„Nevezéktan” változatai közötti eltérés

Innen: kémia
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
1. sor: 1. sor:
{| border="1" style="float: right; clear: right; margin-left: 10pt"
 
|+ (Fél)triviális nevű nyílt szénhidrogének<ref group="Nyitrai">R-9.1., 19. és 28. táblázat, 172. és 184. oldal.</ref>
 
! Szén !! Képlet !! Név !! Sav !! Sav szótő
 
|-
 
| align="center" | 1
 
| CH<sub>4</sub> || {{szabad}} {{hulink|metán}} || {{tiltott}} {{hulink|hangyasav}} || form-<ref>Sav anionja a <dfn>-formiát</dfn></ref>
 
|-
 
| align="center" rowspan="6" | 2
 
| rowspan="4" | CH<sub>3</sub>–CH<sub>3</sub> || rowspan="4" | {{szabad}} {{hulink|etán}}<ref>Kétértékű szubsztituense az <dfn>etilén: –CH<sub>2</sub>–CH<sub>2</sub>–</dfn>.</ref> || {{szabad}} {{hulink|ecetsav}} || acet-
 
|-
 
| {{tiltott}} {{hulink|glikolsav}} || glikol-
 
|-
 
| {{tiltott}} {{enlink|Glyoxylic acid|glioxilsav}}<br>oxo-ecetsav || glioxil-<br>oxo-acet-
 
|-
 
| {{tiltott}} {{hulink|oxálsav}} || oxal-
 
|-
 
| CH<sub>2</sub>=CH<sub>2</sub> || <del>etilén</del><br>{{hulink|etén}}<ref>Egyértékű szubsztituense a <dfn>vinil</dfn>: CH<sub>2</sub>=CH–.</ref>
 
|-
 
| CH≡CH || {{szabad}} {{hulink|acetilén}}
 
|-
 
| align="center" rowspan="7" | 3
 
| rowspan="5" | CH<sub>3</sub>–CH<sub>2</sub>–CH<sub>3</sub> || rowspan="5" | {{szabad}} {{hulink|propán}} || {{tiltott}} {{hulink|propionsav}}<br>propánsav || propion-
 
|-
 
| {{szabad}} {{hulink|malonsav}}<br>propándisav || malon-
 
|-
 
| {{tiltott}} {{hulink|tejsav}} || lakt-
 
|-
 
| {{tiltott}} {{enlink|Glyceric acid|glicerinsav}} || glicer-
 
|-
 
| {{tiltott}} {{hulink|piroszőlősav}} || piruv-
 
|-
 
| CH<sub>3</sub>–CH=CH<sub>2</sub> || <del>propilén</del><br>{{hulink|propén}}<ref>Egyértékű szubsztituense az <dfn>allil: CH<sub>2</sub>=CH–CH<sub>2</sub>–</dfn>.</ref> || {{szabad}} {{hulink|akrilsav}} || akril-
 
|-
 
| CH<sub>3</sub>–C≡CH || {{hulink|propin}}<br>metilacetilén || {{tiltott}} {{enlink|Propiolic acid|propiolsav}} || propiol-
 
|-
 
| align="center" rowspan="8" | 4
 
| rowspan="4" | CH<sub>3</sub>–[CH<sub>2</sub>]<sub>2</sub>–CH<sub>3</sub> || rowspan="4" | {{szabad}} {{hulink|bután}} || {{tiltott}} {{hulink|vajsav}}<br>butánsav || butir-
 
|-
 
| {{szabad}} {{hulink|borostyánkősav}} || szukcin-
 
|-
 
| {{tiltott}} {{enlink|Acetoacetic acid|acetecetsav}} || acetoecet-
 
|-
 
| {{tiltott}} {{hulink|borkősav}} || tartar-
 
|-
 
| rowspan="1" | (CH<sub>3</sub>)<sub>2</sub>CH–CH<sub>3</sub> || rowspan="1" | {{tiltott}} {{hulink|izobután}} || {{tiltott}} {{hulink|izovajsav}}<br>izobutánsav || izobutir-
 
|-
 
| rowspan="1" | (CH<sub>3</sub>)<sub>2</sub>C=CH<sub>2</sub> || rowspan="1" | {{tiltott}} {{enlink|Isobutylene|izobutén}} || {{tiltott}} {{hulink|metakrilsav}} || metakril-
 
|-
 
| rowspan="2" | CH<sub>3</sub>–CH=CH–CH<sub>3</sub> || rowspan="2" | {{enlink|2-Butene|2-butén}} || {{tiltott}} {{hulink|fumársav}} || fumar-
 
|-
 
| {{tiltott}} {{hulink|maleinsav}} || male-
 
|}
 
 
A kémiai nevek fajtái:<ref group="Nyitrai">R-0.2.3.</ref>
 
A kémiai nevek fajtái:<ref group="Nyitrai">R-0.2.3.</ref>
 
* triviális név
 
* triviális név

A lap 2020. április 4., 06:02-kori változata

A kémiai nevek fajtái:[Nyitrai 1]

  • triviális név
  • félszisztematikus/féltriviális név
  • IUPAC-név/szisztematikus név

Nem szisztematikus nevek

Egyes nem szisztematikus nevek használata megengedett IUPAC-nevekben is, másoké csak korlátozottan (pl. nevezéktani műveletekkel csak bizonyos részük módosítható, általában csak a gyűrű hidrogénjeinek helyettesítése megengedett). A IUPAC célja ezen nevek lehetőség szerinti csökkentése, bár sok előnyük van:

  • egyszerűség, rövidség
  • elterjedtség.

A nem szisztematikus nevekben előfordul, hogy az atomok számozása is eltér az általános szabályoktól. Ez gyűrűs vegyületekben szokott előfordulni.

Az IUPAC-szabályok tételesen felsorolják a használható nem szisztematikus neveket a korlátozásokkal együtt.[Nyitrai 2] A listát időről időre felülvizsgálják.

A leggyakoribb triviális és féltriviális nevek

A jobb oldali táblázat felsorolja a nem szisztematikus nevű, legfeljebb 4 szénatomos nyílt láncú szénhidrogének, a hozzá tartozó savak, a savak tövének a nevét. A triviális nevű sav töve a sav latin nevének töve, amiből a rokon vegyületek nevét képezzük (aldehidek, aminok, nitrilek, stb.). Jelölések:

  • + korlátlanul szubsztituálható
  • - korlátozottan szubsztituálható
  • × nem szubsztituálható
  • (üres): szisztematikus név
  • az áthúzott név már nem használható

Jegyzetek


Források

  • Nyitrai József – Nagy József: Útmutató a szerves vegyületek IUPAC nevezéktanához. Budapest: Magyar Kémikusok Egyesülete (1998) Az IUPAC Szerves Kémiai Nómenklatúrabizottságának 1993-as ajánlása alapján.
  1. R-0.2.3.
  2. R-9.1.