„Szubsztituens” változatai közötti eltérés
Laci (vitalap | szerkesztései) |
Laci (vitalap | szerkesztései) |
||
| (7 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
A szubsztituens nevét elő- vagy utótagként írhatjuk le. Az előtag nevét leggyakrabban [[szubtrakció]]val képezzük ([[-il]]). |
A szubsztituens nevét elő- vagy utótagként írhatjuk le. Az előtag nevét leggyakrabban [[szubtrakció]]val képezzük ([[-il]]). |
||
| − | Az alapszerkezethez közvetlenül kapcsolódó szubsztituenseket egybeírjuk az alapnévvel. Az egymáshoz közvetlenül nem (csak az alapszerkezeten keresztül) kapcsolódóakat kötőjellel választjuk el egymástól.<ref group="Nyitrai">R-0. |
+ | Az alapszerkezethez közvetlenül kapcsolódó szubsztituenseket egybeírjuk az alapnévvel. Az egymáshoz közvetlenül nem (csak az alapszerkezeten keresztül) kapcsolódóakat kötőjellel választjuk el egymástól.<ref group="Nyitrai" name="R0135">R-0.1.3.5., 3. oldal.</ref> E szabályból következik, hogy |
* az alapnevet közvetlenül megelőző szubsztituenset egybeírjuk az alapnévvel |
* az alapnevet közvetlenül megelőző szubsztituenset egybeírjuk az alapnévvel |
||
* az utótagot egybeírjuk az alapnévvel. |
* az utótagot egybeírjuk az alapnévvel. |
||
A [[funkciós csoportnév|funkciós csoportnevet]] az alapnév részének tekintjük.<ref>Ennek erősen ellentmond, hogy a funkciós csoportnevet kötőjellel kapcsoljuk az alapnévhez, míg az alapnévhez nem tartozó utótagot egybeírjuk vele.</ref> Ez azt jelenti, hogy a funkciós csoportnévben megadott atomot az alapszerkezethez tartozónak tekintjük, és az ahhoz kapcsolódó előtagot is egybeírjuk az alapnévvel. |
A [[funkciós csoportnév|funkciós csoportnevet]] az alapnév részének tekintjük.<ref>Ennek erősen ellentmond, hogy a funkciós csoportnevet kötőjellel kapcsoljuk az alapnévhez, míg az alapnévhez nem tartozó utótagot egybeírjuk vele.</ref> Ez azt jelenti, hogy a funkciós csoportnévben megadott atomot az alapszerkezethez tartozónak tekintjük, és az ahhoz kapcsolódó előtagot is egybeírjuk az alapnévvel. |
||
| + | |||
| + | Például a {{képlet|Cl─CH<sub>2</sub>─CH<sub>2</sub>─NH─CH<sub>2</sub>─CH<sub>2</sub>─CH<sub>3</sub>}} egyik lehetséges neve <code>''N''-(2-klóretil)propán-1-amin</code>. Itt a <code>klóretil-</code> nem a <code>propán</code>hoz, hanem az <code>-amin</code>hoz kapcsolódik.<ref group="Nyitrai">R-5.4.2., 93–94. oldal.</ref> |
||
| + | {{lásd még|Klór-|Etil-|Propán|-amin}} |
||
| + | |||
| + | Az egymás után egybeírt szubsztituensek, ha sem kötőjel, sem zárójel nincs bennük, balról jobbra asszociatívak. A zárójel vagy kötőjel azt jelzi, hogy a szubsztituens az alapnévhez tartozik. Pl.<ref group="Nyitrai" name="R0135"/> |
||
| + | {| border="1" style="float: left; clear: left; margin-right: 10pt" |
||
| + | ! Képlet !! Név |
||
| + | |- |
||
| + | | {{képlet|Cl─SiH<sub>2</sub>─CH<sub>3</sub> || klór-metilszilán<br>1-klór-1-metilszilán |
||
| + | |- |
||
| + | | {{képlet|Cl─CH<sub>2</sub>─SiH<sub>3</sub> || klórmetilszilán<br>(klórmetil)szilán<ref group="Nyitrai">R-0.1.5.1., 6. oldal.</ref><br>1-(1-klórmetil)szilán |
||
| + | |} |
||
| + | |||
| + | A szilán képlete {{képlet|SiH<sub>4</sub>}}. |
||
| + | {{lásd még|Egycentrumos hidridek|Klór-|Metil-}} |
||
| + | {{clear}} |
||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
| 13. sor: | 29. sor: | ||
== Forrás == |
== Forrás == |
||
| − | * {{nyitrai2| |
+ | * {{nyitrai2|4}} |
* {{kék könyv|https://www.acdlabs.com/iupac/nomenclature/93/r93_106.htm|R-0.2.2 Groups}} |
* {{kék könyv|https://www.acdlabs.com/iupac/nomenclature/93/r93_106.htm|R-0.2.2 Groups}} |
||
A lap jelenlegi, 2020. augusztus 10., 12:37-kori változata
A szubsztituens egy alapszerkezet vagy jellemző csoport egy vagy több hidrogénatomját helyettesítő atom(csoport), ha a hidrogénatom nem kalkogén atomhoz kapcsolódik.[Nyitrai 1] (A kalkogén csoport hidrogénjének helyettesítésével kapott vegyületek az éterek, tioéterek, stb. Ezek elnevezésére külön szabályok vannak.)
A szubsztituens nevét elő- vagy utótagként írhatjuk le. Az előtag nevét leggyakrabban szubtrakcióval képezzük (-il).
Az alapszerkezethez közvetlenül kapcsolódó szubsztituenseket egybeírjuk az alapnévvel. Az egymáshoz közvetlenül nem (csak az alapszerkezeten keresztül) kapcsolódóakat kötőjellel választjuk el egymástól.[Nyitrai 2] E szabályból következik, hogy
- az alapnevet közvetlenül megelőző szubsztituenset egybeírjuk az alapnévvel
- az utótagot egybeírjuk az alapnévvel.
A funkciós csoportnevet az alapnév részének tekintjük.[1] Ez azt jelenti, hogy a funkciós csoportnévben megadott atomot az alapszerkezethez tartozónak tekintjük, és az ahhoz kapcsolódó előtagot is egybeírjuk az alapnévvel.
Például a Cl─CH2─CH2─NH─CH2─CH2─CH3 egyik lehetséges neve N-(2-klóretil)propán-1-amin. Itt a klóretil- nem a propánhoz, hanem az -aminhoz kapcsolódik.[Nyitrai 3]
Az egymás után egybeírt szubsztituensek, ha sem kötőjel, sem zárójel nincs bennük, balról jobbra asszociatívak. A zárójel vagy kötőjel azt jelzi, hogy a szubsztituens az alapnévhez tartozik. Pl.[Nyitrai 2]
| Képlet | Név |
|---|---|
| Cl─SiH2─CH3 | klór-metilszilán 1-klór-1-metilszilán |
| Cl─CH2─SiH3 | klórmetilszilán (klórmetil)szilán[Nyitrai 4] 1-(1-klórmetil)szilán |
A szilán képlete SiH4.
Jegyzetek
- ↑ Ennek erősen ellentmond, hogy a funkciós csoportnevet kötőjellel kapcsoljuk az alapnévhez, míg az alapnévhez nem tartozó utótagot egybeírjuk vele.
Forrás
- Nyitrai József – Nagy József: Útmutató a szerves vegyületek IUPAC nevezéktanához. Budapest: Magyar Kémikusok Egyesülete (1998) Az IUPAC Szerves Kémiai Nómenklatúrabizottságának 1993-as ajánlása alapján.
- IUPAC Nomenclature of Organic Chemistry: R-0.2.2 Groups. www.acdlabs.com (1993) Kék könyv.