„Nevezéktani művelet” változatai közötti eltérés
Ugrás a navigációhoz
Ugrás a kereséshez
Laci (vitalap | szerkesztései) |
Laci (vitalap | szerkesztései) |
||
| (8 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
A '''nevezéktani művelet'''ekkel egy kiinduló vegyület (<dfn>alapszerkezet</dfn>) szerkezeti átalakítását írhatjuk le. A műveleteket az alapszerkezet nevének (<dfn>alapnév</dfn>) elő- és utótagjai, valamint a névbe ékelt utótagok jelzik. Az így kapott szerkezet a teljes molekula egy részét adja meg, és ezek a részek újabb műveletekkel kapcsolhatók össze. |
A '''nevezéktani művelet'''ekkel egy kiinduló vegyület (<dfn>alapszerkezet</dfn>) szerkezeti átalakítását írhatjuk le. A műveleteket az alapszerkezet nevének (<dfn>alapnév</dfn>) elő- és utótagjai, valamint a névbe ékelt utótagok jelzik. Az így kapott szerkezet a teljes molekula egy részét adja meg, és ezek a részek újabb műveletekkel kapcsolhatók össze. |
||
| + | A műveletekben újabb komponensek szerepelhetnek (pl. komponens hozzáadása az alapnévhez). A komponensek nevét ugyanígy képezzük, az eredeti alapnévtől függetlenül (rekurzió). |
||
| − | A nevezéktani műveletet gyakran <cite>nómenklatúrának</cite> is nevezik („szubsztitúciós nómenklatúra”). |
||
A vegyület elnevezésekor az alapszerkezet(ek) kiválasztása nem egyértelmű: a célszerűség (a lehető legegyszerűbb szabályos név) és a IUPAC ajánlásai szabják meg. Következésképp egy vegyületnek több szabályos neve lehet. Az IUPAC szabályai (egyelőre) csak arra szorítkoznak, hogy az alapvegyületekből nevezéktani műveletekkel előállított név egyértelmű legyen. |
A vegyület elnevezésekor az alapszerkezet(ek) kiválasztása nem egyértelmű: a célszerűség (a lehető legegyszerűbb szabályos név) és a IUPAC ajánlásai szabják meg. Következésképp egy vegyületnek több szabályos neve lehet. Az IUPAC szabályai (egyelőre) csak arra szorítkoznak, hogy az alapvegyületekből nevezéktani műveletekkel előállított név egyértelmű legyen. |
||
A műveletek: |
A műveletek: |
||
| − | # [[szubsztitúció]] |
+ | # [[szubsztitúció]]: egy vagy több hidrogénatomnak más atomra cserélése |
| − | # helyettesítés |
+ | # [[helyettesítés]]: atom(csoport) cseréje másik atom(csoport)ra |
| + | # [[addíció]]: két szerkezet összeillesztése atom elhagyása nélkül |
||
| − | # addíció |
||
| + | # konjunkció: két szerkezet összeillesztése egy-egy hidrogénatom elhagyásával |
||
| − | # konjunkció |
||
| + | # [[szubtrakció]]: atom(csoport) eltávolítása. A leggyakoribb az <cite>-il</cite> utótagos hidrogénelhagyás, és a kettős ill. hármas kötést képző <cite>-én</cite> ill. <cite>-in</cite>. |
||
| − | # szubtrakció |
||
| − | # gyűrűképződés vagy hasadás |
+ | # gyűrűképződés vagy hasadás. A leggyakoribb a [[ciklo-]] előtag. |
# átrendeződés |
# átrendeződés |
||
# sokszorozás |
# sokszorozás |
||
| + | |||
| + | == Forrás == |
||
| + | * {{nyitrai|23–37}} |
||
[[Kategória:Nevezéktani műveletek]] |
[[Kategória:Nevezéktani műveletek]] |
||
A lap jelenlegi, 2020. április 13., 16:34-kori változata
A nevezéktani műveletekkel egy kiinduló vegyület (alapszerkezet) szerkezeti átalakítását írhatjuk le. A műveleteket az alapszerkezet nevének (alapnév) elő- és utótagjai, valamint a névbe ékelt utótagok jelzik. Az így kapott szerkezet a teljes molekula egy részét adja meg, és ezek a részek újabb műveletekkel kapcsolhatók össze.
A műveletekben újabb komponensek szerepelhetnek (pl. komponens hozzáadása az alapnévhez). A komponensek nevét ugyanígy képezzük, az eredeti alapnévtől függetlenül (rekurzió).
A vegyület elnevezésekor az alapszerkezet(ek) kiválasztása nem egyértelmű: a célszerűség (a lehető legegyszerűbb szabályos név) és a IUPAC ajánlásai szabják meg. Következésképp egy vegyületnek több szabályos neve lehet. Az IUPAC szabályai (egyelőre) csak arra szorítkoznak, hogy az alapvegyületekből nevezéktani műveletekkel előállított név egyértelmű legyen.
A műveletek:
- szubsztitúció: egy vagy több hidrogénatomnak más atomra cserélése
- helyettesítés: atom(csoport) cseréje másik atom(csoport)ra
- addíció: két szerkezet összeillesztése atom elhagyása nélkül
- konjunkció: két szerkezet összeillesztése egy-egy hidrogénatom elhagyásával
- szubtrakció: atom(csoport) eltávolítása. A leggyakoribb az -il utótagos hidrogénelhagyás, és a kettős ill. hármas kötést képző -én ill. -in.
- gyűrűképződés vagy hasadás. A leggyakoribb a ciklo- előtag.
- átrendeződés
- sokszorozás
Forrás
- Nyitrai József – Nagy József: Útmutató a szerves vegyületek IUPAC nevezéktanához. Budapest: Magyar Kémikusok Egyesülete (1998) 23–37. o. Az IUPAC Szerves Kémiai Nómenklatúrabizottságának 1993-as ajánlása alapján.