„Nevezéktan” változatai közötti eltérés
Laci (vitalap | szerkesztései) |
Laci (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| (10 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
A nevezéktan [[alapvegyület]]ekből [[nevezéktani műveletek]]kel vezeti le a megnevezni kívánt molekulát. |
|||
Minden alapvegyületeknek van rendszertani vagy a rendszertanba befogadott [[triviális név|triviális neve]]. A műveletekkel atomokat vagy atomcsoportokat lehet elvenni, hozzáadni vagy más atommal vagy atomcsoporttal helyettesíteni. A műveleteket a kiindulási névhez ([[alapnév]]) fűzött elő- vagy utótagokkal vagy az előző tag végződésének megváltoztatásával írjuk le. |
|||
Az előtagokon végzett műveletek rekurzívak: a művelet eredményével újabb műveletet lehet végezni, azaz újabb előtagokat eléírni. A korábbi műveletek eredményét ilyenkor gyakran zárójelbe tesszük az általános helyesírás szerint: a legbelső zárójel kerek, az azt magában foglaló szögletes, a legmagasabb kapcsos. Az előtagok kötőjellel kapcsolódnak a név többi részéhez, kivéve az alapnevet: az utolsó előtagot egybeírjuk az alapnévvel. |
|||
A névnek csak egy utótagja (vagy az ahhoz nagyon hasonló [[csoportfunkciós név|csoportfunkciós nev]]e) lehet. Ebben a név legfontosabb [[jellemző csoport]]ját emeljük ki. |
|||
A végződésváltoztatás az utótaghoz hasonló, de akárhányszor alkalmazható. |
|||
A kémiai nevek fajtái:<ref group="Nyitrai">R-0.2.3.</ref> |
A kémiai nevek fajtái:<ref group="Nyitrai">R-0.2.3.</ref> |
||
* triviális név |
* triviális név |
||
* félszisztematikus/féltriviális név |
* félszisztematikus/féltriviális név |
||
* IUPAC-név/szisztematikus név |
* IUPAC-név/szisztematikus név |
||
:{{bővebben|Alapnév|Nevezéktani műveletek}} |
|||
== Nem szisztematikus nevek == |
== Nem szisztematikus nevek == |
||
| 12. sor: | 23. sor: | ||
Az IUPAC-szabályok tételesen felsorolják a használható nem szisztematikus neveket a korlátozásokkal együtt.<ref group="Nyitrai">R-9.1.</ref> A listát időről időre felülvizsgálják. |
Az IUPAC-szabályok tételesen felsorolják a használható nem szisztematikus neveket a korlátozásokkal együtt.<ref group="Nyitrai">R-9.1.</ref> A listát időről időre felülvizsgálják. |
||
{{lásd még|Triviális név}} |
|||
== Források == |
== Források == |
||
| 18. sor: | 30. sor: | ||
<references group="Nyitrai"/> |
<references group="Nyitrai"/> |
||
{{hasáb vége}} |
{{hasáb vége}} |
||
== Kapcsolódó lapok == |
|||
* [[nevezéktani műveletek]] |
|||
[[Kategória:Fogalmak]] |
[[Kategória:Fogalmak]] |
||
[[Kategória:R-0.2.3.]] |
|||
[[Kategória:R-9.1.]] |
|||
A lap jelenlegi, 2020. április 23., 18:09-kori változata
A nevezéktan alapvegyületekből nevezéktani műveletekkel vezeti le a megnevezni kívánt molekulát.
Minden alapvegyületeknek van rendszertani vagy a rendszertanba befogadott triviális neve. A műveletekkel atomokat vagy atomcsoportokat lehet elvenni, hozzáadni vagy más atommal vagy atomcsoporttal helyettesíteni. A műveleteket a kiindulási névhez (alapnév) fűzött elő- vagy utótagokkal vagy az előző tag végződésének megváltoztatásával írjuk le.
Az előtagokon végzett műveletek rekurzívak: a művelet eredményével újabb műveletet lehet végezni, azaz újabb előtagokat eléírni. A korábbi műveletek eredményét ilyenkor gyakran zárójelbe tesszük az általános helyesírás szerint: a legbelső zárójel kerek, az azt magában foglaló szögletes, a legmagasabb kapcsos. Az előtagok kötőjellel kapcsolódnak a név többi részéhez, kivéve az alapnevet: az utolsó előtagot egybeírjuk az alapnévvel.
A névnek csak egy utótagja (vagy az ahhoz nagyon hasonló csoportfunkciós neve) lehet. Ebben a név legfontosabb jellemző csoportját emeljük ki.
A végződésváltoztatás az utótaghoz hasonló, de akárhányszor alkalmazható.
A kémiai nevek fajtái:[Nyitrai 1]
- triviális név
- félszisztematikus/féltriviális név
- IUPAC-név/szisztematikus név
Nem szisztematikus nevek
Egyes nem szisztematikus nevek használata megengedett IUPAC-nevekben is, másoké csak korlátozottan (pl. nevezéktani műveletekkel csak bizonyos részük módosítható, általában csak a gyűrű hidrogénjeinek helyettesítése megengedett). A IUPAC célja ezen nevek lehetőség szerinti csökkentése, bár sok előnyük van:
- egyszerűség, rövidség
- elterjedtség.
A nem szisztematikus nevekben előfordul, hogy az atomok számozása is eltér az általános szabályoktól. Ez gyűrűs vegyületekben szokott előfordulni.
Az IUPAC-szabályok tételesen felsorolják a használható nem szisztematikus neveket a korlátozásokkal együtt.[Nyitrai 2] A listát időről időre felülvizsgálják.
Források
- Nyitrai József – Nagy József: Útmutató a szerves vegyületek IUPAC nevezéktanához. Budapest: Magyar Kémikusok Egyesülete (1998) Az IUPAC Szerves Kémiai Nómenklatúrabizottságának 1993-as ajánlása alapján.