„-én” változatai közötti eltérés

Innen: kémia
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
 
(18 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
2. sor: 2. sor:
   
 
== Szubsztrakciós utótag ==
 
== Szubsztrakciós utótag ==
Az '''-én''' egy [[szubtrakció]]t jelző utótag. Két szomszédos atomról egy-egy hidrogént távolít el telítetlen kötés kialakulása közben. Olyankor használjuk, ha az alapvegyület alapvetően telített, csak az eltéréseket kell jelezni.<ref group="Nyitrai">R-3.1.1., 62–63. oldal.</ref>
+
Az '''-én''' egy [[szubtrakció]]t jelző utótag. Két szomszédos atomról egy-egy hidrogént távolít el telítetlen kötés kialakulása közben.<ref group="Nyitrai">R-1.2.5.2., 31–32. oldal.</ref> A kisebbik [[helyszám]]ú atomot kell megadni. Gyűrűs vegyületben előfordul, hogy a szomszédos atomok helyszáma nem folytonos: ilyenkor a második helyszámot zárójelben írjuk az első után (lásd a példát).
   
  +
Az -én utótagot az alapvegyület tövéhez illesztjük, ha a helyzetüket nem jelöljük számokkal, vagy ha a [[helyzetszám]] nem közvetlenül az -én előtt szerepel.<ref group="Erdey">3.2.3., 514. oldal.</ref> Például: <code>pent-1-én</code>, de <code>1-pentén-4-in</code>. A <code>dekán</code> végződés <code>decén</code>-re módosul.<ref>Annak ellenére, hogy a <cite>deka</cite> görög szó, a végződést mégis latinosan használjuk. A görögben nincs <cite>c</cite> betű.</ref><ref group="Nyitrai">R-0.1.7.3., 10–11. oldal.</ref> Ez akkor is így van, ha a helyszám az <code>-én</code> előtt van. Pl: <code>biciklo[6.5.1][tetradec-1(13)-én</code><ref group="Nyitrai">R-3.1.1., 63. oldal.</ref>
Az -én utótagot az alapvegyület tövéhez illesztjük. [[Helyszám]] és [[sokszorozó tag]] előzheti meg; ilyenkor a szótőhöz egy <cite>a</cite> hang is kapcsolódik: -adién, atrién, stb. A két helyszám közül a kisebbiket kell megadni.
 
  +
 
Az <code>-én</code>-t [[sokszorozó tag]] előzheti meg; ilyenkor a szótőhöz egy <cite>a</cite> hang is kapcsolódik: -adién, atrién, stb.<ref group="Nyitrai">R-3.1.1., 62–63. oldal.</ref> A két helyszám közül a kisebbiket kell megadni.
 
{{lásd még|Alkén}}
 
{{lásd még|Alkén}}
 
{{lásd még|-irén|}}
 
{{lásd még|-irén|}}
   
 
Az -én utótag [[jellemző csoport]]nak minősül, bár az alapvegyület megválasztásakor és a számozáskor különbözik a többi jellemző csoporttól.
 
Az -én utótag [[jellemző csoport]]nak minősül, bár az alapvegyület megválasztásakor és a számozáskor különbözik a többi jellemző csoporttól.
  +
  +
[[Fájl:Heptazin.svg|bélyegkép|balra|250px|{{enlink|Heptazine}}]]
  +
  +
  +
  +
Példa: <code>2,4,6,8,10,12,13-heptazatriciklo[7.3.1.0<sup>5,13</sup>]trideka-1(12),2,4,6,8,10-hexaén</code>. A 12-es és 1-es szénatom szomszédos, de a helyszámok nem egymás utániak: ezért a <code>1(12)</code> jelölés.
  +
{{clear}}
  +
  +
Ha az -én utótagot további, egybeírt jelölések követik, és azok magánhangzóval kezdődnek, az é e-re változik – gondolom én, de ezt a szabályt én alkottam. Az alábbi példákat nem:
  +
* 2-pentenil, 2-butenil<ref name="e121" group="Erdey">A-3.5., 121. oldal.</ref>
  +
* 2-pentén-4-inil<ref name="e121" group="Erdey"/>
   
 
== Telítetlen kondenzált policiklus ==
 
== Telítetlen kondenzált policiklus ==
 
Kondenzált gyűrűk esetén az '''-én''' végződés azt jelzi, hogy a gyűrűrendszer [[teljesen telítetlen]].
 
Kondenzált gyűrűk esetén az '''-én''' végződés azt jelzi, hogy a gyűrűrendszer [[teljesen telítetlen]].
 
{{bővebben|Kondenzált gyűrű}}
 
{{bővebben|Kondenzált gyűrű}}
  +
  +
== Jegyzetek ==
  +
<references/>
   
 
== Forrás ==
 
== Forrás ==
* {{nyitrai}}
+
* {{nyitrai2|4}}
  +
* {{erdey2|2}}
** R-1.2.5.2. Szubtrakció végződés megváltoztatásával vagy utótag hozzáadásával, 31–32. oldal
 
{{nyitrai3}}
 
 
* {{kék könyv|https://www.acdlabs.com/iupac/nomenclature/93/r93_162.htm|R-1.2.5 Subtractive operation}}
 
* {{kék könyv|https://www.acdlabs.com/iupac/nomenclature/93/r93_162.htm|R-1.2.5 Subtractive operation}}
 
* {{kék könyv|https://www.acdlabs.com/iupac/nomenclature/93/r93_280.htm|R-3.1.1 Suffixes denoting multiple bonds}}
 
* {{kék könyv|https://www.acdlabs.com/iupac/nomenclature/93/r93_280.htm|R-3.1.1 Suffixes denoting multiple bonds}}

A lap jelenlegi, 2020. augusztus 27., 23:30-kori változata

Szubsztrakciós utótag

Az -én egy szubtrakciót jelző utótag. Két szomszédos atomról egy-egy hidrogént távolít el telítetlen kötés kialakulása közben.[Nyitrai 1] A kisebbik helyszámú atomot kell megadni. Gyűrűs vegyületben előfordul, hogy a szomszédos atomok helyszáma nem folytonos: ilyenkor a második helyszámot zárójelben írjuk az első után (lásd a példát).

Az -én utótagot az alapvegyület tövéhez illesztjük, ha a helyzetüket nem jelöljük számokkal, vagy ha a helyzetszám nem közvetlenül az -én előtt szerepel.[Erdey 1] Például: pent-1-én, de 1-pentén-4-in. A dekán végződés decén-re módosul.[1][Nyitrai 2] Ez akkor is így van, ha a helyszám az -én előtt van. Pl: biciklo[6.5.1][tetradec-1(13)-én[Nyitrai 3]

Az -én-t sokszorozó tag előzheti meg; ilyenkor a szótőhöz egy a hang is kapcsolódik: -adién, atrién, stb.[Nyitrai 4] A két helyszám közül a kisebbiket kell megadni.

Az -én utótag jellemző csoportnak minősül, bár az alapvegyület megválasztásakor és a számozáskor különbözik a többi jellemző csoporttól.


Példa: 2,4,6,8,10,12,13-heptazatriciklo[7.3.1.05,13]trideka-1(12),2,4,6,8,10-hexaén. A 12-es és 1-es szénatom szomszédos, de a helyszámok nem egymás utániak: ezért a 1(12) jelölés.

Ha az -én utótagot további, egybeírt jelölések követik, és azok magánhangzóval kezdődnek, az é e-re változik – gondolom én, de ezt a szabályt én alkottam. Az alábbi példákat nem:

Telítetlen kondenzált policiklus

Kondenzált gyűrűk esetén az -én végződés azt jelzi, hogy a gyűrűrendszer teljesen telítetlen.

Jegyzetek

  1. Annak ellenére, hogy a deka görög szó, a végződést mégis latinosan használjuk. A görögben nincs c betű.

Forrás

  • Nyitrai József – Nagy József: Útmutató a szerves vegyületek IUPAC nevezéktanához. Budapest: Magyar Kémikusok Egyesülete (1998) Az IUPAC Szerves Kémiai Nómenklatúrabizottságának 1993-as ajánlása alapján.
  1. R-1.2.5.2., 31–32. oldal.
  2. R-0.1.7.3., 10–11. oldal.
  3. R-3.1.1., 63. oldal.
  4. R-3.1.1., 62–63. oldal.
  • A magyar kémiai elnevezés és helyesírás szabályai. Szerkesztette: Erdey-Grúz Tibor és Fodorné Csányi Piroska Budapest: Akadémiai Kiadó (1972)
  1. 3.2.3., 514. oldal.
  2. 2,0 2,1 A-3.5., 121. oldal.