„Nevezéktani művelet” változatai közötti eltérés

Innen: kémia
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
 
(15 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
 
A '''nevezéktani művelet'''ekkel egy kiinduló vegyület (<dfn>alapszerkezet</dfn>) szerkezeti átalakítását írhatjuk le. A műveleteket az alapszerkezet nevének (<dfn>alapnév</dfn>) elő- és utótagjai, valamint a névbe ékelt utótagok jelzik. Az így kapott szerkezet a teljes molekula egy részét adja meg, és ezek a részek újabb műveletekkel kapcsolhatók össze.
 
A '''nevezéktani művelet'''ekkel egy kiinduló vegyület (<dfn>alapszerkezet</dfn>) szerkezeti átalakítását írhatjuk le. A műveleteket az alapszerkezet nevének (<dfn>alapnév</dfn>) elő- és utótagjai, valamint a névbe ékelt utótagok jelzik. Az így kapott szerkezet a teljes molekula egy részét adja meg, és ezek a részek újabb műveletekkel kapcsolhatók össze.
   
  +
A műveletekben újabb komponensek szerepelhetnek (pl. komponens hozzáadása az alapnévhez). A komponensek nevét ugyanígy képezzük, az eredeti alapnévtől függetlenül (rekurzió).
A vegyület elnevezésekor az alapszerkezet(ek) kiválasztása nem egyértelmű: a célszerűség (a lehető legegyszerűbb szabályos név) szabja meg. Következésképp egy vegyületnek több szabályos neve lehet. Az IUPAC szabályai (egyelőre) csak arra szorítkoznak, hogy az alapvegyületekből nevezéktani műveletekkel előállított név egyértelmű legyen.
 
   
 
A vegyület elnevezésekor az alapszerkezet(ek) kiválasztása nem egyértelmű: a célszerűség (a lehető legegyszerűbb szabályos név) és a IUPAC ajánlásai szabják meg. Következésképp egy vegyületnek több szabályos neve lehet. Az IUPAC szabályai (egyelőre) csak arra szorítkoznak, hogy az alapvegyületekből nevezéktani műveletekkel előállított név egyértelmű legyen.
[[Kategória:Fogalmak]]
 
  +
  +
A műveletek:
  +
# [[szubsztitúció]]: egy vagy több hidrogénatomnak más atomra cserélése
  +
# [[helyettesítés]]: atom(csoport) cseréje másik atom(csoport)ra
  +
# [[addíció]]: két szerkezet összeillesztése atom elhagyása nélkül
  +
# konjunkció: két szerkezet összeillesztése egy-egy hidrogénatom elhagyásával
  +
# [[szubtrakció]]: atom(csoport) eltávolítása. A leggyakoribb az <cite>-il</cite> utótagos hidrogénelhagyás, és a kettős ill. hármas kötést képző <cite>-én</cite> ill. <cite>-in</cite>.
  +
# gyűrűképződés vagy hasadás. A leggyakoribb a [[ciklo-]] előtag.
  +
# átrendeződés
  +
# sokszorozás
  +
  +
== Forrás ==
  +
* {{nyitrai|23–37}}
  +
  +
[[Kategória:Nevezéktani műveletek]]
 
[[Kategória:R-1.2.]]

A lap jelenlegi, 2020. április 13., 16:34-kori változata

A nevezéktani műveletekkel egy kiinduló vegyület (alapszerkezet) szerkezeti átalakítását írhatjuk le. A műveleteket az alapszerkezet nevének (alapnév) elő- és utótagjai, valamint a névbe ékelt utótagok jelzik. Az így kapott szerkezet a teljes molekula egy részét adja meg, és ezek a részek újabb műveletekkel kapcsolhatók össze.

A műveletekben újabb komponensek szerepelhetnek (pl. komponens hozzáadása az alapnévhez). A komponensek nevét ugyanígy képezzük, az eredeti alapnévtől függetlenül (rekurzió).

A vegyület elnevezésekor az alapszerkezet(ek) kiválasztása nem egyértelmű: a célszerűség (a lehető legegyszerűbb szabályos név) és a IUPAC ajánlásai szabják meg. Következésképp egy vegyületnek több szabályos neve lehet. Az IUPAC szabályai (egyelőre) csak arra szorítkoznak, hogy az alapvegyületekből nevezéktani műveletekkel előállított név egyértelmű legyen.

A műveletek:

  1. szubsztitúció: egy vagy több hidrogénatomnak más atomra cserélése
  2. helyettesítés: atom(csoport) cseréje másik atom(csoport)ra
  3. addíció: két szerkezet összeillesztése atom elhagyása nélkül
  4. konjunkció: két szerkezet összeillesztése egy-egy hidrogénatom elhagyásával
  5. szubtrakció: atom(csoport) eltávolítása. A leggyakoribb az -il utótagos hidrogénelhagyás, és a kettős ill. hármas kötést képző -én ill. -in.
  6. gyűrűképződés vagy hasadás. A leggyakoribb a ciklo- előtag.
  7. átrendeződés
  8. sokszorozás

Forrás

  • Nyitrai József – Nagy József: Útmutató a szerves vegyületek IUPAC nevezéktanához. Budapest: Magyar Kémikusok Egyesülete (1998) 23–37. o. Az IUPAC Szerves Kémiai Nómenklatúrabizottságának 1993-as ajánlása alapján.