„Nevezéktan” változatai közötti eltérés
Laci (vitalap | szerkesztései) |
Laci (vitalap | szerkesztései) |
||
| (40 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| + | A nevezéktan [[alapvegyület]]ekből [[nevezéktani műveletek]]kel vezeti le a megnevezni kívánt molekulát. |
||
| + | |||
| + | Minden alapvegyületeknek van rendszertani vagy a rendszertanba befogadott [[triviális név|triviális neve]]. A műveletekkel atomokat vagy atomcsoportokat lehet elvenni, hozzáadni vagy más atommal vagy atomcsoporttal helyettesíteni. A műveleteket a kiindulási névhez ([[alapnév]]) fűzött elő- vagy utótagokkal vagy az előző tag végződésének megváltoztatásával írjuk le. |
||
| + | |||
| + | Az előtagokon végzett műveletek rekurzívak: a művelet eredményével újabb műveletet lehet végezni, azaz újabb előtagokat eléírni. A korábbi műveletek eredményét ilyenkor gyakran zárójelbe tesszük az általános helyesírás szerint: a legbelső zárójel kerek, az azt magában foglaló szögletes, a legmagasabb kapcsos. Az előtagok kötőjellel kapcsolódnak a név többi részéhez, kivéve az alapnevet: az utolsó előtagot egybeírjuk az alapnévvel. |
||
| + | |||
| + | A névnek csak egy utótagja (vagy az ahhoz nagyon hasonló [[csoportfunkciós név|csoportfunkciós nev]]e) lehet. Ebben a név legfontosabb [[jellemző csoport]]ját emeljük ki. |
||
| + | |||
| + | A végződésváltoztatás az utótaghoz hasonló, de akárhányszor alkalmazható. |
||
| + | |||
A kémiai nevek fajtái:<ref group="Nyitrai">R-0.2.3.</ref> |
A kémiai nevek fajtái:<ref group="Nyitrai">R-0.2.3.</ref> |
||
* triviális név |
* triviális név |
||
* félszisztematikus/féltriviális név |
* félszisztematikus/féltriviális név |
||
* IUPAC-név/szisztematikus név |
* IUPAC-név/szisztematikus név |
||
| + | :{{bővebben|Alapnév|Nevezéktani műveletek}} |
||
== Nem szisztematikus nevek == |
== Nem szisztematikus nevek == |
||
| 12. sor: | 23. sor: | ||
Az IUPAC-szabályok tételesen felsorolják a használható nem szisztematikus neveket a korlátozásokkal együtt.<ref group="Nyitrai">R-9.1.</ref> A listát időről időre felülvizsgálják. |
Az IUPAC-szabályok tételesen felsorolják a használható nem szisztematikus neveket a korlátozásokkal együtt.<ref group="Nyitrai">R-9.1.</ref> A listát időről időre felülvizsgálják. |
||
| + | {{lásd még|Triviális név}} |
||
| − | |||
| − | == A leggyakoribb triviális és féltriviális nevek == |
||
| − | {| border="1" style="float: right; clear: right; margin-left: 10pt" |
||
| − | |+ (Fél)triviális nevű nyílt szénhidrogének<ref group="Nyitrai">R-9.1., 19. és 28. táblázat, 172. és 184. oldal.</ref> |
||
| − | ! Szén !! Képlet !! Név !! Sav |
||
| − | |- |
||
| − | | align="center" | 1 |
||
| − | | CH<sub>4</sub> || {{rész|+}} {{hulink|metán}} || {{rész|×}} {{hulink|hangyasav}} || form-<ref>Sav anionja a <dfn>-formiát</dfn></ref> |
||
| − | |- |
||
| − | | align="center" rowspan="6" | 2 |
||
| − | | rowspan="4" | CH<sub>3</sub>–CH<sub>3</sub> || rowspan="4" | {{rész|+}} {{hulink|etán}} || {{rész|+}} {{hulink|ecetsav}} || acet- |
||
| − | |- |
||
| − | | {{rész|×}} {{hulink|glikolsav}} || glikol- |
||
| − | |- |
||
| − | | {{rész|×}} {{enlink|Glyoxylic acid|glioxilsav}}<br>oxo-ecetsav || glioxil-<br>oxo-acet- |
||
| − | |- |
||
| − | | {{rész|+}} {{hulink|oxálsav}} || oxal- |
||
| − | |- |
||
| − | | CH<sub>2</sub>=CH<sub>2</sub> || {{rész|×}} {{hulink|etilén}}<ref>Egyértékű szubsztituense a <dfn>vinil</dfn>: CH<sub>2</sub>=CH–</ref> |
||
| − | |- |
||
| − | | CH≡CH || {{rész|+}} {{hulink|acetilén}} |
||
| − | |- |
||
| − | | align="center" rowspan="5" | 3 |
||
| − | | rowspan="4" | CH<sub>3</sub>–CH<sub>2</sub>–CH<sub>3</sub> || rowspan="4" | {{rész|+}} {{hulink|propán}} || {{rész|×}} {{hulink|propionsav}}<br>propánsav || propion- |
||
| − | |- |
||
| − | | {{rész|+}} {{hulink|malonsav}} || malon- |
||
| − | |- |
||
| − | | {{rész|×}} {{hulink|tejsav}} || lakt- |
||
| − | |- |
||
| − | | {{rész|×}} {{hulink|piroszőlősav}} || piruv- |
||
| − | |- |
||
| − | | CH<sub>3</sub>–CH=CH<sub>2</sub> || <del>propilén</del><br>propén || {{rész|+}} {{hulink|akrilsav}} || akril- |
||
| − | |} |
||
| − | |||
| − | A jobb oldali táblázat felsorolja a nem szisztematikus nevű, legfeljebb 6 szénatomos nyílt láncú szénhidrogének, a hozzá tartozó savak, a savak tövének a nevét. A triviális nevű sav töve a sav latin nevének töve, amiből a rokon vegyületek nevét képezzük (aldehidek, aminok, nitrilek, stb.). Jelölések: |
||
| − | * {{rész|+}} korlátlanul szubsztituálható |
||
| − | * {{rész|-}} korlátozottan szubsztituálható |
||
| − | * {{rész|×}} nem szubsztituálható |
||
| − | * (üres): szisztematikus név |
||
| − | |||
| − | == Jegyzetek == |
||
| − | <references/> |
||
== Források == |
== Források == |
||
| 60. sor: | 30. sor: | ||
<references group="Nyitrai"/> |
<references group="Nyitrai"/> |
||
{{hasáb vége}} |
{{hasáb vége}} |
||
| + | |||
| + | == Kapcsolódó lapok == |
||
| + | * [[nevezéktani műveletek]] |
||
[[Kategória:Fogalmak]] |
[[Kategória:Fogalmak]] |
||
| − | [[Kategória:R-0.2.3.]] |
||
| − | [[Kategória:R-9.1.]] |
||
A lap jelenlegi, 2020. április 23., 19:09-kori változata
A nevezéktan alapvegyületekből nevezéktani műveletekkel vezeti le a megnevezni kívánt molekulát.
Minden alapvegyületeknek van rendszertani vagy a rendszertanba befogadott triviális neve. A műveletekkel atomokat vagy atomcsoportokat lehet elvenni, hozzáadni vagy más atommal vagy atomcsoporttal helyettesíteni. A műveleteket a kiindulási névhez (alapnév) fűzött elő- vagy utótagokkal vagy az előző tag végződésének megváltoztatásával írjuk le.
Az előtagokon végzett műveletek rekurzívak: a művelet eredményével újabb műveletet lehet végezni, azaz újabb előtagokat eléírni. A korábbi műveletek eredményét ilyenkor gyakran zárójelbe tesszük az általános helyesírás szerint: a legbelső zárójel kerek, az azt magában foglaló szögletes, a legmagasabb kapcsos. Az előtagok kötőjellel kapcsolódnak a név többi részéhez, kivéve az alapnevet: az utolsó előtagot egybeírjuk az alapnévvel.
A névnek csak egy utótagja (vagy az ahhoz nagyon hasonló csoportfunkciós neve) lehet. Ebben a név legfontosabb jellemző csoportját emeljük ki.
A végződésváltoztatás az utótaghoz hasonló, de akárhányszor alkalmazható.
A kémiai nevek fajtái:[Nyitrai 1]
- triviális név
- félszisztematikus/féltriviális név
- IUPAC-név/szisztematikus név
Nem szisztematikus nevek
Egyes nem szisztematikus nevek használata megengedett IUPAC-nevekben is, másoké csak korlátozottan (pl. nevezéktani műveletekkel csak bizonyos részük módosítható, általában csak a gyűrű hidrogénjeinek helyettesítése megengedett). A IUPAC célja ezen nevek lehetőség szerinti csökkentése, bár sok előnyük van:
- egyszerűség, rövidség
- elterjedtség.
A nem szisztematikus nevekben előfordul, hogy az atomok számozása is eltér az általános szabályoktól. Ez gyűrűs vegyületekben szokott előfordulni.
Az IUPAC-szabályok tételesen felsorolják a használható nem szisztematikus neveket a korlátozásokkal együtt.[Nyitrai 2] A listát időről időre felülvizsgálják.
Források
- Nyitrai József – Nagy József: Útmutató a szerves vegyületek IUPAC nevezéktanához. Budapest: Magyar Kémikusok Egyesülete (1998) Az IUPAC Szerves Kémiai Nómenklatúrabizottságának 1993-as ajánlása alapján.