„Nevezéktan” változatai közötti eltérés

Innen: kémia
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
 
(60 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
  +
A nevezéktan [[alapvegyület]]ekből [[nevezéktani műveletek]]kel vezeti le a megnevezni kívánt molekulát.
  +
  +
Minden alapvegyületeknek van rendszertani vagy a rendszertanba befogadott [[triviális név|triviális neve]]. A műveletekkel atomokat vagy atomcsoportokat lehet elvenni, hozzáadni vagy más atommal vagy atomcsoporttal helyettesíteni. A műveleteket a kiindulási névhez ([[alapnév]]) fűzött elő- vagy utótagokkal vagy az előző tag végződésének megváltoztatásával írjuk le.
  +
  +
Az előtagokon végzett műveletek rekurzívak: a művelet eredményével újabb műveletet lehet végezni, azaz újabb előtagokat eléírni. A korábbi műveletek eredményét ilyenkor gyakran zárójelbe tesszük az általános helyesírás szerint: a legbelső zárójel kerek, az azt magában foglaló szögletes, a legmagasabb kapcsos. Az előtagok kötőjellel kapcsolódnak a név többi részéhez, kivéve az alapnevet: az utolsó előtagot egybeírjuk az alapnévvel.
  +
  +
A névnek csak egy utótagja (vagy az ahhoz nagyon hasonló [[csoportfunkciós név|csoportfunkciós nev]]e) lehet. Ebben a név legfontosabb [[jellemző csoport]]ját emeljük ki.
  +
  +
A végződésváltoztatás az utótaghoz hasonló, de akárhányszor alkalmazható.
  +
 
A kémiai nevek fajtái:<ref group="Nyitrai">R-0.2.3.</ref>
 
A kémiai nevek fajtái:<ref group="Nyitrai">R-0.2.3.</ref>
 
* triviális név
 
* triviális név
 
* félszisztematikus/féltriviális név
 
* félszisztematikus/féltriviális név
 
* IUPAC-név/szisztematikus név
 
* IUPAC-név/szisztematikus név
  +
:{{bővebben|Alapnév|Nevezéktani műveletek}}
   
 
== Nem szisztematikus nevek ==
 
== Nem szisztematikus nevek ==
12. sor: 23. sor:
   
 
Az IUPAC-szabályok tételesen felsorolják a használható nem szisztematikus neveket a korlátozásokkal együtt.<ref group="Nyitrai">R-9.1.</ref> A listát időről időre felülvizsgálják.
 
Az IUPAC-szabályok tételesen felsorolják a használható nem szisztematikus neveket a korlátozásokkal együtt.<ref group="Nyitrai">R-9.1.</ref> A listát időről időre felülvizsgálják.
  +
{{lásd még|Triviális név}}
 
== A leggyakoribb triviális és féltriviális nevek ==
 
{| border="1" style="float: right; clear: right; margin-left: 10pt"
 
|+ (Fél)triviális nevű nyílt szénhidrogének
 
! Szén !! Képlet !! Név !! Sav !! Savtő !! Sav anion
 
|-
 
| align="center" | 1
 
| CH<sub>4</sub> || {{rész|+}} metán || {{rész|×}} hangyasav || form- || -formiát
 
|-
 
| align="center" rowspan="2" | 2
 
| rowspan="2" | CH<sub>3</sub>–CH<sub>3</sub> || rowspan="2" | {{rész|+}} etán || {{rész|+}} ecetsav || acet- || -acetát
 
|-
 
| {{rész|+}} oxálsav || oxal- || -oxalát
 
|-
 
| CH<sub>3</sub>=CH<sub>3</sub> || {{rész|×}} etilén || {{rész|+}} akrilsav || akril- || -akrilát
 
|-
 
| align="center" rowspan="1" | 3
 
| CH<sub>3</sub>–CH<sub>2</sub>–CH<sub>3</sub> || {{rész|+}} propán || {{rész|×}} propionsav<br>propánsav || propion- || -propionát
 
|}
 
 
A jobb oldali táblázat felsorolja a nem szisztematikus nevű, legfeljebb 6 szénatomos nyílt láncú szénhidrogének, a hozzá tartozó savak, a savak tövének és az anhidridjének a nevét. A triviális nevű sav töve a sav latin nevének töve, amiből a rokon vegyületek nevét képezzük (aldehidek, aminok, nitrilek, stb.). Jelölések:
 
* {{rész|+}} korlátlanul szubsztituálható
 
* {{rész|-}} korlátozottan szubsztituálható
 
* {{rész|×}} nem szubsztituálható
 
* (üres): szisztematikus név
 
   
 
== Források ==
 
== Források ==
43. sor: 30. sor:
 
<references group="Nyitrai"/>
 
<references group="Nyitrai"/>
 
{{hasáb vége}}
 
{{hasáb vége}}
  +
  +
== Kapcsolódó lapok ==
  +
* [[nevezéktani műveletek]]
   
 
[[Kategória:Fogalmak]]
 
[[Kategória:Fogalmak]]
[[Kategória:R-0.2.3.]]
 
[[Kategória:R-9.1.]]
 

A lap jelenlegi, 2020. április 23., 19:09-kori változata

A nevezéktan alapvegyületekből nevezéktani műveletekkel vezeti le a megnevezni kívánt molekulát.

Minden alapvegyületeknek van rendszertani vagy a rendszertanba befogadott triviális neve. A műveletekkel atomokat vagy atomcsoportokat lehet elvenni, hozzáadni vagy más atommal vagy atomcsoporttal helyettesíteni. A műveleteket a kiindulási névhez (alapnév) fűzött elő- vagy utótagokkal vagy az előző tag végződésének megváltoztatásával írjuk le.

Az előtagokon végzett műveletek rekurzívak: a művelet eredményével újabb műveletet lehet végezni, azaz újabb előtagokat eléírni. A korábbi műveletek eredményét ilyenkor gyakran zárójelbe tesszük az általános helyesírás szerint: a legbelső zárójel kerek, az azt magában foglaló szögletes, a legmagasabb kapcsos. Az előtagok kötőjellel kapcsolódnak a név többi részéhez, kivéve az alapnevet: az utolsó előtagot egybeírjuk az alapnévvel.

A névnek csak egy utótagja (vagy az ahhoz nagyon hasonló csoportfunkciós neve) lehet. Ebben a név legfontosabb jellemző csoportját emeljük ki.

A végződésváltoztatás az utótaghoz hasonló, de akárhányszor alkalmazható.

A kémiai nevek fajtái:[Nyitrai 1]

  • triviális név
  • félszisztematikus/féltriviális név
  • IUPAC-név/szisztematikus név

Nem szisztematikus nevek

Egyes nem szisztematikus nevek használata megengedett IUPAC-nevekben is, másoké csak korlátozottan (pl. nevezéktani műveletekkel csak bizonyos részük módosítható, általában csak a gyűrű hidrogénjeinek helyettesítése megengedett). A IUPAC célja ezen nevek lehetőség szerinti csökkentése, bár sok előnyük van:

  • egyszerűség, rövidség
  • elterjedtség.

A nem szisztematikus nevekben előfordul, hogy az atomok számozása is eltér az általános szabályoktól. Ez gyűrűs vegyületekben szokott előfordulni.

Az IUPAC-szabályok tételesen felsorolják a használható nem szisztematikus neveket a korlátozásokkal együtt.[Nyitrai 2] A listát időről időre felülvizsgálják.

Források

  • Nyitrai József – Nagy József: Útmutató a szerves vegyületek IUPAC nevezéktanához. Budapest: Magyar Kémikusok Egyesülete (1998) Az IUPAC Szerves Kémiai Nómenklatúrabizottságának 1993-as ajánlása alapján.
  1. R-0.2.3.
  2. R-9.1.

Kapcsolódó lapok