„Áthidalt gyűrű” változatai közötti eltérés

A lap jelenlegi, 2020. július 20., 01:18-kori változata

Két gyűrű áthidalt, ha három vagy több közös atomjuk van. Az áthidalt gyűrűrendszereknek külön nevezéktanuk van, mellyel kondenzált gyűrűk is elnevezhetők. Hidakat fúziós nómenklatúrában előtaggal is tudunk definiálni^{[Erdey 1]} (lásd alább).

Bővebben: gyűrű és Baeyer-rendszer

Fogalmak

Híd: A gyűrű két (tercier vagy kvaternel) atomját összekötő vegyértékkötés, atom vagy egyenes lánc.
Hídfő: a hídhoz csatlakozó két (tercier vagy kvaternel) szénatom.
Gyűrűszám: a vegyület nyílt lánccá alakításához szükséges elhagyandó hidak száma.
Főgyűrű: a leghosszabb gyűrű.
Főhíd: a lehető leghosszabb híd, melynek mindkét hídfője a főgyűrűhöz tartozik. Több lehetőség esetén az, amelyik a a molekulát a lehető legszimmetrikusabban osztja ketté.

Hídképző előtagok

Szénhidrogének

Példák híd előtagokra^{[Nyitrai 1]}
Szénhidrogén	Hídnév	Képlet
metán	metano-	─CH₂─
etán	etano-	─CH₂─CH₂─
propán	propano-	─CH₂─CH₂─CH₂─
bután	butano-	─CH₂─CH₂─CH₂─CH₂─
2-butén	but[2]eno-	─CH₂─CH═CH─CH₂─

A hidat a megfelelő egyenes láncú szénhidrogén nevéből származtatjuk le úgy, hogy az -án, -én, stb. végződést -ano, -eno végződésre változtatjuk.^[1] A hidakat ábécérendben soroljuk fel a váz előtt. Az így képzett gyűrűrendszer számozása csak annyiban változik, hogy több lehetőség esetén a hídfők kapják a legkisebb számokat. A híd atomjait utólag számozzuk a nagyobb számú hídfőtől kezdve, a felsorolás sorrendjében (azaz ábécé rendben).

Ha a hídban kettős kötés van, azt szögletes zárójelben jelezzük.^{[Nyitrai 2]}

Példa hídképzésre:

Tetradekahidro-4,9,12a,13,13-pentametil-6,10-metanobenzociklodecén

A molekula triviális neve taxán (a sztereokémiai jellemzők nélkül).

Bővebben: Kémia:Taxán

Heteroatomos hidak

A nyílt hidak többségét az epo- előtaggal vagy az -o végződéssel képezzük.^{[Nyitrai 3]}

A heterociklusos hidakat az alapnév után tett -o végződéssel képezzük.^{[Nyitrai 4]}

Többértékű hidak

A többatomos többértékű híd nevét a csoportból képezzük. A helyzetszámokat szögletes zárójelben adjuk meg. Pl.:

etán[1,1,2]tiil-
nitrilo-: ─N═, az N egy+kettős kötéssel vagy három egyes kötéssel is kapcsolódhatik
epoxinitrilo-: ─O─N═, az N kettős kötéssel vagy két egyes kötéssel is kapcsolódhatik

A meteno- a metán három-, a metino- (karbano-) a négyértékű hídja.

Jegyzetek

↑ Az -ano, -eno nem utótag, hanem végződésváltoztatás, ezért képezhetők belőlük előtagok.

Forrás

Nyitrai József – Nagy József: Útmutató a szerves vegyületek IUPAC nevezéktanához. Budapest: Magyar Kémikusok Egyesülete (1998) Az IUPAC Szerves Kémiai Nómenklatúrabizottságának 1993-as ajánlása alapján.

↑ R-9.2.1.1., 188. oldal.
↑ R-2.4.1.2., 48. oldal.
↑ R-9.2.1.4., 189–190. oldal.
↑ R-9.2.1.4., 190. oldal.

A magyar kémiai elnevezés és helyesírás szabályai. Szerkesztette: Erdey-Grúz Tibor és Fodorné Csányi Piroska Budapest: Akadémiai Kiadó (1972)

↑ A-34.1., 145. oldal

Áthidalt gyűrűs nómenklatúra (magyar Wikipédia)

[3] Az -ano, -eno nem utótag, hanem végződésváltoztatás, ezért képezhetők belőlük előtagok.

[2] R-9.2.1.1., 188. oldal.

[4] R-2.4.1.2., 48. oldal.

[5] R-9.2.1.4., 189–190. oldal.

[6] R-9.2.1.4., 190. oldal.

[1] A-34.1., 145. oldal

[Erdey 1]

[Nyitrai 1]

[1]

[Nyitrai 2]

[Nyitrai 3]

[Nyitrai 4]

@@ 10. sor: / 10. sor: @@
 == {{anchor|híd}} Hídképző előtagok ==
+=== Szénhidrogének ===
 {| border="1" style="float: right; clear: right; margin-left: 10pt"
-|+ Példák híd előtagokra
+|+ Példák híd előtagokra<ref group="Nyitrai">R-9.2.1.1., 188. oldal.</ref>
 ! Szénhidrogén !! Hídnév !! Képlet
 |-
@@ 27. sor: / 28. sor: @@
 A hidat a megfelelő egyenes láncú szénhidrogén nevéből származtatjuk le úgy, hogy az [[-án]], [[-én]], stb. végződést [[-ano]], [[-eno]] végződésre változtatjuk.<ref>Az -ano, -eno nem utótag, hanem végződésváltoztatás, ezért képezhetők belőlük előtagok.</ref> A hidakat ábécérendben soroljuk fel a váz előtt. Az így képzett gyűrűrendszer számozása csak annyiban változik, hogy több lehetőség esetén a hídfők kapják a legkisebb számokat. A híd atomjait utólag számozzuk a nagyobb számú hídfőtől kezdve, a felsorolás sorrendjében (azaz ábécé rendben).
-Ha a hídban kettős kötés van, azt [[szögletes zárójel]]ben jelezzük.<ref group="Nyitrai">R-2.4.1.2., 48. oldal.}}</ref>
+Ha a hídban kettős kötés van, azt [[szögletes zárójel]]ben jelezzük.<ref group="Nyitrai">R-2.4.1.2., 48. oldal.</ref>
+Példa hídképzésre:
+[[Fájl:Benzodekán2.svg|bélyegkép|balra|250px|Tetradekahidro-4,9,12a,13,13-pentametil-6,10-metanobenzociklodecén]]
+A molekula triviális neve {{enlink|Taxane|taxán}} (a sztereokémiai jellemzők nélkül).
+{{bővebben|Kémia:Taxán}}
+{{clear}}
+=== Heteroatomos hidak ===
+A nyílt hidak többségét az [[epo-]] előtaggal vagy az [[-o]] végződéssel képezzük.<ref group="Nyitrai">R-9.2.1.4., 189–190. oldal.</ref>
+A heterociklusos hidakat az alapnév után tett [[-o]] végződéssel képezzük.<ref group="Nyitrai">R-9.2.1.4., 190. oldal.</ref>
+=== Többértékű hidak ===
+A többatomos többértékű híd nevét a csoportból képezzük. A helyzetszámokat szögletes zárójelben adjuk meg. Pl.:
+* etán[1,1,2]tiil-
+* nitrilo-: {{képlet|─N═}}, az N egy+kettős kötéssel vagy három egyes kötéssel is kapcsolódhatik
+* epoxinitrilo-: {{képlet|─O─N═}}, az N kettős kötéssel vagy két egyes kötéssel is kapcsolódhatik
+A <code>meteno-</code> a metán három-, a <code>metino-</code> (<code>karbano-</code>) a négyértékű hídja.
 == Jegyzetek ==
@@ 33. sor: / 55. sor: @@
 == Forrás ==
+* {{nyitrai2|4}}
 * {{erdey2}}
 * {{hulink|Áthidalt gyűrűs nómenklatúra}} (magyar Wikipédia)