„Hantzsch-Widman-rendszer” változatai közötti eltérés

Innen: kémia
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
43. sor: 43. sor:
 
Ha a [[teljesen telítetlen]] gyűrűben van telített atom, és annak helye nem egyértelmű, a [[H-]] előtaggal meg kell adni. Ha a nevet a teljesen telítetlen névből képezzük, a telített atompárokat a [[hidro-]] előtaggal kell megadni.
 
Ha a [[teljesen telítetlen]] gyűrűben van telített atom, és annak helye nem egyértelmű, a [[H-]] előtaggal meg kell adni. Ha a nevet a teljesen telítetlen névből képezzük, a telített atompárokat a [[hidro-]] előtaggal kell megadni.
   
  +
Példa:
Példa: [[Fájl:Oxepin.svg|bélyegkép|none|150px|{{enlink|Oxepin}}]]
 
  +
{|
Miután az oxigén két vegyértékű, csak telített atom lehet, így a telítettség helye egyértelmű, és nem kell külön megadni.
 
 
| [[Fájl:1,2,5-Oxadiazol.svg|bélyegkép|none|150px|1,2,5-Oxadiazol]]
{{clear}}
 
 
| A gyűrű 5 tagú, [[teljesen telítetlen]]: az [[-ol]] végződés a megfelelő. Az atomok számozását az O-n kezdjük, mert magasabb prioritású N-nél.
 
=== 1. példa ===
 
[[Fájl:1,2,5-Oxadiazol.svg|bélyegkép|balra|150px|1,2,5-Oxadiazol]]
 
A gyűrű 5 tagú, [[teljesen telítetlen]]: az [[-ol]] végződés a megfelelő. Az atomok számozását az O-n kezdjük, mert magasabb prioritású N-nél.
 
   
 
A kettős kötések helyét nem kell megadni, mert
 
A kettős kötések helyét nem kell megadni, mert
 
* az oxigén 2 vegyértékű (lásd a táblázatot), tehát abból kettős kötés nem indulhat
 
* az oxigén 2 vegyértékű (lásd a táblázatot), tehát abból kettős kötés nem indulhat
 
* a vegyületben nincs kumulált (szomszédos) kettős kötés az elnevezési rendszer miatt.
 
* a vegyületben nincs kumulált (szomszédos) kettős kötés az elnevezési rendszer miatt.
  +
|}
 
{{clear}}
 
{{clear}}
   
60. sor: 58. sor:
 
<gallery>
 
<gallery>
 
Fájl:Pirrol.svg|Azol<br>1''H''-Pirrol
 
Fájl:Pirrol.svg|Azol<br>1''H''-Pirrol
  +
Fájl:Oxepin.svg|{{enlink|Oxepin}}
 
</gallery>
 
</gallery>
   

A lap 2020. május 8., 19:41-kori változata

A heterociklus egynél többféle atomot tartalmazó gyűrű.

Hantzsch-Widman-rendszer

Gyűrűvégződések a Hantzsch-Widman-rendszerben
Tag Telítetlen Telített
3 -irén -iridin
-irán
4 -et -etidin
-etán
5 -ol -olidin
-olán
6A -in[1] -án
6B -in[2] -inán
6C -inin
7 -epin -epán
8 -ocin -okán
9 -onin -onán
10 -ecin -ekán

6A: O, S, Se
6B: N
6C: P

Hantzsch-Widman-előtagok
csökkenő prioritási sorrendben[Nyitrai 1][Erdey 1]
Elem Vegy-
érték
Előtag[Nyitrai 2]
oxigén 2 oxa-
kén 2 tia-
szelén 2 szelena-
nitrogén 3 aza-
foszfor 3 foszfa-

A kiterjesztett Hantzsch-Widman elnevezési rendszer legfeljebb tíztagú monociklusos gyűrűk elnevezési rendszere. A név végződése adja meg a gyűrű atomjainak számát, és azt, hogy a gyűrű telített vagy teljesen telítetlen. A jobb oldali táblázatbeli előtagok jelzik a széntől különböző atomokat és azok helyét az egyenes láncú heterogén hidridekhez hasonló módon. (A táblázat nem teljes.) Az előtagokat sokszorozó tagok előzhetik meg.

A hat tagú heterociklusok végződése a legkevésbé preferált (azaz: a helyettesítési lánc legvégén, a gyűrűnévhez legközelebb álló) heteroatom szerint.

A számozást a jobb oldali táblázat szerint legnagyobb prioritású atommal kezdjük, és az első heteroatom előtt írjuk ki az összes heteroatom helyszámát. Több lehetőség esetén úgy számozunk, hogy a helyszámok a lehető legkisebbek legyenek.

Ha a teljesen telítetlen gyűrűben van telített atom, és annak helye nem egyértelmű, a H- előtaggal meg kell adni. Ha a nevet a teljesen telítetlen névből képezzük, a telített atompárokat a hidro- előtaggal kell megadni.

Példa:

1,2,5-Oxadiazol
A gyűrű 5 tagú, teljesen telítetlen: az -ol végződés a megfelelő. Az atomok számozását az O-n kezdjük, mert magasabb prioritású N-nél.

A kettős kötések helyét nem kell megadni, mert

  • az oxigén 2 vegyértékű (lásd a táblázatot), tehát abból kettős kötés nem indulhat
  • a vegyületben nincs kumulált (szomszédos) kettős kötés az elnevezési rendszer miatt.


Példák

Az első sorban a Hantzsch-Widman név, a másodikban a triviális, ha van.

Jegyzetek

  1. Az oxin név nem használható, mert korábban a kinolin-8-ol triviális neve volt. Az oxin triviális neve pirán.
  2. Az azin név nem használható, mert az azin a ═N─N═ típusú vegyületcsalád neve. Az azin triviális neve piridin.

Forrás

  • Nyitrai József – Nagy József: Útmutató a szerves vegyületek IUPAC nevezéktanához. Budapest: Magyar Kémikusok Egyesülete (1998) Az IUPAC Szerves Kémiai Nómenklatúrabizottságának 1993-as ajánlása alapján.
  1. R-2.3.3.1., 3. táblázat és R-9.3., 33. táblázat, 191. oldal.
  2. Az előtag „a” végződését elhagyjuk, ha azt magánhangzó követi. (R‑0.1.7.1. (b)
  • A magyar kémiai elnevezés és helyesírás szabályai. Szerkesztette: Erdey-Grúz Tibor és Fodorné Csányi Piroska Budapest: Akadémiai Kiadó (1972)
  1. B-1.1.