„Képlet” változatai közötti eltérés

Innen: kémia
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
A kémiai '''képlet''' a vegyület összetételét és/vagy szerkezetét adja meg. A '''bruttó képlet'''<ref group="Römpp">1. kötet, 413. o.</ref> csak az összetételt, a '''szerkezeti (konstitúciós) képlet''' az atomok kapcsolódását és megadhatja a térbeli szerkezetét is.
A kémiai '''képlet''' a vegyület összetételét és/vagy szerkezetét adja meg. A '''bruttó képlet'''<ref group="Römpp">1. kötet, 413. o.</ref> csak az összetételt, a '''szerkezeti (konstitúciós) képlet''' az atomok kapcsolódását is, és megadhatja a térbeli szerkezetét is.


== Bruttó képlet ==
== Bruttó képlet ==
A '''tapasztalati képlet''' a vegyület atomjainak arányát adja meg, azok számát, a molekula súlyát nem. Polimerek, kristályok, nagy molekulák esetén használják.
A '''tapasztalati képlet''' a vegyület atomjainak arányát adja meg, azok számát, a molekula súlyát nem. Polimerek, kristályok, nagy molekulák esetén használják.

Az '''összegképlet''' vagy '''molekulaképlet''' a vegyületet alkotó atomok mellett azok számát is megadja. Ebből kiszámítható a molekulasúly.

A '''Hill-féle rendszer''' az összegképletben az atomok sorrendjét adja meg. Ha a molekulában van szén, a képlet a szén- és hidrogénatomok számával kezdődik, ezt követi a többi atom abc rendben. Ha a molekulában nincsen szén, valamennyi atom (a hidrogént is beleértve) abc-sorrendben szerepel.

A Hill-féle rendszer az összegképletek rendezését is megadja (összegképlet-lista esetén): az atomok abc-sorrendjében, azon belül az atomszám szerint sorolja fel őket.<ref group="Römpp">2. kötet, 481–482. oldal.</ref>


== Forrás ==
== Forrás ==

A lap 2020. március 30., 01:40-kori változata

A kémiai képlet a vegyület összetételét és/vagy szerkezetét adja meg. A bruttó képlet[Römpp 1] csak az összetételt, a szerkezeti (konstitúciós) képlet az atomok kapcsolódását is, és megadhatja a térbeli szerkezetét is.

Bruttó képlet

A tapasztalati képlet a vegyület atomjainak arányát adja meg, azok számát, a molekula súlyát nem. Polimerek, kristályok, nagy molekulák esetén használják.

Az összegképlet vagy molekulaképlet a vegyületet alkotó atomok mellett azok számát is megadja. Ebből kiszámítható a molekulasúly.

A Hill-féle rendszer az összegképletben az atomok sorrendjét adja meg. Ha a molekulában van szén, a képlet a szén- és hidrogénatomok számával kezdődik, ezt követi a többi atom abc rendben. Ha a molekulában nincsen szén, valamennyi atom (a hidrogént is beleértve) abc-sorrendben szerepel.

A Hill-féle rendszer az összegképletek rendezését is megadja (összegképlet-lista esetén): az atomok abc-sorrendjében, azon belül az atomszám szerint sorolja fel őket.[Römpp 2]

Forrás

  1. 1. kötet, 413. o.
  2. 2. kötet, 481–482. oldal.
  • Furka Árpád: Szerves kémia. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó (1988) 38. o. ISBN 963-19-2784-9