„Helyettesítés” változatai közötti eltérés

A lap jelenlegi, 2020. augusztus 17., 10:38-kori változata

Helyettesítés funkciócsoportban^{[Nyitrai 1]}
Előtag	Beékelt szótag	Mit	Mire
amido-	-amido-	─OH	─NH₂
azido-	-azido-	─OH	─N₃
bromo-	-bromido-	─OH	─Br
cianato-	-cianatido-	─OH	─O─C≡N
ciano-	-cianido-	─OH	─C≡N
ditioperoxi-	-ditioperoxo-	─O─	─S─S─
fluoro-	-fluorido-	─OH	─F
hidrazido-	-hidrazido-	─OH	─NH─NH₂
imido-	-imido-	═O	═NH
izocianato-	-izocianatido-	─OH	─N═C═O
izociano-	-izocianido-	─OH	─NC
izotiocianato-	-izotiocianatido-	─OH	─N═C═S
jodo-	-jodido-	─OH	─I
kloro-	-klorido-	─OH	─Cl
nitrido-	-nitrido-	─OH ═O	≡N ═N─
peroxi-	-peroxo-	─O─	─O─O─
tio-	-tio-	─O─	─S─
tio-	-tio-	═O	═S
tiocianato-	-tiocianatido-	─OH	─S─C≡N
tioperoxi-	-tioperoxo-	─O─	─O─S─ ─S─O─

A helyettesítés az egyik nevezéktani művelet. Egyetlen (nem hidrogén) atomnak másikra cserélését végzi.^{[Nyitrai 2]} Elsősorban a heteromonogyűrűs vegyületek Hantzsch-Widman-neveinél használatos,^{[Nyitrai 3]} de bizonyos esetekben nyílt heterogén hidrideknél és oxigént tartalmazó jellemző csoportokban is.

Oxigénatom és hidroxilcsoport helyettesítése

Az oxigénatom (═O ill. ─O─) és a hidroxilcsoport (─OH) jellemző csoport, ami alapnévben, funkciós alapnévben, triviális névben vagy funkcionális alapnévben fordul elő. A helyettesítést előtaggal vagy névbe ékelt szótaggal adjuk meg (lásd a jobb oldali táblázatot).

Ha a beékelt szó mássalhangzóval kezdődik, és az előtte levő szótag mássalhangzóval végződik, a kettő közé az o magánhangzót szúrhatjuk be.^{[Nyitrai 4]}

A beékelt szótag végén levő o magánhangzót általában elhagyjuk, ha a, i vagy o követi.^{[Nyitrai 4]}

Az ido-ra végződő tagok o-ját elhagyjuk, ha a -sav utótag követi.^{[Nyitrai 5]}

Nyílt heterogén hidridek

Hantzsch-Widman-előtagok
csökkenő prioritási sorrendben^{[Nyitrai 6]}^{[Erdey 1]}
Elem	Vegy- érték	Előtag^{[Nyitrai 7]}
oxigén	2	oxa-
kén	2	tia-
szelén	2	szelena-
nitrogén	3	aza-
foszfor	3	foszfa-

Nyílt, egyenes láncú heterogén hidridek

A lánc leghosszabb, szénnel végződő részét tudjuk helyettesítéssel elnevezni. Először úgy nevezzük el a láncot, mintha szénatomokból állna (lásd nyílt szénhidrogének), az atomokat megszámozzuk, majd a jobb oldali táblázat (szükség szerint sokszorozott) előtagjaival a szénatomokat heteroatomokra cseréljük. Az előtagok sorrendjét a táblázat sorrendje adja meg. (A műveletet szokás „a”-nómenklatúrának nevezni, mivel az előtagok „a”-ra végződnek.) Az előtagok előtt adjuk meg a helyszámokat.^{[Erdey 2]} A sokszorozó tag „a” végződését elhagyjuk, ha azt magánhangzó követi.^{[Nyitrai 8]}

A jobb oldali táblázat sorrendje a periodusos rendszert követi: először a 6., aztán az 5. főcsoport növekvő atomsúly szerint.

Példa:

4-Oxa-13-tia-8,9-diaza-hexadekapenta-1,6,8,10,15-én

Nyílt, elágazó láncú heterogén hidridek

A főlánc kiválasztása:^{[Erdey 3]}

a főlánc a legtöbb főcsoportot (a főlánchoz nem tartozó, de ahhoz csatlakozó atomcsoportot) tartalmazza
a főlánc a legtöbb heteroatomot tartalmazza
a főlánc a legtöbb kettős és hármas kötést tartalmazza
a főlánc a legnagyobb legyen
a főlánc tartalmazza a legtöbb olyan heteroatomot, melyet a jobb oldali táblázat felsorol
a főlánc a legtöbb kettős kötést tartalmazza
a főcsoportnak (melyet utótaggal adunk meg) a helyszáma a legkisebb
a heteroatomoknak a lehető legkisebb helyszámok jussanak
a jobb oldali táblázatban előbb álló atomoknak kisebb helyszámok jussanak.

Számozás:

a legkisebb helyszámot a főcsoportok kapják. Más szóval: a számozás szempontjából csak az oldalláncok csatlakozási pontjai számítanak, az oldalláncok elágazásai már nem.
a legkisebb helyszámokat a heteroatomok kapják a fenti táblázat szerinti sorrendben
a telítetlen kötések kapják a legkisebb helyszámot

1. Példa

11-Hidroxi-3-metoxi-6,9-dioxaundekánsav

A felső láncban két főcsoport van (karboxil és hidroxil), az alsóban csak az utóbbi: a felső a főlánc.

A csoportokat szubsztitúciós művelettel kapcsoljuk az előbb megállapított főlánchoz. A szubsztitúció rangsorában a karbonsavak jóval előbb állnak, mint az alkoholok, ezért a jobb oldali láncvég kapja az 1-es helyszámot. A karboxilcsoportot tekintjük főcsoportnak, és a végén a -sav utótaggal kapcsoljuk a főlánchoz.

A másik oldallánc gyökös neve metoxi-, a 3-as szénatomhoz kapcsolódik. Ezen felül van még egy jellemző csoport: a főlánc végéhez kapcsolódó hidroxilcsoport (előtagneve hidroxi-). A két (elváló) előtagot abc-rendben kapcsoljuk a főlánchoz.

2. példa

3,4-Bisz(1,6-dioxa-heptil)-3-hexéndisav

A vegyület a középső kettős kötésre tengelyesen szimmetrikus, amit részben kihasználunk az elnevezéskor.

A főlánc kiválasztására négy lehetőség van: a bal és jobb felső láncrészt választjuk, mert csak abban van jellemző csoport. A főláncot kékkel számoztuk. A két karboxilcsoport nem lehet a főlánc része, ^[1] de a szénatomjaik igen.

A főlánc lesz az alapvegyület, amit szénhidrogénként nevezzük el, a karboxilcsoportot pedig mint jellemző csoportot utótagként (-sav) adjuk meg. Így lett a főlánc 3-hexéndisav. (A főlánc elnevezésekor nem használtuk ki a szimmetriát.)

A főlánchoz két azonos oldallánc csatlakozik (zölddel számozva). Az oldallánc elnevezésére a helyettesítéses műveletet alkalmazzuk, és szubsztitúciós művelettel kapcsoljuk a főlánchoz őket.

Az oldallánc hét atomból áll, amiket szénatomnak véve a kapott vegyület a heptán. Az oxigénatomok visszatétele után két számozási lehetőség van, az egyiknél az 1-es, a másiknál a 2-es szénatom lenne a legkisebb helyszámú oxigén, így az első változatot választjuk. A helyettesítéses nómenklatúra szerint tehát az oldallánc az 1,6-dioxa-heptán.

Szubtraktív művelettel az utótagból gyököt képezünk: 1,6-dioxa-heptil-. A láncot duplázzuk a bisz- sokszorozó előtaggal; a sokszorozandó részt kerek zárójelbe tesszük. Az így kapott két oldalláncot a főlánc 3. és 4. szénatomjához kapcsoljuk. Így alakul ki az ábrán látható név.

3. példa

9-Propil-10-oxa-6-tia-3-azaundekán-1-ol

A példában két lánc lehetséges, mindkettőben egyetlen, ugyanaz a hidroxilcsoport a jellemző csoport. A főláncot tehát eszerint nem tudjuk kiválasztani. A második lehetőség a heteroatomok száma, ami szerint a felső a főlánc. Így a lánc 11 atomból áll; a hidroxilcsoportot utótagként fogjuk megnevezni (-ol). A hidroxilcsoport egyúttal azt is eldönti, hogy a főláncot jobbról balra számozzuk.

A főláncban három heteroatom van: O, S és N, ami a fenti táblázat szerint egyúttal az erősorrend is. Az előtagok közül a vázmódosítókat adjuk meg utoljára (a főcsoporthoz legközelebb) a fenti módon. Ezeket megelőzik az elváló csoportok (esetünkben a propil).

4. példa

4-(metoximetil)-4-[(metilamino)metil]-2,9-dioxa-6-tia-3-azadekán^[2]

A felső láncban 2-2, az alsóban 1-1 heteroatom van, vagyis a felső lesz a főlánc. Balról számozva a 7-es, jobbról a 4-es szénatomhoz kapcsolódik a két főcsoport, vagyis jobbról számozunk.

A metoxi- (CH₃─O─) triviális nevű szubsztitúciós előtag, melyet a metánra alkalmaztunk (triviális nevű nyílt szénhidrogén), majd az így kapott vegyületből szubtrakcióval képeztünk gyököt (-il utótag). Ezt újabb szubsztitúcióval kötöttük a 4-es szénatomhoz.

Az amino- szubsztitúciós előtag (NH₂─), melyet szubsztitúcióval kapcsoltunk a metil- (CH₃─) gyökhöz (metilamino-: CH₃─NH─). Összetett gyököt kaptunk. Szubsztitúcióval újabb metilgyökhöz kapcsoltuk: (metilamino)metil-: CH₃─NH─CH₂─, melyet újabb szubsztitúcióval kapcsoltunk a főlánc 4-es szénatomjához. Az összetett gyököket kerek ill. szögletes zárójelbe tettük, amikor műveletet végeztünk rajtuk.

Gyűrűs vegyületek

A helyettesítés művelet előtagja kötőjellel kapcsolódik a következő előtaghoz, és egybeírjuk az alapnévvel, ha az követi.

Ciklopentán

1,3-Diazaciklopenta-2,4-dién

A diaza előtag a ciklopentán két szénatomját nitrogénre helyettesíti.

Lásd még: ciklo-, helyettesítés, di-, aza- és -én

A vegyület triviális neve imidazol.

A helyettesítés módja teljesen azonos a nyílt vegyületekével. Pl.:

4-oxa-1-azabiciklo[3.2.0]heptán-7-on
Klavám

A helyettesítő előtag: 4-oxa-1-aza.

Bővebben: Baeyer-rendszer

Jegyzetek

↑ Az alapvegyület nem tartalmazhat jellemző csoportot.
↑ Az Erdey-könyvből hiányzik a „3-aza” előtag, a Kék könyvben pedig tévesen „6-aza” van.

Forrás

Nyitrai József – Nagy József: Útmutató a szerves vegyületek IUPAC nevezéktanához. Budapest: Magyar Kémikusok Egyesülete (1998) Az IUPAC Szerves Kémiai Nómenklatúrabizottságának 1993-as ajánlása alapján.

↑ R-3.4., 8. táblázat, 69. oldal.
↑ R-1.2.2.
↑ R-0.2.3.2.3.
↑ ^4,0 ^4,1 R-0.1.7.3.
↑ 69. oldal, d lábjegyzet.
↑ R-2.3.3.1., 3. táblázat és R-9.3., 33. táblázat, 191. oldal.
↑ Az előtag „a” végződését elhagyjuk, ha azt magánhangzó követi. (R‑0.1.7.1. (b)
↑ R-0.1.7.1. (c)

A magyar kémiai elnevezés és helyesírás szabályai. Szerkesztette: Erdey-Grúz Tibor és Fodorné Csányi Piroska Budapest: Akadémiai Kiadó (1972) 1. kötet, C-61.1., 221. o.

↑ B-1.1.
↑ B-1.4.
↑ C-63. és C-13.1.

IUPAC Nomenclature of Organic Chemistry: Replacement Nomenclature. Rule C-63. www.acdlabs.com (1993) Kék könyv.

[12] Az alapvegyület nem tartalmazhat jellemző csoportot.

[13] Az Erdey-könyvből hiányzik a „3-aza” előtag, a Kék könyvben pedig tévesen „6-aza” van.

[1] R-3.4., 8. táblázat, 69. oldal.

[2] R-1.2.2.

[3] R-0.2.3.2.3.

[o-4] 4,0 ^4,1 R-0.1.7.3.

[5] 69. oldal, d lábjegyzet.

[6] R-2.3.3.1., 3. táblázat és R-9.3., 33. táblázat, 191. oldal.

[8] Az előtag „a” végződését elhagyjuk, ha azt magánhangzó követi. (R‑0.1.7.1. (b)

[10] R-0.1.7.1. (c)

[7] B-1.1.

[9] B-1.4.

[11] C-63. és C-13.1.

[Nyitrai 1]

[Nyitrai 2]

[Nyitrai 3]

[Nyitrai 4]

[Nyitrai 5]

[Nyitrai 6]

[Erdey 1]

[Nyitrai 7]

[Erdey 2]

[Nyitrai 8]

[Erdey 3]

[1]

[2]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-{| border="1" style="float: right; clear: right; margin-left: 10pt"
+{| border="1" style="float: right; clear: right; margin-left: 10pt" class="wikitable sortable"
-|+ {{anchor|erősorrend}} Hantzsch-Widman-előtagok<br>csökkenő prioritási sorrendben<ref group="Nyitrai">R-2.3.3.1., 3. táblázat</ref><ref group="Erdey">B-1.1.</ref>
+|+ Helyettesítés funkciócsoportban<ref group="Nyitrai">R-3.4., 8. táblázat, 69. oldal.</ref>
+! Előtag !! Beékelt szótag !! Mit !! Mire
-! Elem !! Vegy-<br>érték !! Előtag<ref group="Nyitrai">Az előtag „a” végződését elhagyjuk, ha azt magánhangzó követi. (R-0.1.7.1. (b)</ref>
 |-
+| amido-       || -amido-       || {{képlet|─OH}} || {{képlet|─NH<sub>2</sub>}}
-| oxigén || align="center" | 2 ||  oxa-
 |-
+| azido-       || -azido-       || {{képlet|─OH}} || {{képlet|─N<sub>3</sub>}}
-| kén    || align="center" | 2 ||  tia-
 |-
+| bromo-       || -bromido-     || {{képlet|─OH}} || {{képlet|─Br}}
-| szelén || align="center" | 2 ||  szelena-
 |-
+| cianato-     || -cianatido-   || {{képlet|─OH}} || {{képlet|─O─C≡N}}
-| nitrogén || align="center" | 3 ||  aza-
 |-
+| ciano-       || -cianido-     || {{képlet|─OH}} || {{képlet|─C≡N}}
-| foszfor || align="center" | 3 ||  foszfa-
+|-
+| ditioperoxi- || -ditioperoxo- || {{képlet|─O─}} || {{képlet|─S─S─}}
+|-
+| fluoro-      || -fluorido-    || {{képlet|─OH}} || {{képlet|─F}}
+|-
+| hidrazido-   || -hidrazido-   || {{képlet|─OH}} || {{képlet|─NH─NH<sub>2</sub>}}
+|-
+| [[imido-]]   || [[-imido-]]   || {{képlet|═O}}  || {{képlet|═NH}}
+|-
+| izocianato-  || -izocianatido- || {{képlet|─OH}} || {{képlet|─N═C═O}}
+|-
+| izociano-    || -izocianido-  || {{képlet|─OH}} || {{képlet|─NC}}
+|-
+| izotiocianato- || -izotiocianatido- || {{képlet|─OH}} || {{képlet|─N═C═S}}
+|-
+| jodo-        || -jodido-      || {{képlet|─OH}} || {{képlet|─I}}
+|-
+| kloro-       || -klorido-     || {{képlet|─OH}} || {{képlet|─Cl}}
+|-
+| nitrido-     || -nitrido-     || {{képlet|─OH}}<br>{{képlet|═O}} || {{képlet|≡N}}<br>{{képlet|═N─}}<br>[[Fájl:Nitrido.svg]]
+|-
+| peroxi-      || -peroxo-      || {{képlet|─O─}} || {{képlet|─O─O─}}
+|-
+| rowspan="2" | tio- || rowspan="2" | -tio- || {{képlet|─O─}} || {{képlet|─S─}}
+|-
+|                                              {{képlet|═O}}  || {{képlet|═S}}
+|-
+| tiocianato-  || -tiocianatido- || {{képlet|─OH}} || {{képlet|─S─C≡N}}
+|-
+| tioperoxi-   || -tioperoxo-    || {{képlet|─O─}} || {{képlet|─O─S─}}<br>{{képlet|─S─O─}}
 |}
+A '''helyettesítés''' az egyik [[nevezéktani művelet]]. Egyetlen (nem hidrogén) atomnak másikra cserélését végzi.<ref group="Nyitrai">R-1.2.2.</ref> Elsősorban a heteromonogyűrűs vegyületek [[Hantzsch-Widman-rendszer|Hantzsch-Widman-neveinél]] használatos,<ref group="Nyitrai">R-0.2.3.2.3.</ref> de bizonyos esetekben [[nyílt]] heterogén [[hidridek]]nél és oxigént tartalmazó [[jellemző csoport]]okban is.
+== Oxigénatom és hidroxilcsoport helyettesítése ==
+Az oxigénatom ({{képlet|═O}} ill. {{képlet|─O─}}) és a hidroxilcsoport ({{képlet|─OH}}) [[jellemző csoport]], ami alapnévben, [[funkciós alapnév]]ben, [[triviális név]]ben vagy funkcionális alapnévben fordul elő. A helyettesítést előtaggal vagy névbe ékelt szótaggal adjuk meg (lásd a jobb oldali táblázatot).
+Ha a beékelt szó mássalhangzóval kezdődik, és az előtte levő szótag mássalhangzóval végződik, a kettő közé az <cite>o</cite> magánhangzót szúrhatjuk be.<ref group="Nyitrai" name="o">R-0.1.7.3.</ref>
+A beékelt szótag végén levő <cite>o</cite> magánhangzót általában elhagyjuk, ha <cite>a</cite>, <cite>i</cite> vagy <cite>o</cite> követi.<ref group="Nyitrai" name="o"/>
+Az <cite>ido</cite>-ra végződő tagok <cite>o</cite>-ját elhagyjuk, ha a <cite>-sav</cite> utótag követi.<ref group="Nyitrai">69. oldal, ''d'' lábjegyzet.</ref>
+{{clear}}
+== Nyílt heterogén hidridek ==
-A '''helyettesítés''' az egyik [[nevezéktani művelet]]. Egyetlen (nem hidrogén) atomnak másikra cserélését végzi.<ref group="Nyitrai">R-1.2.2.</ref> Elsősorban a heteromonogyűrűs vegyületek Hantzsch-Widman-neveinél használatos,<ref group="Nyitrai">R-0.2.3.2.3.</ref> de bizonyos esetekben [[nyílt]] heterogén [[hidridek]]nél is.
+{{Sablon:Hantzsch-Widman-előtagok}}
-== Nyílt, egyenes láncú heterogén hidridek ==
+=== Nyílt, egyenes láncú heterogén hidridek ===
-A lánc leghosszabb, szénnel végződő részét tudjuk helyettesítéssel elnevezni. Először úgy nevezzük el a láncot, mintha szénatomokból állna (lásd [[nyílt szénhidrogének]]), az atomokat megszámozzuk, majd a jobb oldali táblázat (szükség szerint [[sokszorozó tag|sokszorozott]]) előtagjaival a szénatomokat heteroatomokra cseréljük. Az előtagok sorrendjét a táblázat sorrendje adja meg. Az előtagok előtt adjuk meg a [[helyszám]]okat.<ref group="Erdey">B-1.4.</ref> A sokszorozó tag „a” végződését elhagyjuk, ha azt magánhangzó követi.<ref group="Nyitrai">R-0.1.7.1. (c)</ref>
+A lánc leghosszabb, szénnel végződő részét tudjuk helyettesítéssel elnevezni. Először úgy nevezzük el a láncot, mintha szénatomokból állna (lásd [[nyílt szénhidrogének]]), az atomokat megszámozzuk, majd a jobb oldali táblázat (szükség szerint [[sokszorozó tag|sokszorozott]]) előtagjaival a szénatomokat heteroatomokra cseréljük. Az előtagok sorrendjét a táblázat sorrendje adja meg. (A műveletet szokás '''„a”-nómenklatúrá'''nak nevezni, mivel az előtagok „a”-ra végződnek.) Az előtagok előtt adjuk meg a [[helyszám]]okat.<ref group="Erdey">B-1.4.</ref> A sokszorozó tag „a” végződését elhagyjuk, ha azt magánhangzó követi.<ref group="Nyitrai">R-0.1.7.1. (c)</ref>
 A jobb oldali táblázat sorrendje a periodusos rendszert követi: először a 6., aztán az 5. főcsoport növekvő atomsúly szerint.
@@ 23. sor: / 65. sor: @@
 Példa: [[Fájl:4-Oxa-13-tia-8,9-diaza-hexadekapenta-1,6,8,10,15-én.svg|bélyegkép|none|500px|4-Oxa-13-tia-8,9-diaza-hexadekapenta-1,6,8,10,15-én]]
-== Nyílt, elágazó láncú heterogén hidridek ==
+=== Nyílt, elágazó láncú heterogén hidridek ===
 A főlánc kiválasztása:<ref group="Erdey">C-63. és C-13.1.</ref>
 # a főlánc a legtöbb főcsoportot (a főlánchoz nem tartozó, de ahhoz csatlakozó atomcsoportot) tartalmazza
@@ 40. sor: / 82. sor: @@
 # a telítetlen kötések kapják a legkisebb helyszámot
-=== {{anchor|példa1}} 1. Példa ===
+==== {{anchor|példa1}} 1. Példa ====
 [[Fájl:11-Hidroxi-3-metoxi-6,9-dioxaundekánsav.svg|bélyegkép|balra|500px|11-Hidroxi-3-metoxi-6,9-dioxaundekánsav]]
 A felső láncban két főcsoport van (karboxil és hidroxil), az alsóban csak az utóbbi: a felső a főlánc.
@@ 49. sor: / 91. sor: @@
 {{clear}}
-=== {{anchor|példa2}} 2. példa ===
+==== {{anchor|példa2}} 2. példa ====
 [[Fájl:3,4-Bisz(1,6-dioxa-heptil)-3-hexéndisav.svg|bélyegkép|balra|500px|3,4-Bisz(1,6-dioxa-heptil)-3-hexéndisav]]
 A vegyület a középső kettős kötésre tengelyesen szimmetrikus, amit részben kihasználunk az elnevezéskor.
@@ 63. sor: / 105. sor: @@
 [[Szubtraktív művelet]]tel az utótagból [[gyök]]öt képezünk: 1,6-dioxa-heptil-. A láncot duplázzuk a [[bisz-]] sokszorozó előtaggal; a sokszorozandó részt [[kerek zárójel]]be tesszük. Az így kapott két oldalláncot a főlánc 3. és 4. szénatomjához kapcsoljuk. Így alakul ki az ábrán látható név.
-=== {{anchor|példa3}} 3. példa ===
+==== {{anchor|példa3}} 3. példa ====
 [[Fájl:9-Propil-10-oxa-6-tia-3-azaundekán-1-ol.svg|bélyegkép|balra|500px|9-Propil-10-oxa-6-tia-3-azaundekán-1-ol]]
 A példában két lánc lehetséges, mindkettőben egyetlen, ugyanaz a hidroxilcsoport a jellemző csoport. A főláncot tehát eszerint nem tudjuk kiválasztani. A második lehetőség a heteroatomok száma, ami szerint a felső a főlánc. Így a lánc 11 atomból áll; a hidroxilcsoportot utótagként fogjuk megnevezni ([[-ol]]). A hidroxilcsoport egyúttal azt is eldönti, hogy a főláncot jobbról balra számozzuk.
@@ 70. sor: / 112. sor: @@
 {{clear}}
-=== {{anchor|példa4}} 4. példa ===
+==== {{anchor|példa4}} 4. példa ====
-[[Fájl:4-(metoxi-metil)-4-(metilamino)-metil-2,9-dioxa-6-tia-dekán.svg|bélyegkép|balra|500px|4-(metoximetil)-4-(metilamino)metil-2,9-dioxa-6-tia-dekán]]
+[[Fájl:4-(metoxi-metil)-4-(metilamino)-metil-2,9-dioxa-6-tia-dekán.svg|bélyegkép|balra|500px|4-(metoximetil)-4-[(metilamino)metil]-2,9-dioxa-6-tia-3-azadekán<ref>Az Erdey-könyvből hiányzik a „3-aza” előtag, a Kék könyvben pedig tévesen „6-aza” van.</ref>]]
+A felső láncban 2-2, az alsóban 1-1 heteroatom van, vagyis a felső lesz a főlánc. Balról számozva a 7-es, jobbról a 4-es szénatomhoz kapcsolódik a két főcsoport, vagyis jobbról számozunk.
+A [[metoxi-]] ({{képlet|CH<sub>3</sub>─O─}}) triviális nevű szubsztitúciós előtag, melyet a metánra alkalmaztunk (triviális nevű [[nyílt szénhidrogén]]), majd az így kapott vegyületből [[szubtrakció]]val képeztünk gyököt ([[-il]] utótag). Ezt újabb szubsztitúcióval kötöttük a 4-es szénatomhoz.
+Az [[amino-]] szubsztitúciós előtag ({{képlet|NH<sub>2</sub>─}}), melyet szubsztitúcióval kapcsoltunk a [[metil-]] ({{képlet|CH<sub>3</sub>─}}) gyökhöz (metilamino-: {{képlet|CH<sub>3</sub>─NH─}}). Összetett gyököt kaptunk. Szubsztitúcióval újabb metilgyökhöz kapcsoltuk: (metilamino)metil-: {{képlet|CH<sub>3</sub>─NH─CH<sub>2</sub>─}}, melyet újabb szubsztitúcióval kapcsoltunk a főlánc 4-es szénatomjához. Az összetett gyököket [[kerek zárójel|kerek]] ill. [[szögletes zárójel]]be tettük, amikor műveletet végeztünk rajtuk.
+{{clear}}
+== Gyűrűs vegyületek ==
+A [[helyettesítés]] művelet előtagja kötőjellel kapcsolódik a következő előtaghoz, és egybeírjuk az alapnévvel, ha az követi.
+[[Fájl:Ciklopentán.svg|bélyegkép|100px|Ciklopentán]]
+[[Fájl:Imidazol.svg|bélyegkép|balra|150px|1,3-Diazaciklopenta-2,4-dién]]
+A <code>diaza</code> előtag a ciklopentán két szénatomját nitrogénre helyettesíti.
+{{lásd még|ciklo-|helyettesítés|di-|aza-|-én}}
+A vegyület [[triviális név|triviális neve]] {{hulink|imidazol}}.
+{{clear}}
+A helyettesítés módja teljesen azonos a nyílt vegyületekével. Pl.:
+[[Fájl:Klavám.svg|bélyegkép|balra|200px|4-oxa-1-azabiciklo[3.2.0]heptán-7-on<br>Klavám]]
+A helyettesítő előtag: <code>4-oxa-1-aza</code>.
+{{bővebben|Baeyer-rendszer}}
 {{clear}}
@@ 79. sor: / 145. sor: @@
 == Forrás ==
 * {{nyitrai}}
-{{hasáb eleje|2}}
+{{hasáb eleje|4}}
 <references group="Nyitrai"/>
 {{hasáb vége}}
@@ 86. sor: / 152. sor: @@
 <references group="Erdey"/>
 {{hasáb vége}}
+* {{kék könyv|https://www.acdlabs.com/iupac/nomenclature/79/r79_845.htm|Replacement Nomenclature. Rule C-63}}
 [[Kategória:Nevezéktani műveletek]]