„Nevezéktan” változatai közötti eltérés
Laci (vitalap | szerkesztései)  | 
				Laci (vitalap | szerkesztései)  Nincs szerkesztési összefoglaló  | 
				||
| (24 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
A nevezéktan [[alapvegyület]]ekből [[nevezéktani műveletek]]kel vezeti le a megnevezni kívánt molekulát.  | 
|||
Minden alapvegyületeknek van rendszertani vagy a rendszertanba befogadott [[triviális név|triviális neve]]. A műveletekkel atomokat vagy atomcsoportokat lehet elvenni, hozzáadni vagy más atommal vagy atomcsoporttal helyettesíteni. A műveleteket a kiindulási névhez ([[alapnév]]) fűzött elő- vagy utótagokkal vagy az előző tag végződésének megváltoztatásával írjuk le.  | 
|||
Az előtagokon végzett műveletek rekurzívak: a művelet eredményével újabb műveletet lehet végezni, azaz újabb előtagokat eléírni. A korábbi műveletek eredményét ilyenkor gyakran zárójelbe tesszük az általános helyesírás szerint: a legbelső zárójel kerek, az azt magában foglaló szögletes, a legmagasabb kapcsos. Az előtagok kötőjellel kapcsolódnak a név többi részéhez, kivéve az alapnevet: az utolsó előtagot egybeírjuk az alapnévvel.  | 
|||
A névnek csak egy utótagja (vagy az ahhoz nagyon hasonló [[csoportfunkciós név|csoportfunkciós nev]]e) lehet. Ebben a név legfontosabb [[jellemző csoport]]ját emeljük ki.  | 
|||
A végződésváltoztatás az utótaghoz hasonló, de akárhányszor alkalmazható.  | 
|||
A kémiai nevek fajtái:<ref group="Nyitrai">R-0.2.3.</ref>  | 
  A kémiai nevek fajtái:<ref group="Nyitrai">R-0.2.3.</ref>  | 
||
* triviális név  | 
  * triviális név  | 
||
* félszisztematikus/féltriviális név  | 
  * félszisztematikus/féltriviális név  | 
||
* IUPAC-név/szisztematikus név  | 
  * IUPAC-név/szisztematikus név  | 
||
:{{bővebben|Alapnév|Nevezéktani műveletek}}  | 
|||
== Nem szisztematikus nevek ==  | 
  == Nem szisztematikus nevek ==  | 
||
{| border="1" style="float: right; clear: right; margin-left: 10pt"  | 
  |||
|+ (Fél)triviális nevű nyílt szénhidrogének<ref group="Nyitrai">R-9.1., 19. és 28. táblázat, 172. és 184. oldal.</ref>  | 
  |||
! Szén !! Képlet !! Név !! Sav  | 
  |||
|-  | 
  |||
| align="center" | 1  | 
  |||
| CH<sub>4</sub>  || {{szabad}} {{hulink|metán}} || {{tiltott}} {{hulink|hangyasav}} || form-<ref>Sav anionja a <dfn>-formiát</dfn></ref>  | 
  |||
|-  | 
  |||
| align="center" rowspan="6" | 2  | 
  |||
| rowspan="4" | CH<sub>3</sub>–CH<sub>3</sub> || rowspan="4" | {{szabad}} {{hulink|etán}} || {{szabad}} {{hulink|ecetsav}} || acet-  | 
  |||
|-  | 
  |||
| {{tiltott}} {{hulink|glikolsav}} || glikol-  | 
  |||
|-  | 
  |||
| {{tiltott}} {{enlink|Glyoxylic acid|glioxilsav}}<br>oxo-ecetsav || glioxil-<br>oxo-acet-  | 
  |||
|-  | 
  |||
| {{tiltott}} {{hulink|oxálsav}} || oxal-  | 
  |||
|-  | 
  |||
| CH<sub>2</sub>=CH<sub>2</sub> || {{tiltott}} {{hulink|etilén}}<ref>Egyértékű szubsztituense a <dfn>vinil</dfn>: CH<sub>2</sub>=CH–</ref>  | 
  |||
|-  | 
  |||
| CH≡CH || {{szabad}} {{hulink|acetilén}}  | 
  |||
|-  | 
  |||
| align="center" rowspan="7" | 3  | 
  |||
| rowspan="5" | CH<sub>3</sub>–CH<sub>2</sub>–CH<sub>3</sub> || rowspan="5" | {{szabad}} {{hulink|propán}} || {{tiltott}} {{hulink|propionsav}}<br>propánsav || propion-  | 
  |||
|-  | 
  |||
| {{szabad}} {{hulink|malonsav}}<br>propándisav || malon-  | 
  |||
|-  | 
  |||
| {{tiltott}} {{hulink|tejsav}} || lakt-  | 
  |||
|-  | 
  |||
| {{tiltott}} {{enlink|Glyceric acid|glicerinsav}} || glicer-  | 
  |||
|-  | 
  |||
| {{tiltott}} {{hulink|piroszőlősav}} || piruv-  | 
  |||
|-  | 
  |||
| CH<sub>3</sub>–CH=CH<sub>2</sub> || <del>propilén</del><br>{{hulink|propén}} || {{szabad}} {{hulink|akrilsav}} || akril-  | 
  |||
|-  | 
  |||
| CH<sub>3</sub>–C≡CH || {{hulink|propin}}<br>metilacetilén || {{tiltott}} {{enlink|Propiolic acid|propiolsav}} || propiol-  | 
  |||
|-  | 
  |||
| align="center" rowspan="5" | 4  | 
  |||
| rowspan="4" | CH<sub>3</sub>–[CH<sub>2</sub>]<sub>2</sub>–CH<sub>3</sub> || rowspan="4" | {{szabad}} {{hulink|bután}} || {{tiltott}} {{hulink|vajsav}}<br>butánsav || butir-  | 
  |||
|-  | 
  |||
| {{szabad}} {{hulink|borostyánkősav}} || szukcin-  | 
  |||
|-  | 
  |||
| {{tiltott}} {{enlink|Acetoacetic acid|acetecetsav}} || acetoecet-  | 
  |||
|-  | 
  |||
| {{tiltott}} {{hulink|borkősav}} || tartar-  | 
  |||
|-  | 
  |||
| rowspan="1" | [CH<sub>3</sub>]<sub>2</sub>–CH–CH<sub>3</sub> || rowspan="1" | {{tiltott}} {{hulink|izobután}} || {{tiltott}} {{hulink|izovajsav}}<br>izobutánsav || izobutir-  | 
  |||
|}  | 
  |||
Egyes nem szisztematikus nevek használata megengedett IUPAC-nevekben is, másoké csak korlátozottan (pl. [[nevezéktani művelet]]ekkel csak bizonyos részük módosítható, általában csak a gyűrű hidrogénjeinek helyettesítése megengedett). A IUPAC célja ezen nevek lehetőség szerinti csökkentése, bár sok előnyük van:  | 
  Egyes nem szisztematikus nevek használata megengedett IUPAC-nevekben is, másoké csak korlátozottan (pl. [[nevezéktani művelet]]ekkel csak bizonyos részük módosítható, általában csak a gyűrű hidrogénjeinek helyettesítése megengedett). A IUPAC célja ezen nevek lehetőség szerinti csökkentése, bár sok előnyük van:  | 
||
* egyszerűség, rövidség  | 
  * egyszerűség, rövidség  | 
||
| 58. sor: | 23. sor: | ||
Az IUPAC-szabályok tételesen felsorolják a használható nem szisztematikus neveket a korlátozásokkal együtt.<ref group="Nyitrai">R-9.1.</ref> A listát időről időre felülvizsgálják.  | 
  Az IUPAC-szabályok tételesen felsorolják a használható nem szisztematikus neveket a korlátozásokkal együtt.<ref group="Nyitrai">R-9.1.</ref> A listát időről időre felülvizsgálják.  | 
||
{{lásd még|Triviális név}}  | 
|||
== A leggyakoribb triviális és féltriviális nevek ==  | 
  |||
A jobb oldali táblázat felsorolja a nem szisztematikus nevű, legfeljebb 6 szénatomos nyílt láncú szénhidrogének, a hozzá tartozó savak, a savak tövének a nevét. A triviális nevű sav töve a sav latin nevének töve, amiből a rokon vegyületek nevét képezzük (aldehidek, aminok, nitrilek, stb.). Jelölések:  | 
  |||
* {{szabad}} korlátlanul szubsztituálható  | 
  |||
* {{rész|-}} korlátozottan szubsztituálható  | 
  |||
* {{tiltott}} nem szubsztituálható  | 
  |||
* (üres): szisztematikus név  | 
  |||
* az <del>áthúzott</del> név már nem használható  | 
  |||
== Jegyzetek ==  | 
  |||
<references/>  | 
  |||
== Források ==  | 
  == Források ==  | 
||
| 75. sor: | 30. sor: | ||
<references group="Nyitrai"/>  | 
  <references group="Nyitrai"/>  | 
||
{{hasáb vége}}  | 
  {{hasáb vége}}  | 
||
== Kapcsolódó lapok ==  | 
|||
* [[nevezéktani műveletek]]  | 
|||
[[Kategória:Fogalmak]]  | 
  [[Kategória:Fogalmak]]  | 
||
[[Kategória:R-0.2.3.]]  | 
  |||
[[Kategória:R-9.1.]]  | 
  |||
A lap jelenlegi, 2020. április 23., 18:09-kori változata
A nevezéktan alapvegyületekből nevezéktani műveletekkel vezeti le a megnevezni kívánt molekulát.
Minden alapvegyületeknek van rendszertani vagy a rendszertanba befogadott triviális neve. A műveletekkel atomokat vagy atomcsoportokat lehet elvenni, hozzáadni vagy más atommal vagy atomcsoporttal helyettesíteni. A műveleteket a kiindulási névhez (alapnév) fűzött elő- vagy utótagokkal vagy az előző tag végződésének megváltoztatásával írjuk le.
Az előtagokon végzett műveletek rekurzívak: a művelet eredményével újabb műveletet lehet végezni, azaz újabb előtagokat eléírni. A korábbi műveletek eredményét ilyenkor gyakran zárójelbe tesszük az általános helyesírás szerint: a legbelső zárójel kerek, az azt magában foglaló szögletes, a legmagasabb kapcsos. Az előtagok kötőjellel kapcsolódnak a név többi részéhez, kivéve az alapnevet: az utolsó előtagot egybeírjuk az alapnévvel.
A névnek csak egy utótagja (vagy az ahhoz nagyon hasonló csoportfunkciós neve) lehet. Ebben a név legfontosabb jellemző csoportját emeljük ki.
A végződésváltoztatás az utótaghoz hasonló, de akárhányszor alkalmazható.
A kémiai nevek fajtái:[Nyitrai 1]
- triviális név
 - félszisztematikus/féltriviális név
 - IUPAC-név/szisztematikus név
 
Nem szisztematikus nevek
Egyes nem szisztematikus nevek használata megengedett IUPAC-nevekben is, másoké csak korlátozottan (pl. nevezéktani műveletekkel csak bizonyos részük módosítható, általában csak a gyűrű hidrogénjeinek helyettesítése megengedett). A IUPAC célja ezen nevek lehetőség szerinti csökkentése, bár sok előnyük van:
- egyszerűség, rövidség
 - elterjedtség.
 
A nem szisztematikus nevekben előfordul, hogy az atomok számozása is eltér az általános szabályoktól. Ez gyűrűs vegyületekben szokott előfordulni.
Az IUPAC-szabályok tételesen felsorolják a használható nem szisztematikus neveket a korlátozásokkal együtt.[Nyitrai 2] A listát időről időre felülvizsgálják.
Források
- Nyitrai József – Nagy József: Útmutató a szerves vegyületek IUPAC nevezéktanához. Budapest: Magyar Kémikusok Egyesülete (1998) Az IUPAC Szerves Kémiai Nómenklatúrabizottságának 1993-as ajánlása alapján.