Képlet

A kémiai képlet a vegyület összetételét és/vagy szerkezetét adja meg. A bruttó képlet csak az összetételt, a szerkezeti (konstitúciós) képlet az atomok kapcsolódását is, és megadhatja a térbeli szerkezetét is.

Bruttó képlet

A tapasztalati képlet a vegyület atomjainak arányát adja meg, azok számát, a molekula súlyát nem. Polimerek, kristályok, nagy molekulák esetén használják. Pl. az etén vagy a propén kétszer annyi hidrogénatomot tartalmaz, mint szenet, így mindkettő tapasztalati képlete CH₂.

Az összegképlet vagy molekulaképlet a vegyületet alkotó atomok mellett azok számát is megadja. Ebből kiszámítható a molekulasúly. Pl. az etén összegképlete C₂H₄, a propéné C₃H₆.

A Hill-féle rendszer az összegképleten belül az atomok sorrendjét adja meg. Ha a molekulában van szén, a képlet a szén- és hidrogénatomok számával kezdődik, ezt követi a többi atom abc rendben. Ha a molekulában nincsen szén, valamennyi atom (a hidrogént is beleértve) abc-sorrendben szerepel. Pl. a kénsav szokásos képlete H₂SO₄, ez a Hill-rendszerben H₂O₄S. A kálium-cianid szokásos képlet KCN, a Hill-rendszerbelié CKN. A rendszer összegképlet szerinti keresést egyszerűsíti le.

A Hill-féle rendszer az összegképletek rendezését is megadja (összegképlet-lista esetén): az atomok abc-sorrendjében, azon belül az atomszám szerint sorolja fel őket.

Szerkezeti képlet

Általában grafikus ábrán adjuk meg. Szöveges leíráskor az atomokhoz tartozó hidrogéneket elválasztás nélkül adjuk meg, az atomok közötti kapcsolatokat –, = ill. ≡ jellel. A kerek zárójel elágazást jelöl. Azonos atomcsoportot a ) után alsó indexbe írt szám jelez; ez tehát többszörös elágazás. A kerek zárójeles tag közvetlenül követi az őt megelőző csoportot. Pl. az izobután szerkezeti képlete ebben a leírásban: CH₃–CH(CH₃)–CH₃.

A szögletes zárójel ugyanazon atomcsoport elágazás nélküli ismétlődését jelenti. Pl. a bután szerkezeti képlete ebben a leírásban: CH₃–[CH₂]₂–CH₃.

Forrás

• kémiai képlet (magyar Wikipédia)
• Dr. Otto – Albrecht Neumüller: Römpp vegyészeti lexikon. Budapest: Műszaki Könyvkiadó (1981) 4. kötet, 444. o. ISBN 963-10-3269-8

• Furka Árpád: Szerves kémia. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó (1988) 38. o. ISBN 963-19-2784-9
• A magyar kémiai elnevezés és helyesírás szabályai. Szerkesztette: Erdey-Grúz Tibor és Fodorné Csányi Piroska Budapest: Akadémiai Kiadó (1972) 2. kötet, 119–120. o.