„Szubsztituens” változatai közötti eltérés

Innen: kémia
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
 
(21 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
−
A '''szubsztituens''' (korábbi nevén <dfn>gyök</dfn>): egy alapszerkezet vagy jellemző csoport egy vagy több hidrogénatomját helyettesítő atom(csoport), ha a hidrogénatom nem [[kalkogén]] atomhoz kapcsolódik.
 +
A '''szubsztituens''' egy alapszerkezet vagy [[jellemző csoport]] egy vagy több hidrogénatomját helyettesítő atom(csoport), ha a hidrogénatom nem [[kalkogén]] atomhoz kapcsolódik.<ref group="Nyitrai">R-0.2.2.1., 14. oldal.</ref> (A kalkogén csoport hidrogénjének helyettesítésével kapott vegyületek az <dfn>éterek</dfn>, tioéterek, stb. Ezek elnevezésére külön szabályok vannak.)
   
−
A szubsztituens nevét leggyakrabban szubtrakcióval képezzük (''-il'').
 +
A szubsztituens nevét elő- vagy utótagként írhatjuk le. Az előtag nevét leggyakrabban [[szubtrakció]]val képezzük ([[-il]]).
  +
  +
Az alapszerkezethez közvetlenül kapcsolódó szubsztituenseket egybeírjuk az alapnévvel. Az egymáshoz közvetlenül nem (csak az alapszerkezeten keresztül) kapcsolódóakat kötőjellel választjuk el egymástól.<ref group="Nyitrai" name="R0135">R-0.1.3.5., 3. oldal.</ref> E szabályból következik, hogy
  +
* az alapnevet közvetlenül megelőző szubsztituenset egybeírjuk az alapnévvel
  +
* az utótagot egybeírjuk az alapnévvel.
  +
  +
A [[funkciós csoportnév|funkciós csoportnevet]] az alapnév részének tekintjük.<ref>Ennek erősen ellentmond, hogy a funkciós csoportnevet kötőjellel kapcsoljuk az alapnévhez, míg az alapnévhez nem tartozó utótagot egybeírjuk vele.</ref> Ez azt jelenti, hogy a funkciós csoportnévben megadott atomot az alapszerkezethez tartozónak tekintjük, és az ahhoz kapcsolódó előtagot is egybeírjuk az alapnévvel.
  +
  +
Például a {{képlet|Cl─CH<sub>2</sub>─CH<sub>2</sub>─NH─CH<sub>2</sub>─CH<sub>2</sub>─CH<sub>3</sub>}} egyik lehetséges neve <code>''N''-(2-klóretil)propán-1-amin</code>. Itt a <code>klóretil-</code> nem a <code>propán</code>hoz, hanem az <code>-amin</code>hoz kapcsolódik.<ref group="Nyitrai">R-5.4.2., 93–94. oldal.</ref>
  +
{{lásd még|Klór-|Etil-|Propán|-amin}}
  +
  +
Az egymás után egybeírt szubsztituensek, ha sem kötőjel, sem zárójel nincs bennük, balról jobbra asszociatívak. A zárójel vagy kötőjel azt jelzi, hogy a szubsztituens az alapnévhez tartozik. Pl.<ref group="Nyitrai" name="R0135"/>
  +
{| border="1" style="float: left; clear: left; margin-right: 10pt"
  +
! Képlet !! Név
  +
|-
  +
| {{képlet|Cl─SiH<sub>2</sub>─CH<sub>3</sub> || klór-metilszilán<br>1-klór-1-metilszilán
  +
|-
  +
| {{képlet|Cl─CH<sub>2</sub>─SiH<sub>3</sub> || klórmetilszilán<br>(klórmetil)szilán<ref group="Nyitrai">R-0.1.5.1., 6. oldal.</ref><br>1-(1-klórmetil)szilán
  +
|}
  +
  +
A szilán képlete {{képlet|SiH<sub>4</sub>}}.
  +
{{lásd még|Egycentrumos hidridek|Klór-|Metil-}}
  +
{{clear}}
  +
  +
== Jegyzetek ==
  +
<references/>
  +
  +
== Forrás ==
  +
* {{nyitrai2|4}}
  +
* {{kék könyv|https://www.acdlabs.com/iupac/nomenclature/93/r93_106.htm|R-0.2.2 Groups}}
   
 
[[Kategória:Fogalmak]]
  
[[Kategória:Fogalmak]]

A lap jelenlegi, 2020. augusztus 10., 12:37-kori változata

A szubsztituens egy alapszerkezet vagy jellemző csoport egy vagy több hidrogénatomját helyettesítő atom(csoport), ha a hidrogénatom nem kalkogén atomhoz kapcsolódik.[Nyitrai 1] (A kalkogén csoport hidrogénjének helyettesítésével kapott vegyületek az éterek, tioéterek, stb. Ezek elnevezésére külön szabályok vannak.)

A szubsztituens nevét elő- vagy utótagként írhatjuk le. Az előtag nevét leggyakrabban szubtrakcióval képezzük (-il).

Az alapszerkezethez közvetlenül kapcsolódó szubsztituenseket egybeírjuk az alapnévvel. Az egymáshoz közvetlenül nem (csak az alapszerkezeten keresztül) kapcsolódóakat kötőjellel választjuk el egymástól.[Nyitrai 2] E szabályból következik, hogy

  • az alapnevet közvetlenül megelőző szubsztituenset egybeírjuk az alapnévvel
  • az utótagot egybeírjuk az alapnévvel.

A funkciós csoportnevet az alapnév részének tekintjük.[1] Ez azt jelenti, hogy a funkciós csoportnévben megadott atomot az alapszerkezethez tartozónak tekintjük, és az ahhoz kapcsolódó előtagot is egybeírjuk az alapnévvel.

Például a Cl─CH2─CH2─NH─CH2─CH2─CH3 egyik lehetséges neve N-(2-klóretil)propán-1-amin. Itt a klóretil- nem a propánhoz, hanem az -aminhoz kapcsolódik.[Nyitrai 3]

Searchtool right.svgLásd még: Klór-, Etil-, Propán és -amin

Az egymás után egybeírt szubsztituensek, ha sem kötőjel, sem zárójel nincs bennük, balról jobbra asszociatívak. A zárójel vagy kötőjel azt jelzi, hogy a szubsztituens az alapnévhez tartozik. Pl.[Nyitrai 2]

Képlet Név
Cl─SiH2─CH3 klór-metilszilán
1-klór-1-metilszilán
Cl─CH2─SiH3 klórmetilszilán
(klórmetil)szilán[Nyitrai 4]
1-(1-klórmetil)szilán

A szilán képlete SiH4.

Searchtool right.svgLásd még: Egycentrumos hidridek, Klór- és Metil-


Jegyzetek

  1. ↑ Ennek erősen ellentmond, hogy a funkciós csoportnevet kötőjellel kapcsoljuk az alapnévhez, míg az alapnévhez nem tartozó utótagot egybeírjuk vele.

Forrás

  • Nyitrai József – Nagy József: Útmutató a szerves vegyületek IUPAC nevezéktanához. Budapest: Magyar Kémikusok Egyesülete (1998) Az IUPAC Szerves Kémiai Nómenklatúrabizottságának 1993-as ajánlása alapján.
  1. ↑ R-0.2.2.1., 14. oldal.
  2. ↑ 2,0 2,1 R-0.1.3.5., 3. oldal.
  3. ↑ R-5.4.2., 93–94. oldal.
  4. ↑ R-0.1.5.1., 6. oldal.
A lap eredeti címe: „https://www.gyimesilaszlo.hu/kemia/index.php?title=Szubsztituens&oldid=6758”