„Helyettesítés” változatai közötti eltérés

Innen: kémia
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
17. sor: 17. sor:
   
 
== Nyílt, egyenes láncú heterogén hidridek ==
 
== Nyílt, egyenes láncú heterogén hidridek ==
A lánc leghosszabb, szénnel végződő részét tudjuk helyettesítéssel elnevezni. Először úgy nevezzük el a láncot, mintha szénatomokból állna (lásd [[nyílt szénhidrogének]]), az atomokat megszámozzuk, majd a jobb oldali táblázat (szükség szerint [[sokszorozó tag|sokszorozott]]) előtagjaival a szénatomokat heteroatomokra cseréljük. Az előtagok sorrendjét a táblázat sorrendje adja meg. Az előtagok előtt adjuk meg a [[helyszám]]okat.<ref group="Erdey">B-1.4.</ref>
+
A lánc leghosszabb, szénnel végződő részét tudjuk helyettesítéssel elnevezni. Először úgy nevezzük el a láncot, mintha szénatomokból állna (lásd [[nyílt szénhidrogének]]), az atomokat megszámozzuk, majd a jobb oldali táblázat (szükség szerint [[sokszorozó tag|sokszorozott]]) előtagjaival a szénatomokat heteroatomokra cseréljük. Az előtagok sorrendjét a táblázat sorrendje adja meg. Az előtagok előtt adjuk meg a [[helyszám]]okat.<ref group="Erdey">B-1.4.</ref> A sokszorozó tag „a” végződését elhagyjuk, ha azt magánhangzó követi.<ref group="Nyitrai|R-0.1.7.1. (c)</ref>
   
 
A jobb oldali táblázat sorrendje a periodusos rendszert követi: először a 6., aztán az 5. főcsoport növekvő atomsúly szerint.
 
A jobb oldali táblázat sorrendje a periodusos rendszert követi: először a 6., aztán az 5. főcsoport növekvő atomsúly szerint.

A lap 2020. április 4., 20:50-kori változata

Hantzsch-Widman-előtagok
csökkenő prioritási sorrendben[Nyitrai 1][Erdey 1]
Elem Vegy-
érték
Előtag[Nyitrai 2]
oxigén 2 oxa-
kén 2 tia-
szelén 2 szelena-
nitrogén 3 aza-
foszfor 3 foszfa-

A helyettesítés az egyik nevezéktani művelet. Egyetlen (nem hidrogén) atomnak másikra cserélését végzi.[Nyitrai 3] Elsősorban a heteromonogyűrűs vegyületek Hantzsch-Widman-neveinél használatos,[Nyitrai 4] de bizonyos esetekben nyílt heterogén hidrideknél is.

Nyílt, egyenes láncú heterogén hidridek

A lánc leghosszabb, szénnel végződő részét tudjuk helyettesítéssel elnevezni. Először úgy nevezzük el a láncot, mintha szénatomokból állna (lásd nyílt szénhidrogének), az atomokat megszámozzuk, majd a jobb oldali táblázat (szükség szerint sokszorozott) előtagjaival a szénatomokat heteroatomokra cseréljük. Az előtagok sorrendjét a táblázat sorrendje adja meg. Az előtagok előtt adjuk meg a helyszámokat.[Erdey 2] A sokszorozó tag „a” végződését elhagyjuk, ha azt magánhangzó követi.<ref group="Nyitrai|R-0.1.7.1. (c)</ref>

A jobb oldali táblázat sorrendje a periodusos rendszert követi: először a 6., aztán az 5. főcsoport növekvő atomsúly szerint.

Példa:

4-Oxa-13-tia-8,9-diaza-hexadekapenta-1,6,8,10,15-én

Forrás

  • Nyitrai József – Nagy József: Útmutató a szerves vegyületek IUPAC nevezéktanához. Budapest: Magyar Kémikusok Egyesülete (1998) Az IUPAC Szerves Kémiai Nómenklatúrabizottságának 1993-as ajánlása alapján.
  1. R-2.3.3.1., 3. táblázat
  2. Az előtag „a” végződését elhagyjuk, ha azt magánhangzó követi. (R-0.1.7.1. (b)
  3. R-1.2.2.
  4. R-0.2.3.2.3.
  • A magyar kémiai elnevezés és helyesírás szabályai. Szerkesztette: Erdey-Grúz Tibor és Fodorné Csányi Piroska Budapest: Akadémiai Kiadó (1972) 1. kötet, C-61.1., 221. o.
  1. B-1.1.
  2. B-1.4.