„Kémia:Di-terc-butilciklopentadién” változatai közötti eltérés
Laci (vitalap | szerkesztései) |
Laci (vitalap | szerkesztései) |
||
22. sor: | 22. sor: | ||
A <code>pentán</code> szisztematikusan képzett nyílt, [[egyenes lánc]]ú, [[telített]] szénhidrogén: {{képlet|CH<sub>3</sub>─CH<sub>2</sub>─CH<sub>2</sub>─CH<sub>2</sub>─CH<sub>3</sub>}}, amit a [[ciklo-]] előtag gyűrűvé alakít. A -dién utótag két kettős kötést hoz létre a gyűrűben, az 1,3 [[helyszám]] megadja a kettős kötések helyét: az 1:2 és 3:4 szénatom között. |
A <code>pentán</code> szisztematikusan képzett nyílt, [[egyenes lánc]]ú, [[telített]] szénhidrogén: {{képlet|CH<sub>3</sub>─CH<sub>2</sub>─CH<sub>2</sub>─CH<sub>2</sub>─CH<sub>3</sub>}}, amit a [[ciklo-]] előtag gyűrűvé alakít. A -dién utótag két kettős kötést hoz létre a gyűrűben, az 1,3 [[helyszám]] megadja a kettős kötések helyét: az 1:2 és 3:4 szénatom között. |
||
{{bővebben|Nyílt szénhidrogén|ciklo-|di-|-én}} |
{{bővebben|Nyílt szénhidrogén|ciklo-|di-|-én}} |
||
+ | |||
+ | == 2-metil-2-propanil- == |
||
+ | Az [[-il]] végződés az [[-án]] helyére kerül a [[szubtrakció]]s nómenklatúrában. Egy hidrogén elhagyásával gyök képzését jelenti. Az előtag alapvegyülete tehát a <code>2-metil-2-propán</code>, triviális nevén <code>izobután</code>. Az izobután azonban nem szubsztituálható, ezért a bonyolultabb megnevezés. |
||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
A lap 2020. április 25., 22:55-kori változata
A vegyület IUPAC-neve:
- angolul: 2,5-Bis(2-methyl-2-propanyl)-1,3-cyclopentadiene[1]
- magyarul: 2,5-Bisz(2-metil-2-propanil)-1,3-ciklopentadién
Hely | Név |
---|---|
2,5-Bisz | 2-metil-2-propanil- |
1,3-ciklopentadién |
Alapvegyület
Az alapvegyület részekre bontva: ciklo- penta- di- 1,3-én. (Az 1,3-Ciklopentadién
helyett a Ciklopenta-1,3-dién
a preferált név, hogy a helyszám minél közelebb legyen az utótaghoz, amire vonatkozik.)
A pentán
szisztematikusan képzett nyílt, egyenes láncú, telített szénhidrogén: CH3─CH2─CH2─CH2─CH3, amit a ciklo- előtag gyűrűvé alakít. A -dién utótag két kettős kötést hoz létre a gyűrűben, az 1,3 helyszám megadja a kettős kötések helyét: az 1:2 és 3:4 szénatom között.
2-metil-2-propanil-
Az -il végződés az -án helyére kerül a szubtrakciós nómenklatúrában. Egy hidrogén elhagyásával gyök képzését jelenti. Az előtag alapvegyülete tehát a 2-metil-2-propán
, triviális nevén izobután
. Az izobután azonban nem szubsztituálható, ezért a bonyolultabb megnevezés.