„Csoportfunkciós név” változatai közötti eltérés
Laci (vitalap | szerkesztései) |
Laci (vitalap | szerkesztései) |
||
(5 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
9. sor: | 9. sor: | ||
| ─CO─ || -keton |
| ─CO─ || -keton |
||
|- |
|- |
||
− | | ─OH || -alkohol |
+ | | ─OH || [[-alkohol]] |
|- |
|- |
||
| ─O─OH || -hidroperoxid |
| ─O─OH || -hidroperoxid |
||
17. sor: | 17. sor: | ||
| ─S─<br>─SO─<br>─SO─<sub>2</sub> || -szulfid<br>-szulfoxid<br>-szulfon |
| ─S─<br>─SO─<br>─SO─<sub>2</sub> || -szulfid<br>-szulfoxid<br>-szulfon |
||
|- |
|- |
||
− | | ─F<br>─Cl<br>─Br<br>─I || -fluorid<br>-klorid<br>-bromid<br>-jodid |
+ | | ─F<br>─Cl<br>─Br<br>─I || [[-fluorid]]<br>[[-klorid]]<br>[[-bromid]]<br>[[-jodid]] |
|} |
|} |
||
A '''csoportfunkciós nómenklatúra''' a vegyület egyik [[jellemző csoport]]ját (a főcsoportját) utótag helyett '''funkciós csoportnév'''ként nevezi meg. Ha több jellemző csoport van a vegyületben, a jobb oldali táblázatban előbb állót kell funkciós csoportként választani. Az egy mezőbeli csoportok prioritása azonos. A vegyület többi részét egy- vagy kétértékű csoportként nevezzük meg a funkciós csoportnév előtt, kötőjellel elválasztva. Ha a (kétértékű) funkciós csoport két különböző csoporthoz kapcsolódik, a két csoportot abc-rendben, kötőjellel elválasztva soroljuk fel. |
A '''csoportfunkciós nómenklatúra''' a vegyület egyik [[jellemző csoport]]ját (a főcsoportját) utótag helyett '''funkciós csoportnév'''ként nevezi meg. Ha több jellemző csoport van a vegyületben, a jobb oldali táblázatban előbb állót kell funkciós csoportként választani. Az egy mezőbeli csoportok prioritása azonos. A vegyület többi részét egy- vagy kétértékű csoportként nevezzük meg a funkciós csoportnév előtt, kötőjellel elválasztva. Ha a (kétértékű) funkciós csoport két különböző csoporthoz kapcsolódik, a két csoportot abc-rendben, kötőjellel elválasztva soroljuk fel. |
||
+ | {{bővebben|Szubsztituens}} |
||
− | A csoportfunkciós nómenklatúra tehát az [[ |
+ | A csoportfunkciós nómenklatúra tehát az [[additív művelet]]et használja. |
Mivel a funkciós csoportnév majdnem azonos a [[szubsztitúció]]s utótaggal, a IUPAC az utóbbit részesíti előnyben. |
Mivel a funkciós csoportnév majdnem azonos a [[szubsztitúció]]s utótaggal, a IUPAC az utóbbit részesíti előnyben. |
||
54. sor: | 55. sor: | ||
[[Kategória:Fogalmak]] |
[[Kategória:Fogalmak]] |
||
+ | [[Kategória:Funkciós csoportnevek]] |
A lap jelenlegi, 2020. július 11., 19:21-kori változata
Csoport | Funkciós csoportnév |
---|---|
savszármazékok | ? |
─C≡N ─NC |
-cianid -izocianid |
─CO─ | -keton |
─OH | -alkohol |
─O─OH | -hidroperoxid |
─O─ ═O |
-éter -oxid |
─S─ ─SO─ ─SO─2 |
-szulfid -szulfoxid -szulfon |
─F ─Cl ─Br ─I |
-fluorid -klorid -bromid -jodid |
A csoportfunkciós nómenklatúra a vegyület egyik jellemző csoportját (a főcsoportját) utótag helyett funkciós csoportnévként nevezi meg. Ha több jellemző csoport van a vegyületben, a jobb oldali táblázatban előbb állót kell funkciós csoportként választani. Az egy mezőbeli csoportok prioritása azonos. A vegyület többi részét egy- vagy kétértékű csoportként nevezzük meg a funkciós csoportnév előtt, kötőjellel elválasztva. Ha a (kétértékű) funkciós csoport két különböző csoporthoz kapcsolódik, a két csoportot abc-rendben, kötőjellel elválasztva soroljuk fel.
A csoportfunkciós nómenklatúra tehát az additív műveletet használja.
Mivel a funkciós csoportnév majdnem azonos a szubsztitúciós utótaggal, a IUPAC az utóbbit részesíti előnyben.
|
|
A jobb oldali példa azt mutatja, hogyan lehet kettős kötést epoxi-csoporttal helyettesíteni csoportfunkciós nómenklatúrában.[1]
Jegyzetek
- ↑ Nyitrai József – Nagy József: Útmutató a szerves vegyületek IUPAC nevezéktanához. Budapest: Magyar Kémikusok Egyesülete (1998) R-5.5.4.4., 101. o. Az IUPAC Szerves Kémiai Nómenklatúrabizottságának 1993-as ajánlása alapján.
Forrás
- A magyar kémiai elnevezés és helyesírás szabályai. Szerkesztette: Erdey-Grúz Tibor és Fodorné Csányi Piroska Budapest: Akadémiai Kiadó (1972) 1. kötet, C-0.2., 210–211. oldal. o.