbeli elrendezését írja le.<ref group="Erdey">20. oldal, 2.14</ref> Általában grafikus ábrán adjuk meg. A '''gyökcsoportos képlet'''<ref>{{CitWeb\|url=https://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/2001/19het/kemia/kemia19.html\|tit=XIX. Sztereokémia\|accd=2020-03-29}}</ref> az atomokhoz tartozó hidrogéneket közvetlenül az atom mellé írva adja meg, az atomok közötti kapcsolatokat –, = ill. ≡ jellel. A kerek zárójel elágazást jelöl. Azonos atomcsoportot a ) után alsó indexbe írt szám jelez; ez tehát többszörös elágazás. A kerek zárójeles tag közvetlenül követi az őt megelőző csoportot. Pl. az {{hulink\|izobután}} szerkezeti képlete ebben a leírásban: {{képlet\|CH<sub>3</sub>–CH(CH<sub>3</sub>)–CH<sub>3</sub>}}.

	A szögletes zárójel ugyanazon atomcsoport elágazás nélküli ismétlődését jelenti. Pl. a {{hulink\|bután}} gyökcsoportos képlete: CH<sub>3</sub>–[CH<sub>2</sub>]<sub>2</sub>–CH<sub>3</sub>.		A szögletes zárójel ugyanazon atomcsoport elágazás nélküli ismétlődését jelenti. Pl. a {{hulink\|bután}} gyökcsoportos képlete: {{képlet\|CH<sub>3</sub>–[CH<sub>2</sub>]<sub>2</sub>–CH<sub>3</sub>}}.

	A '''vonalképlet''' a hidrogéneket egyáltalán nem tünteti fel. Gyűrűk esetén szinte kizárólag ezt alkalmazzák.		A '''vonalképlet''' a hidrogéneket egyáltalán nem tünteti fel. Gyűrűk esetén szinte kizárólag ezt alkalmazzák.

Laci: /* Forrás */

2020-04-01T06:46:19Z

Forrás

← Régebbi változat		A lap 2020. április 1., 06:46-kori változata
34. sor:		34. sor:
	* {{Furka\|38}}		* {{Furka\|38}}
	* {{erdey\|2\|119–120}}		* {{erdey\|2\|119–120}}
	{{hasáb eleje\|2}}		{{hasáb eleje\|3}}
	<references group="Erdey"/>		<references group="Erdey"/>
	{{hasáb vége}}		{{hasáb vége}}

Laci: /* Bruttó képlet */

2020-04-01T06:46:08Z

Bruttó képlet

← Régebbi változat		A lap 2020. április 1., 06:46-kori változata
4. sor:		4. sor:
	A '''tapasztalati képlet''' a vegyület atomjainak arányát adja meg, azok számát, a molekula súlyát nem. Polimerek, kristályok, nagy molekulák esetén használják. Pl. az {{hulink\|etén}} vagy a {{hulink\|propén}} kétszer annyi hidrogénatomot tartalmaz, mint szenet, így mindkettő tapasztalati képlete CH<sub>2</sub>.<ref group="Erdey">20. oldal, 2.12</ref>		A '''tapasztalati képlet''' a vegyület atomjainak arányát adja meg, azok számát, a molekula súlyát nem. Polimerek, kristályok, nagy molekulák esetén használják. Pl. az {{hulink\|etén}} vagy a {{hulink\|propén}} kétszer annyi hidrogénatomot tartalmaz, mint szenet, így mindkettő tapasztalati képlete CH<sub>2</sub>.<ref group="Erdey">20. oldal, 2.12</ref>

	Az '''összegképlet''' vagy '''molekulaképlet''' a vegyületet alkotó atomok mellett azok számát is megadja. Ebből kiszámítható a molekulasúly. Pl. az etén összegképlete C<sub>2</sub>H<sub>4</sub>, a propéné C<sub>3</sub>H<sub>6</sub>.		Az '''összegképlet''' vagy '''molekulaképlet''' a vegyületet alkotó atomok mellett azok számát is megadja.<ref group="Erdey">20. oldal, 2.13</ref> Ebből kiszámítható a molekulasúly. Pl. az etén összegképlete C<sub>2</sub>H<sub>4</sub>, a propéné C<sub>3</sub>H<sub>6</sub>.

	A '''Hill-képlet''' az összegképlet atomjainak sorrendjét szabja meg. Ha a molekulában van szén, a képlet a szén- és hidrogénatomok számával kezdődik, ezt követi a többi atom abc rendben. Ha a molekulában nincsen szén, valamennyi atom (a hidrogént is beleértve) abc-sorrendben szerepel. Pl. a {{hulink\|kénsav}} szokásos képlete H<sub>2</sub>SO<sub>4</sub>, ez a Hill-rendszerben H<sub>2</sub>O<sub>4</sub>S. A {{hulink\|kálium-hidroxid}} szokásos képlete KOH, a Hill-rendszerbelié HKO. A rendszer az összegképlet szerinti keresést egyszerűsíti le.		A '''Hill-képlet''' az összegképlet atomjainak sorrendjét szabja meg. Ha a molekulában van szén, a képlet a szén- és hidrogénatomok számával kezdődik, ezt követi a többi atom abc rendben. Ha a molekulában nincsen szén, valamennyi atom (a hidrogént is beleértve) abc-sorrendben szerepel. Pl. a {{hulink\|kénsav}} szokásos képlete H<sub>2</sub>SO<sub>4</sub>, ez a Hill-rendszerben H<sub>2</sub>O<sub>4</sub>S. A {{hulink\|kálium-hidroxid}} szokásos képlete KOH, a Hill-rendszerbelié HKO. A rendszer az összegképlet szerinti keresést egyszerűsíti le.

Laci: /* Szerkezeti képlet */

2020-04-01T06:44:36Z

Szerkezeti képlet

← Régebbi változat		A lap 2020. április 1., 06:44-kori változata
17. sor:		17. sor:
	\| valign="bottom" \| [[Fájl:Benzol.svg\|bélyegkép\|100px\|Benzol]]		\| valign="bottom" \| [[Fájl:Benzol.svg\|bélyegkép\|100px\|Benzol]]
	\|}		\|}
	Általában grafikus ábrán adjuk meg. A '''gyökcsoportos képlet'''<ref>{{CitWeb\|url=https://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/2001/19het/kemia/kemia19.html\|tit=XIX. Sztereokémia\|accd=2020-03-29}}</ref> az atomokhoz tartozó hidrogéneket közvetlenül az atom mellé írva adja meg, az atomok közötti kapcsolatokat –, = ill. ≡ jellel. A kerek zárójel elágazást jelöl. Azonos atomcsoportot a ) után alsó indexbe írt szám jelez; ez tehát többszörös elágazás. A kerek zárójeles tag közvetlenül követi az őt megelőző csoportot. Pl. az {{hulink\|izobután}} szerkezeti képlete ebben a leírásban: CH<sub>3</sub>–CH(CH<sub>3</sub>)–CH<sub>3</sub>.		Az atomok sorrendjét és térbeli elrendezését írja le.<ref group="Erdey">20. oldal, 2.14</ref> Általában grafikus ábrán adjuk meg. A '''gyökcsoportos képlet'''<ref>{{CitWeb\|url=https://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/2001/19het/kemia/kemia19.html\|tit=XIX. Sztereokémia\|accd=2020-03-29}}</ref> az atomokhoz tartozó hidrogéneket közvetlenül az atom mellé írva adja meg, az atomok közötti kapcsolatokat –, = ill. ≡ jellel. A kerek zárójel elágazást jelöl. Azonos atomcsoportot a ) után alsó indexbe írt szám jelez; ez tehát többszörös elágazás. A kerek zárójeles tag közvetlenül követi az őt megelőző csoportot. Pl. az {{hulink\|izobután}} szerkezeti képlete ebben a leírásban: CH<sub>3</sub>–CH(CH<sub>3</sub>)–CH<sub>3</sub>.

	A szögletes zárójel ugyanazon atomcsoport elágazás nélküli ismétlődését jelenti. Pl. a {{hulink\|bután}} gyökcsoportos képlete: CH<sub>3</sub>–[CH<sub>2</sub>]<sub>2</sub>–CH<sub>3</sub>.		A szögletes zárójel ugyanazon atomcsoport elágazás nélküli ismétlődését jelenti. Pl. a {{hulink\|bután}} gyökcsoportos képlete: CH<sub>3</sub>–[CH<sub>2</sub>]<sub>2</sub>–CH<sub>3</sub>.

Laci, 2020. április 1., 06:42-n

2020-04-01T06:42:07Z

← Régebbi változat		A lap 2020. április 1., 06:42-kori változata
2. sor:		2. sor:

	== Bruttó képlet ==		== Bruttó képlet ==
	A '''tapasztalati képlet''' a vegyület atomjainak arányát adja meg, azok számát, a molekula súlyát nem. Polimerek, kristályok, nagy molekulák esetén használják. Pl. az {{hulink\|etén}} vagy a {{hulink\|propén}} kétszer annyi hidrogénatomot tartalmaz, mint szenet, így mindkettő tapasztalati képlete CH<sub>2</sub>.		A '''tapasztalati képlet''' a vegyület atomjainak arányát adja meg, azok számát, a molekula súlyát nem. Polimerek, kristályok, nagy molekulák esetén használják. Pl. az {{hulink\|etén}} vagy a {{hulink\|propén}} kétszer annyi hidrogénatomot tartalmaz, mint szenet, így mindkettő tapasztalati képlete CH<sub>2</sub>.<ref group="Erdey">20. oldal, 2.12</ref>

	Az '''összegképlet''' vagy '''molekulaképlet''' a vegyületet alkotó atomok mellett azok számát is megadja. Ebből kiszámítható a molekulasúly. Pl. az etén összegképlete C<sub>2</sub>H<sub>4</sub>, a propéné C<sub>3</sub>H<sub>6</sub>.		Az '''összegképlet''' vagy '''molekulaképlet''' a vegyületet alkotó atomok mellett azok számát is megadja. Ebből kiszámítható a molekulasúly. Pl. az etén összegképlete C<sub>2</sub>H<sub>4</sub>, a propéné C<sub>3</sub>H<sub>6</sub>.
34. sor:		34. sor:
	* {{Furka\|38}}		* {{Furka\|38}}
	* {{erdey\|2\|119–120}}		* {{erdey\|2\|119–120}}
			{{hasáb eleje\|2}}
			<references group="Erdey"/>
			{{hasáb vége}}

	[[Kategória:Fogalmak]]		[[Kategória:Fogalmak]]

Laci: /* Bruttó képlet */

2020-03-30T04:22:50Z

Bruttó képlet

← Régebbi változat		A lap 2020. március 30., 04:22-kori változata
6. sor:		6. sor:
	Az '''összegképlet''' vagy '''molekulaképlet''' a vegyületet alkotó atomok mellett azok számát is megadja. Ebből kiszámítható a molekulasúly. Pl. az etén összegképlete C<sub>2</sub>H<sub>4</sub>, a propéné C<sub>3</sub>H<sub>6</sub>.		Az '''összegképlet''' vagy '''molekulaképlet''' a vegyületet alkotó atomok mellett azok számát is megadja. Ebből kiszámítható a molekulasúly. Pl. az etén összegképlete C<sub>2</sub>H<sub>4</sub>, a propéné C<sub>3</sub>H<sub>6</sub>.

	A '''Hill-képlet''' az ~~összegképleten~~ ~~belül az atomok~~ sorrendjét ~~adja~~ meg. Ha a molekulában van szén, a képlet a szén- és hidrogénatomok számával kezdődik, ezt követi a többi atom abc rendben. Ha a molekulában nincsen szén, valamennyi atom (a hidrogént is beleértve) abc-sorrendben szerepel. Pl. a {{hulink\|kénsav}} szokásos képlete H<sub>2</sub>SO<sub>4</sub>, ez a Hill-rendszerben H<sub>2</sub>O<sub>4</sub>S. A {{hulink\|kálium-hidroxid}} szokásos képlete KOH, a Hill-rendszerbelié HKO. A rendszer az összegképlet szerinti keresést egyszerűsíti le.		A '''Hill-képlet''' az összegképlet atomjainak sorrendjét szabja meg. Ha a molekulában van szén, a képlet a szén- és hidrogénatomok számával kezdődik, ezt követi a többi atom abc rendben. Ha a molekulában nincsen szén, valamennyi atom (a hidrogént is beleértve) abc-sorrendben szerepel. Pl. a {{hulink\|kénsav}} szokásos képlete H<sub>2</sub>SO<sub>4</sub>, ez a Hill-rendszerben H<sub>2</sub>O<sub>4</sub>S. A {{hulink\|kálium-hidroxid}} szokásos képlete KOH, a Hill-rendszerbelié HKO. A rendszer az összegképlet szerinti keresést egyszerűsíti le.

	A Hill-féle rendszer az összegképletek rendezését is megadja (összegképlet-lista esetén): az atomok abc-sorrendjében, azon belül az atomszám szerint sorolja fel őket.<ref group="Römpp">2. kötet, 481–482. oldal.</ref>		A Hill-féle rendszer az összegképletek rendezését is megadja (összegképlet-lista esetén): az atomok abc-sorrendjében, azon belül az atomszám szerint sorolja fel őket.<ref group="Römpp">2. kötet, 481–482. oldal.</ref>

Laci: /* Bruttó képlet */

2020-03-30T04:15:59Z

Bruttó képlet

← Régebbi változat		A lap 2020. március 30., 04:15-kori változata
6. sor:		6. sor:
	Az '''összegképlet''' vagy '''molekulaképlet''' a vegyületet alkotó atomok mellett azok számát is megadja. Ebből kiszámítható a molekulasúly. Pl. az etén összegképlete C<sub>2</sub>H<sub>4</sub>, a propéné C<sub>3</sub>H<sub>6</sub>.		Az '''összegképlet''' vagy '''molekulaképlet''' a vegyületet alkotó atomok mellett azok számát is megadja. Ebből kiszámítható a molekulasúly. Pl. az etén összegképlete C<sub>2</sub>H<sub>4</sub>, a propéné C<sub>3</sub>H<sub>6</sub>.

	A '''Hill-képlet''' az összegképleten belül az atomok sorrendjét adja meg. Ha a molekulában van szén, a képlet a szén- és hidrogénatomok számával kezdődik, ezt követi a többi atom abc rendben. Ha a molekulában nincsen szén, valamennyi atom (a hidrogént is beleértve) abc-sorrendben szerepel. Pl. a {{hulink\|kénsav}} szokásos képlete H<sub>2</sub>SO<sub>4</sub>, ez a Hill-rendszerben H<sub>2</sub>O<sub>4</sub>S. A {{hulink\|kálium-~~cianid~~}} szokásos ~~képlet~~ ~~KCN~~, a Hill-rendszerbelié ~~CKN~~. A rendszer az összegképlet szerinti keresést egyszerűsíti le.		A '''Hill-képlet''' az összegképleten belül az atomok sorrendjét adja meg. Ha a molekulában van szén, a képlet a szén- és hidrogénatomok számával kezdődik, ezt követi a többi atom abc rendben. Ha a molekulában nincsen szén, valamennyi atom (a hidrogént is beleértve) abc-sorrendben szerepel. Pl. a {{hulink\|kénsav}} szokásos képlete H<sub>2</sub>SO<sub>4</sub>, ez a Hill-rendszerben H<sub>2</sub>O<sub>4</sub>S. A {{hulink\|kálium-hidroxid}} szokásos képlete KOH, a Hill-rendszerbelié HKO. A rendszer az összegképlet szerinti keresést egyszerűsíti le.

	A Hill-féle rendszer az összegképletek rendezését is megadja (összegképlet-lista esetén): az atomok abc-sorrendjében, azon belül az atomszám szerint sorolja fel őket.<ref group="Römpp">2. kötet, 481–482. oldal.</ref>		A Hill-féle rendszer az összegképletek rendezését is megadja (összegképlet-lista esetén): az atomok abc-sorrendjében, azon belül az atomszám szerint sorolja fel őket.<ref group="Römpp">2. kötet, 481–482. oldal.</ref>

Laci: /* Bruttó képlet */

2020-03-30T04:10:15Z

Bruttó képlet

← Régebbi változat		A lap 2020. március 30., 04:10-kori változata
6. sor:		6. sor:
	Az '''összegképlet''' vagy '''molekulaképlet''' a vegyületet alkotó atomok mellett azok számát is megadja. Ebből kiszámítható a molekulasúly. Pl. az etén összegképlete C<sub>2</sub>H<sub>4</sub>, a propéné C<sub>3</sub>H<sub>6</sub>.		Az '''összegképlet''' vagy '''molekulaképlet''' a vegyületet alkotó atomok mellett azok számát is megadja. Ebből kiszámítható a molekulasúly. Pl. az etén összegképlete C<sub>2</sub>H<sub>4</sub>, a propéné C<sub>3</sub>H<sub>6</sub>.

	A '''Hill-~~féle rendszer~~''' az összegképleten belül az atomok sorrendjét adja meg. Ha a molekulában van szén, a képlet a szén- és hidrogénatomok számával kezdődik, ezt követi a többi atom abc rendben. Ha a molekulában nincsen szén, valamennyi atom (a hidrogént is beleértve) abc-sorrendben szerepel. Pl. a {{hulink\|kénsav}} szokásos képlete H<sub>2</sub>SO<sub>4</sub>, ez a Hill-rendszerben H<sub>2</sub>O<sub>4</sub>S. A {{hulink\|kálium-cianid}} szokásos képlet KCN, a Hill-rendszerbelié CKN. A rendszer az összegképlet szerinti keresést egyszerűsíti le.		A '''Hill-képlet''' az összegképleten belül az atomok sorrendjét adja meg. Ha a molekulában van szén, a képlet a szén- és hidrogénatomok számával kezdődik, ezt követi a többi atom abc rendben. Ha a molekulában nincsen szén, valamennyi atom (a hidrogént is beleértve) abc-sorrendben szerepel. Pl. a {{hulink\|kénsav}} szokásos képlete H<sub>2</sub>SO<sub>4</sub>, ez a Hill-rendszerben H<sub>2</sub>O<sub>4</sub>S. A {{hulink\|kálium-cianid}} szokásos képlet KCN, a Hill-rendszerbelié CKN. A rendszer az összegképlet szerinti keresést egyszerűsíti le.

	A Hill-féle rendszer az összegképletek rendezését is megadja (összegképlet-lista esetén): az atomok abc-sorrendjében, azon belül az atomszám szerint sorolja fel őket.<ref group="Römpp">2. kötet, 481–482. oldal.</ref>		A Hill-féle rendszer az összegképletek rendezését is megadja (összegképlet-lista esetén): az atomok abc-sorrendjében, azon belül az atomszám szerint sorolja fel őket.<ref group="Römpp">2. kötet, 481–482. oldal.</ref>

Laci: /* Bruttó képlet */

2020-03-30T03:29:35Z

Bruttó képlet

← Régebbi változat		A lap 2020. március 30., 03:29-kori változata
6. sor:		6. sor:
	Az '''összegképlet''' vagy '''molekulaképlet''' a vegyületet alkotó atomok mellett azok számát is megadja. Ebből kiszámítható a molekulasúly. Pl. az etén összegképlete C<sub>2</sub>H<sub>4</sub>, a propéné C<sub>3</sub>H<sub>6</sub>.		Az '''összegképlet''' vagy '''molekulaképlet''' a vegyületet alkotó atomok mellett azok számát is megadja. Ebből kiszámítható a molekulasúly. Pl. az etén összegképlete C<sub>2</sub>H<sub>4</sub>, a propéné C<sub>3</sub>H<sub>6</sub>.

	A '''Hill-féle rendszer''' az összegképleten belül az atomok sorrendjét adja meg. Ha a molekulában van szén, a képlet a szén- és hidrogénatomok számával kezdődik, ezt követi a többi atom abc rendben. Ha a molekulában nincsen szén, valamennyi atom (a hidrogént is beleértve) abc-sorrendben szerepel. Pl. a {{hulink\|kénsav}} szokásos képlete H<sub>2</sub>SO<sub>4</sub>, ez a Hill-rendszerben H<sub>2</sub>O<sub>4</sub>S. A {{hulink\|kálium-cianid}} szokásos képlet KCN, a Hill-rendszerbelié CKN. A rendszer összegképlet szerinti keresést egyszerűsíti le.		A '''Hill-féle rendszer''' az összegképleten belül az atomok sorrendjét adja meg. Ha a molekulában van szén, a képlet a szén- és hidrogénatomok számával kezdődik, ezt követi a többi atom abc rendben. Ha a molekulában nincsen szén, valamennyi atom (a hidrogént is beleértve) abc-sorrendben szerepel. Pl. a {{hulink\|kénsav}} szokásos képlete H<sub>2</sub>SO<sub>4</sub>, ez a Hill-rendszerben H<sub>2</sub>O<sub>4</sub>S. A {{hulink\|kálium-cianid}} szokásos képlet KCN, a Hill-rendszerbelié CKN. A rendszer az összegképlet szerinti keresést egyszerűsíti le.

	A Hill-féle rendszer az összegképletek rendezését is megadja (összegképlet-lista esetén): az atomok abc-sorrendjében, azon belül az atomszám szerint sorolja fel őket.<ref group="Römpp">2. kötet, 481–482. oldal.</ref>		A Hill-féle rendszer az összegképletek rendezését is megadja (összegképlet-lista esetén): az atomok abc-sorrendjében, azon belül az atomszám szerint sorolja fel őket.<ref group="Römpp">2. kötet, 481–482. oldal.</ref>

Laci: /* Forrás */

2020-03-30T03:28:58Z

Forrás

← Régebbi változat		A lap 2020. március 30., 03:28-kori változata
29. sor:		29. sor:
	* {{hulink\|kémiai képlet}} (magyar Wikipédia)		* {{hulink\|kémiai képlet}} (magyar Wikipédia)
	* {{Römpp}}		* {{Römpp}}
	{{hasáb eleje\|3}}		{{hasáb eleje\|2}}
	<references group="Römpp"/>		<references group="Römpp"/>
	{{hasáb vége}}		{{hasáb vége}}