„-il” változatai közötti eltérés
Laci (vitalap | szerkesztései) |
Laci (vitalap | szerkesztései) |
||
(18 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
− | Az '''-il''' utótag az egyik [[szubtrakció|szubtraktív művelet]] |
+ | Az '''-il''' utótag az egyik [[szubtrakció|szubtraktív művelet]]. |
+ | |||
+ | == Szabad vegyérték képzése == |
||
+ | Az -il egy hidrogénatom elvételével egy szabad vegyértéket hoz létre az alapvegyületben. |
||
# [[Telített]], [[aciklusos]] vagy [[monociklusos]] [[szénhidrogén]]ekből (továbbá néhány más hidridből) leszármaztató csoportok esetén az -il-t az alapnév -án végződésének a helyére kell írni. A szabad vegyértékű atom mindig a lánc végén van, és az 1-es [[helyzetszám]]ot kapja, amit a nevében nem kell jelezni. |
# [[Telített]], [[aciklusos]] vagy [[monociklusos]] [[szénhidrogén]]ekből (továbbá néhány más hidridből) leszármaztató csoportok esetén az -il-t az alapnév -án végződésének a helyére kell írni. A szabad vegyértékű atom mindig a lánc végén van, és az 1-es [[helyzetszám]]ot kapja, amit a nevében nem kell jelezni. |
||
− | # Az -il bármilyen alapnév után írható. A szabad vegyértékű atom a lehető legkisebb helyzetszámot kapja, az alapvegyület számozásának megfelelően. Ilyenkor az 1-es helyzetszámot is ki kell írni. |
+ | # '''Az -il bármilyen alapnév után írható.''' A szabad vegyértékű atom a lehető legkisebb helyzetszámot kapja, az alapvegyület számozásának megfelelően. '''Ilyenkor az 1-es helyzetszámot is ki kell írni.''' Mindig ki kell írni az 1-es helyszámot telítetlen alapvegyületből képzett szubsztituens esetén.<ref group="Nyitrai">R-3.1.4., 65. oldal.</ref> Pl. but-3-én-1-il ({{képlet|CH<sub>2</sub>═CH─CH<sub>2</sub>─CH<sub>2</sub>─}}). |
Az -il utótag [[sokszorozó tag|sokszorozható]] (-diil, -triil, -tetrail, stb.). |
Az -il utótag [[sokszorozó tag|sokszorozható]] (-diil, -triil, -tetrail, stb.). |
||
− | Bár az <code>-il</code> formálisan műveleti utótag, egyúttal előtagvégződés is,<ref group="Nyitrai">R-3.2.1.2.</ref> és ez a gyakoribb használata. (Egy névben csak egy utótag van, de végződése minden előtagnak van, vagyis <code>-il</code> több lehet, akár egy előtagon belül is.) |
+ | Bár az <code>-il</code> formálisan műveleti utótag, egyúttal előtagvégződés is,<ref group="Nyitrai">R-3.2.1.2.</ref> és ez a gyakoribb használata. (Egy névben csak egy utótag van, de végződése minden előtagnak van, vagyis <code>-il</code> több lehet, akár egy előtagon belül is. A szubtrakció nemcsak utótaggal, hanem végződésváltoztatással is megadható.<ref group="Nyitrai">R-1.2.5.2.</ref>) |
+ | |||
+ | A <code>dekán</code> végződés <code>decil</code>-re módosul.<ref>Annak ellenére, hogy a <cite>deka</cite> görög szó, a végződést mégis latinosan használjuk. A görögben nincs <cite>c</cite> betű.</ref> |
||
+ | |||
+ | Ha az -il előtt hosszú magánhangzóra végződő, az <code>-il</code>-lel egybeírt utótag van, a magánhangzó rövidre módosul – gondolom én, de ezt a szabályt én alkottam. Mindenesetre az -én-il önálló utótaggá, <code>-enil</code>-re módosult még -én-re végződő triviális nevek esetén is, pl. indén → ind'''e'''nil.<ref group="Erdey">A-24.2., 140. oldal.</ref> |
||
Példák: |
Példák: |
||
* {{képlet|CH<sub>3</sub>–}}   metil (1. változat) |
* {{képlet|CH<sub>3</sub>–}}   metil (1. változat) |
||
+ | * 1-but'''e'''nil<ref group="Erdey">A-3.5., 121. oldal.</ref> {{képlet|CH<sub>3</sub>–CH<sub>2</sub>–CH<sub>2</sub>═CH<sub>2</sub>–}} |
||
+ | * but-1-'''é'''n-2-il (gondolom én) |
||
* {{képlet|CH<sub>3</sub>–CH<sub>2</sub>–CH<sub>2</sub>–CH<sub>2</sub>–CH<sub>2</sub>–}} |
* {{képlet|CH<sub>3</sub>–CH<sub>2</sub>–CH<sub>2</sub>–CH<sub>2</sub>–CH<sub>2</sub>–}} |
||
19. sor: | 28. sor: | ||
** pentán-2-il (2. változat). |
** pentán-2-il (2. változat). |
||
− | * {{képlet|SH–}}   szulfanil (2. változat. A <cite>szulfán</cite> egycentrumos [[hidrid]].) |
+ | * {{képlet|SH–}}   [[szulfanil-]] (2. változat. A <cite>szulfán</cite> egycentrumos [[hidrid]].) |
* <span style="vertical-align: bottom">[[Fájl:Pentán-1,2,3-triil.svg]]</span> |
* <span style="vertical-align: bottom">[[Fájl:Pentán-1,2,3-triil.svg]]</span> |
||
** pentán-1,2,3-triil (2. változat) |
** pentán-1,2,3-triil (2. változat) |
||
+ | |||
+ | == Acilcsoport képzése == |
||
+ | Egyes triviális nevű vegyületekben az -il acilcsoportot képez a sav (latin nevű) szótövéből. Pl. |
||
+ | |||
+ | * ecetsav → acetil-<ref group="Nyitrai">R-9.1., 28. táblázat, 184. oldal.</ref> (triviális nevű sav) |
||
+ | |||
+ | == Jegyzetek == |
||
+ | <references/> |
||
== Forrás == |
== Forrás == |
||
− | * {{ |
+ | * {{nyitrai2|4}} |
− | ** R-1.2.5.2. |
||
** R-2.5. |
** R-2.5. |
||
− | ** R-3.1.4. |
||
** R-5.8.1.1. |
** R-5.8.1.1. |
||
* {{kék könyv|https://www.acdlabs.com/iupac/nomenclature/93/r93_162.htm|R-1.2.5 Subtractive operation}} |
* {{kék könyv|https://www.acdlabs.com/iupac/nomenclature/93/r93_162.htm|R-1.2.5 Subtractive operation}} |
||
34. sor: | 49. sor: | ||
* {{kék könyv|https://www.acdlabs.com/iupac/nomenclature/93/r93_290.htm|R-3.1.4 Substituent prefix names for unsaturated/saturated parent hydrides}} |
* {{kék könyv|https://www.acdlabs.com/iupac/nomenclature/93/r93_290.htm|R-3.1.4 Substituent prefix names for unsaturated/saturated parent hydrides}} |
||
* {{kék könyv|https://www.acdlabs.com/iupac/nomenclature/93/r93_569.htm|R-5.8.1 Radicals}} |
* {{kék könyv|https://www.acdlabs.com/iupac/nomenclature/93/r93_569.htm|R-5.8.1 Radicals}} |
||
+ | * {{erdey2|2}} |
||
[[Kategória:Utótagok]] |
[[Kategória:Utótagok]] |
A lap jelenlegi, 2020. augusztus 27., 23:48-kori változata
Az -il utótag az egyik szubtraktív művelet.
Szabad vegyérték képzése
Az -il egy hidrogénatom elvételével egy szabad vegyértéket hoz létre az alapvegyületben.
- Telített, aciklusos vagy monociklusos szénhidrogénekből (továbbá néhány más hidridből) leszármaztató csoportok esetén az -il-t az alapnév -án végződésének a helyére kell írni. A szabad vegyértékű atom mindig a lánc végén van, és az 1-es helyzetszámot kapja, amit a nevében nem kell jelezni.
- Az -il bármilyen alapnév után írható. A szabad vegyértékű atom a lehető legkisebb helyzetszámot kapja, az alapvegyület számozásának megfelelően. Ilyenkor az 1-es helyzetszámot is ki kell írni. Mindig ki kell írni az 1-es helyszámot telítetlen alapvegyületből képzett szubsztituens esetén.[Nyitrai 1] Pl. but-3-én-1-il (CH2═CH─CH2─CH2─).
Az -il utótag sokszorozható (-diil, -triil, -tetrail, stb.).
Bár az -il
formálisan műveleti utótag, egyúttal előtagvégződés is,[Nyitrai 2] és ez a gyakoribb használata. (Egy névben csak egy utótag van, de végződése minden előtagnak van, vagyis -il
több lehet, akár egy előtagon belül is. A szubtrakció nemcsak utótaggal, hanem végződésváltoztatással is megadható.[Nyitrai 3])
A dekán
végződés decil
-re módosul.[1]
Ha az -il előtt hosszú magánhangzóra végződő, az -il
-lel egybeírt utótag van, a magánhangzó rövidre módosul – gondolom én, de ezt a szabályt én alkottam. Mindenesetre az -én-il önálló utótaggá, -enil
-re módosult még -én-re végződő triviális nevek esetén is, pl. indén → indenil.[Erdey 1]
Példák:
- CH3– metil (1. változat)
- 1-butenil[Erdey 2] CH3–CH2–CH2═CH2–
- but-1-én-2-il (gondolom én)
- CH3–CH2–CH2–CH2–CH2–
- pentil (1. változat)
- pentán-1-il (2.)
-
- 1-metilbutil (1. változat). A metil a jobb oldali CH3, ami a butil (nem jelzett) 1-es szénatomjához kapcsolódik (ahonnan a hidrogént elvettük) szubsztitúcióval (ez vette el a második hidrogént).
- pentán-2-il (2. változat).
- SH– szulfanil- (2. változat. A szulfán egycentrumos hidrid.)
Acilcsoport képzése
Egyes triviális nevű vegyületekben az -il acilcsoportot képez a sav (latin nevű) szótövéből. Pl.
- ecetsav → acetil-[Nyitrai 4] (triviális nevű sav)
Jegyzetek
- ↑ Annak ellenére, hogy a deka görög szó, a végződést mégis latinosan használjuk. A görögben nincs c betű.
Forrás
- Nyitrai József – Nagy József: Útmutató a szerves vegyületek IUPAC nevezéktanához. Budapest: Magyar Kémikusok Egyesülete (1998) Az IUPAC Szerves Kémiai Nómenklatúrabizottságának 1993-as ajánlása alapján.
- R-2.5.
- R-5.8.1.1.
- IUPAC Nomenclature of Organic Chemistry: R-1.2.5 Subtractive operation. www.acdlabs.com (1993) Kék könyv.
- IUPAC Nomenclature of Organic Chemistry: R-2.5 Substituent Prefix Names Derived from Parent Hydrides. www.acdlabs.com (1993) Kék könyv.
- IUPAC Nomenclature of Organic Chemistry: R-3.1.4 Substituent prefix names for unsaturated/saturated parent hydrides. www.acdlabs.com (1993) Kék könyv.
- IUPAC Nomenclature of Organic Chemistry: R-5.8.1 Radicals. www.acdlabs.com (1993) Kék könyv.
- A magyar kémiai elnevezés és helyesírás szabályai. Szerkesztette: Erdey-Grúz Tibor és Fodorné Csányi Piroska Budapest: Akadémiai Kiadó (1972)