„Só” változatai közötti eltérés
Laci (vitalap | szerkesztései) |
Laci (vitalap | szerkesztései) |
||
| (13 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | + | A szervetlen vegyületek nevében az elektronpozitív összetevő(k) áll(nak) az első helyen. Ez a sókra is érvényes. Az összetevő neve változatlan marad.<ref group="Erdey">2.21., 21. oldal.</ref> Savanyú sók esetén a hidrogént a kationok között utolsónak soroljuk fel.<ref group="Erdey">6.323., 41. oldal.</ref> A kationokat – a IUPAC-ajánlástól eltérően – az összegképletbeli, azaz a vegyjelük szerinti sorrendben soroljuk fel.<ref group="Erdey">6.321., 40. oldal.</ref> |
|
| + | („Bázisos”) sónak tekintjük a [[-hidroxid]] és [[-oxid]] csoportot tartalmazó vegyületeket is. |
||
| ⚫ | |||
| + | |||
| ⚫ | |||
| + | |||
| + | A szerves sók nevét az [[észter]]ek nevéhez hasonlóan képezzük, a kation(oka)t az alkoholcsoport(ok) helyett felsorolva. |
||
== Sztöchiometriai arányok == |
== Sztöchiometriai arányok == |
||
Magyarul: melyik elemből hány van. |
Magyarul: melyik elemből hány van. |
||
| − | Lényegében állandó vegyértékű elemek esetén nem kell jelölni az sztöchiometriai arányokat, ill. az ezt közvetve megadó oxidációs számot<ref group="Erdey"> |
+ | Lényegében állandó vegyértékű elemek esetén nem kell jelölni az sztöchiometriai arányokat, ill. az ezt közvetve megadó oxidációs számot<ref group="Erdey">2.26., 25. oldal.</ref> (lásd alább). |
| + | |||
| + | {| border="1" style="float: right; clear: right; margin-left: 10pt" |
||
| + | |+ Példák |
||
| + | ! Összegképlet !! Stock !! Ewens |
||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
| + | |} |
||
=== Stock-féle jelölés === |
=== Stock-féle jelölés === |
||
Az oxidációs számot az elem neve után írjuk római számmal, kerek zárójelben. Negatív szám esetén az előjelet ki kell írni.<ref group="Erdey">2.252., 24. oldal.</ref> |
Az oxidációs számot az elem neve után írjuk római számmal, kerek zárójelben. Negatív szám esetén az előjelet ki kell írni.<ref group="Erdey">2.252., 24. oldal.</ref> |
||
| + | === Ewens-Bassett-féle jelölés === |
||
| − | Pl.: |
||
| + | Az ion töltését az ion neve után, kerek zárójelbe tett számmal adjuk meg. Az előjelet a szám után írjuk ki. |
||
| − | {| |
||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
== Forrás == |
== Forrás == |
||
| − | {{erdey2| |
+ | {{erdey2|4}} |
[[Kategória:Vegyületcsaládok]] |
[[Kategória:Vegyületcsaládok]] |
||
A lap jelenlegi, 2020. szeptember 1., 00:02-kori változata
A szervetlen vegyületek nevében az elektronpozitív összetevő(k) áll(nak) az első helyen. Ez a sókra is érvényes. Az összetevő neve változatlan marad.[Erdey 1] Savanyú sók esetén a hidrogént a kationok között utolsónak soroljuk fel.[Erdey 2] A kationokat – a IUPAC-ajánlástól eltérően – az összegképletbeli, azaz a vegyjelük szerinti sorrendben soroljuk fel.[Erdey 3]
(„Bázisos”) sónak tekintjük a -hidroxid és -oxid csoportot tartalmazó vegyületeket is.
Az elektronnegatív összetevőt (rövidített vagy latin) nevéből az -id végződéssel képezzük.[Erdey 4] Ha az összetevő többféle atomból áll, a végződés -át.[Erdey 5]
A szerves sók nevét az észterek nevéhez hasonlóan képezzük, a kation(oka)t az alkoholcsoport(ok) helyett felsorolva.
Sztöchiometriai arányok
Magyarul: melyik elemből hány van.
Lényegében állandó vegyértékű elemek esetén nem kell jelölni az sztöchiometriai arányokat, ill. az ezt közvetve megadó oxidációs számot[Erdey 6] (lásd alább).
| Összegképlet | Stock | Ewens |
|---|---|---|
| FeCl2 | vas(II)-klorid | vas(2+)-klorid |
| FeCl3 | vas(III)-klorid | vas(3+)-klorid |
Stock-féle jelölés
Az oxidációs számot az elem neve után írjuk római számmal, kerek zárójelben. Negatív szám esetén az előjelet ki kell írni.[Erdey 7]
Ewens-Bassett-féle jelölés
Az ion töltését az ion neve után, kerek zárójelbe tett számmal adjuk meg. Az előjelet a szám után írjuk ki.
Forrás
A magyar kémiai elnevezés és helyesírás szabályai. Szerkesztette: Erdey-Grúz Tibor és Fodorné Csányi Piroska Budapest: Akadémiai Kiadó (1972)