„Áthidalt gyűrű” változatai közötti eltérés

Innen: kémia
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
 
(25 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
−
Két [[gyűrű]] '''áthidalt''', ha három vagy több közös atomjuk van. Az áthidalt gyűrűrendszereknek külön nevezéktanuk van, mellyel [[kondenzált gyűrű]]k is elnevezhetők.
 +
Két [[gyűrű]] '''áthidalt''', ha három vagy több közös atomjuk van. Az áthidalt gyűrűrendszereknek külön nevezéktanuk van, mellyel [[kondenzált gyűrű]]k is elnevezhetők. Hidakat [[fúziós nómenklatúra|fúziós nómenklatúrában]] előtaggal is tudunk definiálni<ref group="Erdey">A-34.1., 145. oldal</ref> (lásd [[#híd|alább]]).
 
{{bővebben|gyűrű|Baeyer-rendszer}}
  
{{bővebben|gyűrű|Baeyer-rendszer}}
   
 
== Fogalmak ==
  
== Fogalmak ==
−
; Híd: két tercier vagy kvaternel szénatomot összekötő vegyértékkötés, atom vagy [[egyenes lánc]].
 +
; Híd: A gyűrű két (tercier vagy kvaternel) atomját összekötő vegyértékkötés, atom vagy [[egyenes lánc]].
−
; Hídfő: a hídhoz csatlakozó két tercier vagy kvaternel szénatom.
 +
; Hídfő: a hídhoz csatlakozó két (tercier vagy kvaternel) szénatom.
 
; Gyűrűszám: a vegyület nyílt lánccá alakításához szükséges elhagyandó hidak száma.
  
; Gyűrűszám: a vegyület nyílt lánccá alakításához szükséges elhagyandó hidak száma.
 
; Főgyűrű: a leghosszabb gyűrű.
  
; Főgyűrű: a leghosszabb gyűrű.
 
; Főhíd: a lehető leghosszabb híd, melynek mindkét hídfője a főgyűrűhöz tartozik. Több lehetőség esetén az, amelyik a a molekulát a lehető legszimmetrikusabban osztja ketté.
  
; Főhíd: a lehető leghosszabb híd, melynek mindkét hídfője a főgyűrűhöz tartozik. Több lehetőség esetén az, amelyik a a molekulát a lehető legszimmetrikusabban osztja ketté.
  +
  +
== {{anchor|híd}} Hídképző előtagok ==
  +
=== Szénhidrogének ===
  +
{| border="1" style="float: right; clear: right; margin-left: 10pt"
  +
|+ Példák híd előtagokra<ref group="Nyitrai">R-9.2.1.1., 188. oldal.</ref>
  +
! Szénhidrogén !! Hídnév !! Képlet
  +
|-
  +
| metán || [[metano-]] || {{képlet|─CH<sub>2</sub>─}}
  +
|-
  +
| etán || etano- || {{képlet|─CH<sub>2</sub>─CH<sub>2</sub>─}}
  +
|-
  +
| propán || propano- || {{képlet|─CH<sub>2</sub>─CH<sub>2</sub>─CH<sub>2</sub>─}}
  +
|-
  +
| bután || butano- || {{képlet|─CH<sub>2</sub>─CH<sub>2</sub>─CH<sub>2</sub>─CH<sub>2</sub>─}}
  +
|-
  +
| 2-butén || but[2]eno- || {{képlet|─CH<sub>2</sub>─CH═CH─CH<sub>2</sub>─}}
  +
|}
  +
  +
A hidat a megfelelő egyenes láncú szénhidrogén nevéből származtatjuk le úgy, hogy az [[-án]], [[-én]], stb. végződést [[-ano]], [[-eno]] végződésre változtatjuk.<ref>Az -ano, -eno nem utótag, hanem végződésváltoztatás, ezért képezhetők belőlük előtagok.</ref> A hidakat ábécérendben soroljuk fel a váz előtt. Az így képzett gyűrűrendszer számozása csak annyiban változik, hogy több lehetőség esetén a hídfők kapják a legkisebb számokat. A híd atomjait utólag számozzuk a nagyobb számú hídfőtől kezdve, a felsorolás sorrendjében (azaz ábécé rendben).
  +
  +
Ha a hídban kettős kötés van, azt [[szögletes zárójel]]ben jelezzük.<ref group="Nyitrai">R-2.4.1.2., 48. oldal.</ref>
  +
  +
Példa hídképzésre:
  +
[[Fájl:Benzodekán2.svg|bélyegkép|balra|250px|Tetradekahidro-4,9,12a,13,13-pentametil-6,10-metanobenzociklodecén]]
  +
  +
  +
A molekula triviális neve {{enlink|Taxane|taxán}} (a sztereokémiai jellemzők nélkül).
  +
{{bővebben|Kémia:Taxán}}
  +
{{clear}}
  +
  +
=== Heteroatomos hidak ===
  +
A nyílt hidak többségét az [[epo-]] előtaggal vagy az [[-o]] végződéssel képezzük.<ref group="Nyitrai">R-9.2.1.4., 189–190. oldal.</ref>
  +
  +
A heterociklusos hidakat az alapnév után tett [[-o]] végződéssel képezzük.<ref group="Nyitrai">R-9.2.1.4., 190. oldal.</ref>
  +
  +
=== Többértékű hidak ===
  +
A többatomos többértékű híd nevét a csoportból képezzük. A helyzetszámokat szögletes zárójelben adjuk meg. Pl.:
  +
* etán[1,1,2]tiil-
  +
* nitrilo-: {{képlet|─N═}}, az N egy+kettős kötéssel vagy három egyes kötéssel is kapcsolódhatik
  +
* epoxinitrilo-: {{képlet|─O─N═}}, az N kettős kötéssel vagy két egyes kötéssel is kapcsolódhatik
  +
  +
A <code>meteno-</code> a metán három-, a <code>metino-</code> (<code>karbano-</code>) a négyértékű hídja.
  +
  +
== Jegyzetek ==
  +
<references/>
  +
  +
== Forrás ==
  +
* {{nyitrai2|4}}
  +
* {{erdey2}}
  +
* {{hulink|Áthidalt gyűrűs nómenklatúra}} (magyar Wikipédia)
   
 
[[Kategória:Fogalmak]]
  
[[Kategória:Fogalmak]]

A lap jelenlegi, 2020. július 20., 01:18-kori változata

Két gyűrű áthidalt, ha három vagy több közös atomjuk van. Az áthidalt gyűrűrendszereknek külön nevezéktanuk van, mellyel kondenzált gyűrűk is elnevezhetők. Hidakat fúziós nómenklatúrában előtaggal is tudunk definiálni[Erdey 1] (lásd alább).

Searchtool right.svgBővebben: gyűrű és Baeyer-rendszer

Fogalmak

Híd
A gyűrű két (tercier vagy kvaternel) atomját összekötő vegyértékkötés, atom vagy egyenes lánc.
Hídfő
a hídhoz csatlakozó két (tercier vagy kvaternel) szénatom.
Gyűrűszám
a vegyület nyílt lánccá alakításához szükséges elhagyandó hidak száma.
Főgyűrű
a leghosszabb gyűrű.
Főhíd
a lehető leghosszabb híd, melynek mindkét hídfője a főgyűrűhöz tartozik. Több lehetőség esetén az, amelyik a a molekulát a lehető legszimmetrikusabban osztja ketté.

Hídképző előtagok

Szénhidrogének

Példák híd előtagokra[Nyitrai 1]
Szénhidrogén Hídnév Képlet
metán metano- ─CH2─
etán etano- ─CH2─CH2─
propán propano- ─CH2─CH2─CH2─
bután butano- ─CH2─CH2─CH2─CH2─
2-butén but[2]eno- ─CH2─CH═CH─CH2─

A hidat a megfelelő egyenes láncú szénhidrogén nevéből származtatjuk le úgy, hogy az -án, -én, stb. végződést -ano, -eno végződésre változtatjuk.[1] A hidakat ábécérendben soroljuk fel a váz előtt. Az így képzett gyűrűrendszer számozása csak annyiban változik, hogy több lehetőség esetén a hídfők kapják a legkisebb számokat. A híd atomjait utólag számozzuk a nagyobb számú hídfőtől kezdve, a felsorolás sorrendjében (azaz ábécé rendben).

Ha a hídban kettős kötés van, azt szögletes zárójelben jelezzük.[Nyitrai 2]

Példa hídképzésre:

Tetradekahidro-4,9,12a,13,13-pentametil-6,10-metanobenzociklodecén


A molekula triviális neve taxán (a sztereokémiai jellemzők nélkül).

Searchtool right.svgBővebben: Kémia:Taxán


Heteroatomos hidak

A nyílt hidak többségét az epo- előtaggal vagy az -o végződéssel képezzük.[Nyitrai 3]

A heterociklusos hidakat az alapnév után tett -o végződéssel képezzük.[Nyitrai 4]

Többértékű hidak

A többatomos többértékű híd nevét a csoportból képezzük. A helyzetszámokat szögletes zárójelben adjuk meg. Pl.:

  • etán[1,1,2]tiil-
  • nitrilo-: ─N═, az N egy+kettős kötéssel vagy három egyes kötéssel is kapcsolódhatik
  • epoxinitrilo-: ─O─N═, az N kettős kötéssel vagy két egyes kötéssel is kapcsolódhatik

A meteno- a metán három-, a metino- (karbano-) a négyértékű hídja.

Jegyzetek

  1. ↑ Az -ano, -eno nem utótag, hanem végződésváltoztatás, ezért képezhetők belőlük előtagok.

Forrás

  • Nyitrai József – Nagy József: Útmutató a szerves vegyületek IUPAC nevezéktanához. Budapest: Magyar Kémikusok Egyesülete (1998) Az IUPAC Szerves Kémiai Nómenklatúrabizottságának 1993-as ajánlása alapján.
  1. ↑ R-9.2.1.1., 188. oldal.
  2. ↑ R-2.4.1.2., 48. oldal.
  3. ↑ R-9.2.1.4., 189–190. oldal.
  4. ↑ R-9.2.1.4., 190. oldal.
  • A magyar kémiai elnevezés és helyesírás szabályai. Szerkesztette: Erdey-Grúz Tibor és Fodorné Csányi Piroska Budapest: Akadémiai Kiadó (1972)
  1. ↑ A-34.1., 145. oldal
A lap eredeti címe: „https://www.gyimesilaszlo.hu/kemia/index.php?title=Áthidalt_gyűrű&oldid=5874”