„Kémia:Mianszerin” változatai közötti eltérés
Laci (vitalap | szerkesztései) |
Laci (vitalap | szerkesztései) |
||
| (3 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 22. sor: | 22. sor: | ||
[[Fájl:Mianszerin fúziós váz.svg|bélyegkép|balra|Fúziós váz]] |
[[Fájl:Mianszerin fúziós váz.svg|bélyegkép|balra|Fúziós váz]] |
||
| + | [[Fájl:Mianszerin skicc.svg|bélyegkép|jobbra|Fúziós skicc]] |
||
| + | Az illesztés utáni gyűrűrendszer balra látható. A számozás következik. Ehhez a megengedett alakú gyűrűkkel kell lerajzolni a rendszert, és olyan helyzetbe forgatni, hogy (lehetőleg) mindegyik gyűrű a felső térfélen legyen. Azt kapjuk, hogy három gyűrű egy egyenesben van, a negyedik gyűrű a felső térfélen.<ref>Bár a hatszögeket elvileg csak függőleges élpárral lehet lerajzolni, a [https://www.qmul.ac.uk/sbcs/iupac/fusedring/FR51.html#52 IUPAC-ajánlás FR-5.2 d. pontjának] második példája ugyanezt az elrendezést mutatja szinte teljesen azonos példában.</ref> Az utóbbi egyik színes ponttal jelzett atomjától kell kezdeni a számozást a távolabbi közös atom felé. A két számozás közül az nyer, amelyikben a heteroatomok (a nitrogének) helyszáma kisebb lesz. |
||
| + | A piros ponttól indulva a közelebbi nitrogén helyszáma 2, a kéktől indulva 3. Így a piros ponttal jelölt atom lesz az 1-es. Így keletkeztek a bal oldali gyűrűvázon a kék helyszámok. |
||
| − | Az illesztés után a számozás következik. Ehhez olyan helyzetbe kell forgatni a molekulát, hogy (lehetőleg) mindegyik gyűrű a felső térfélen legyen. Ez akkor lehetséges, ha a vízszintes tengely a két benzolgyűrű középpontján megy keresztül. Az ábrán szaggatott vonal jelzi a tengelyt. |
||
| − | |||
| − | A szabályok szerint a számozást a legfelső gyűrűnek az óramutató járásával ellenkező irányú szélső csúcsától kezdjük, amelyik nem tartozik másik gyűrűhöz. Két lehetőség van: a felrajzolt, és a tengelyre függőleges tükörkép szerinti. A kettő különböző a nitrogénatomok helyzete miatt: a kisebb számokat kell választani. Ez esetben a tükörkép a nyerő, mert akkor a kisebbik helyszámú heteroatom a 2-es lesz, míg a felrajzolt esetben 3-as. A számozást a kék számok mutatják. |
||
Következnek a kettős kötések, majd a többi (ez esetben egyetlen) előtag. Utótag nincs. A váz alapján már egy lépésben fel tudjuk rajzolni a végeredményt. |
Következnek a kettős kötések, majd a többi (ez esetben egyetlen) előtag. Utótag nincs. A váz alapján már egy lépésben fel tudjuk rajzolni a végeredményt. |
||
| 41. sor: | 41. sor: | ||
[[Kategória:Névértelmezés]] |
[[Kategória:Névértelmezés]] |
||
| + | [[Kategória:Fúziós nómenklatúra]] |
||
A lap jelenlegi, 2020. szeptember 5., 18:31-kori változata
A vegyület IUPAC-neve:
- magyarul: (±)-2-metil-1,2,3,4,10,14b-hexahidrodibenzo[c,f]pirazin[1,2-a]azepin[1]
- térszerekezet nélkül: 2-metil-1,2,3,4,10,14b-hexahidrodibenzo[c,f]pirazin[1,2-a]azepin
| Hely | Név |
|---|---|
| 2 | metil- |
| 1,2,3,4,10,14b | hexahidro- |
| dibenzo[c,f]pirazin[1,2-a]azepin |
Fúziós nómenklatúrával megadott gyűrűrendszer. A két előtag egyszerű: a három gyűrű illesztése a feladat.
Az illesztés utáni gyűrűrendszer balra látható. A számozás következik. Ehhez a megengedett alakú gyűrűkkel kell lerajzolni a rendszert, és olyan helyzetbe forgatni, hogy (lehetőleg) mindegyik gyűrű a felső térfélen legyen. Azt kapjuk, hogy három gyűrű egy egyenesben van, a negyedik gyűrű a felső térfélen.[2] Az utóbbi egyik színes ponttal jelzett atomjától kell kezdeni a számozást a távolabbi közös atom felé. A két számozás közül az nyer, amelyikben a heteroatomok (a nitrogének) helyszáma kisebb lesz.
A piros ponttól indulva a közelebbi nitrogén helyszáma 2, a kéktől indulva 3. Így a piros ponttal jelölt atom lesz az 1-es. Így keletkeztek a bal oldali gyűrűvázon a kék helyszámok.
Következnek a kettős kötések, majd a többi (ez esetben egyetlen) előtag. Utótag nincs. A váz alapján már egy lépésben fel tudjuk rajzolni a végeredményt.
(±)-2-metil-1,2,3,4,10,14b-hexahidrodibenzo[c,f]pirazin[1,2-a]azepin
Jegyzetek
- ↑ Mianszerin (magyar Wikipédia)
- ↑ Bár a hatszögeket elvileg csak függőleges élpárral lehet lerajzolni, a IUPAC-ajánlás FR-5.2 d. pontjának második példája ugyanezt az elrendezést mutatja szinte teljesen azonos példában.