Áthidalt gyűrű

Két gyűrű áthidalt, ha három vagy több közös atomjuk van. Az áthidalt gyűrűrendszereknek külön nevezéktanuk van, mellyel kondenzált gyűrűk is elnevezhetők. Hidakat fúziós nómenklatúrában előtaggal is tudunk definiálni (lásd alább).

Fogalmak

Híd

A gyűrű két (tercier vagy kvaternel) atomját összekötő vegyértékkötés, atom vagy egyenes lánc.

Hídfő

a hídhoz csatlakozó két (tercier vagy kvaternel) szénatom.

Gyűrűszám

a vegyület nyílt lánccá alakításához szükséges elhagyandó hidak száma.

Főgyűrű

a leghosszabb gyűrű.

Főhíd

a lehető leghosszabb híd, melynek mindkét hídfője a főgyűrűhöz tartozik. Több lehetőség esetén az, amelyik a a molekulát a lehető legszimmetrikusabban osztja ketté.

Hídképző előtagok

Példák híd előtagokra

Szénhidrogén	Hídnév	Képlet
metán	metano-	─CH2─
etán	etano-	─CH2─CH2─
propán	propano-	─CH2─CH2─CH2─
bután	butano-	─CH2─CH2─CH2─CH2─
2-butén	but[2]eno-	─CH2─CH═CH─CH2─

A hidat a megfelelő egyenes láncú szénhidrogén nevéből származtatjuk le úgy, hogy az -án, -én, stb. végződést -ano, -eno végződésre változtatjuk. A hidakat ábécérendben soroljuk fel a váz előtt. Az így képzett gyűrűrendszer számozása csak annyiban változik, hogy több lehetőség esetén a hídfők kapják a legkisebb számokat. A híd atomjait utólag számozzuk a nagyobb számú hídfőtől kezdve, a felsorolás sorrendjében (azaz ábécé rendben).

Ha a hídban kettős kötés van, azt szögletes zárójelben jelezzük.

Forrás

• Nyitrai József – Nagy József: Útmutató a szerves vegyületek IUPAC nevezéktanához. Budapest: Magyar Kémikusok Egyesülete (1998) Az IUPAC Szerves Kémiai Nómenklatúrabizottságának 1993-as ajánlása alapján.

• A magyar kémiai elnevezés és helyesírás szabályai. Szerkesztette: Erdey-Grúz Tibor és Fodorné Csányi Piroska Budapest: Akadémiai Kiadó (1972)

• Áthidalt gyűrűs nómenklatúra (magyar Wikipédia)