„-én” változatai közötti eltérés

Innen: kémia
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
17. sor: 17. sor:
 
* {{nyitrai}}
 
* {{nyitrai}}
 
** R-1.2.5.2. Szubtrakció végződés megváltoztatásával vagy utótag hozzáadásával, 31–32. oldal
 
** R-1.2.5.2. Szubtrakció végződés megváltoztatásával vagy utótag hozzáadásával, 31–32. oldal
  +
{{nyitrai3}}
** R-3.1.1. Többszörös kötésre utaló utótagok, 62–63. oldal
 
 
* {{kék könyv|https://www.acdlabs.com/iupac/nomenclature/93/r93_162.htm|R-1.2.5 Subtractive operation}}
 
* {{kék könyv|https://www.acdlabs.com/iupac/nomenclature/93/r93_162.htm|R-1.2.5 Subtractive operation}}
 
* {{kék könyv|https://www.acdlabs.com/iupac/nomenclature/93/r93_280.htm|R-3.1.1 Suffixes denoting multiple bonds}}
 
* {{kék könyv|https://www.acdlabs.com/iupac/nomenclature/93/r93_280.htm|R-3.1.1 Suffixes denoting multiple bonds}}

A lap 2020. április 19., 23:24-kori változata

Szubsztrakciós utótag

Az -én egy szubtrakciót jelző utótag. Két szomszédos atomról egy-egy hidrogént távolít el telítetlen kötés kialakulása közben. Olyankor használjuk, ha az alapvegyület alapvetően telített, csak az eltéréseket kell jelezni.[Nyitrai 1]

Az -én utótagot az alapvegyület tövéhez illesztjük. Helyszám és sokszorozó tag előzheti meg; ilyenkor a szótőhöz egy a hang is kapcsolódik: -adién, atrién, stb. A két helyszám közül a kisebbiket kell megadni.

Az -én utótag jellemző csoportnak minősül, bár az alapvegyület megválasztásakor és a számozáskor különbözik a többi jellemző csoporttól.

Telítetlen kondenzált policiklus

Kondenzált gyűrűk esetén az -én végződés azt jelzi, hogy a gyűrűrendszer teljesen telítetlen.

Forrás

  • Nyitrai József – Nagy József: Útmutató a szerves vegyületek IUPAC nevezéktanához. Budapest: Magyar Kémikusok Egyesülete (1998) Az IUPAC Szerves Kémiai Nómenklatúrabizottságának 1993-as ajánlása alapján.
    • R-1.2.5.2. Szubtrakció végződés megváltoztatásával vagy utótag hozzáadásával, 31–32. oldal
  1. R-3.1.1., 62–63. oldal.