„Kerek zárójel” változatai közötti eltérés
Ugrás a navigációhoz
Ugrás a kereséshez
Laci (vitalap | szerkesztései) |
Laci (vitalap | szerkesztései) (→Forrás) |
||
| 17. sor: | 17. sor: | ||
Pl. az {{hulink|izobután}} gyökcsoportos képlete: {{képlet|CH<sub>3</sub>–CH(CH<sub>3</sub>)–CH<sub>3</sub>}}. |
Pl. az {{hulink|izobután}} gyökcsoportos képlete: {{képlet|CH<sub>3</sub>–CH(CH<sub>3</sub>)–CH<sub>3</sub>}}. |
||
| + | |||
| + | == Második helyzetszám == |
||
| + | Ha gyűrűs vegyületben a kettős kötés nem két szomszédos helyszámú atom közötti, a második helyszámot zárójelbe tesszük. Pl. <code>1(5)</code>. |
||
| + | {{bővebben|-én}} |
||
== Forrás == |
== Forrás == |
||
A lap jelenlegi, 2020. július 12., 11:30-kori változata
A kerek zárójel (( és )) többféle célra használatos a nevezéktanban.
Név részeinek elkülönítése
A név egy egységként kezelendő részét adják meg a zárójelet megelőző művelet vagy sokszorozó tag[Erdey 1] számára. Így különítjük el az összetett előtagokat is a név többi részétől (pl. ha kötőjelet tartalmaz).[Erdey 2]
A kerek zárójel előtt nem áll kötőjel.
Egymásba skatulyázott zárójelek esetén a külső zárójel kapcsos, a közbenső szögletes, a legbelső kerek.[Erdey 3]
Gyökcsoportos képlet
Gyökcsoportos képletben a kerek zárójel elágazást jelöl.
Pl. az izobután gyökcsoportos képlete: CH3–CH(CH3)–CH3.
Második helyzetszám
Ha gyűrűs vegyületben a kettős kötés nem két szomszédos helyszámú atom közötti, a második helyszámot zárójelbe tesszük. Pl. 1(5).
Forrás
- A magyar kémiai elnevezés és helyesírás szabályai. Szerkesztette: Erdey-Grúz Tibor és Fodorné Csányi Piroska Budapest: Akadémiai Kiadó (1972)