„Képlet” változatai közötti eltérés
Laci (vitalap | szerkesztései) |
Laci (vitalap | szerkesztései) |
||
| (33 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | A kémiai '''képlet''' a vegyület összetételét és/vagy szerkezetét adja meg. A '''bruttó képlet'''<ref group="Römpp">1. kötet, 413. o.</ref> csak az összetételt, a '''szerkezeti (konstitúciós) képlet''' az atomok kapcsolódását és megadhatja a térbeli szerkezetét is. |
+ | A kémiai '''képlet''' a vegyület összetételét és/vagy szerkezetét adja meg. A '''bruttó képlet'''<ref group="Römpp">1. kötet, 413. o.</ref> csak az összetételt, a '''szerkezeti (konstitúciós) képlet''' az atomok kapcsolódását is, és megadhatja a térbeli szerkezetét is. |
== Bruttó képlet == |
== Bruttó képlet == |
||
| − | A '''tapasztalati képlet''' a vegyület atomjainak arányát adja meg, azok számát, a molekula súlyát nem. Polimerek, kristályok, nagy molekulák esetén használják. |
+ | A '''tapasztalati képlet''' a vegyület atomjainak arányát adja meg, azok számát, a molekula súlyát nem. Polimerek, kristályok, nagy molekulák esetén használják. Pl. az {{hulink|etén}} vagy a {{hulink|propén}} kétszer annyi hidrogénatomot tartalmaz, mint szenet, így mindkettő tapasztalati képlete CH<sub>2</sub>.<ref group="Erdey">20. oldal, 2.12</ref> |
| + | |||
| + | Az '''összegképlet''' vagy '''molekulaképlet''' a vegyületet alkotó atomok mellett azok számát is megadja.<ref group="Erdey">20. oldal, 2.13</ref> Ebből kiszámítható a molekulasúly. Pl. az etén összegképlete {{képlet|C<sub>2</sub>H<sub>4</sub>}}, a propéné {{képlet|C<sub>3</sub>H<sub>6</sub>}}. |
||
| + | |||
| + | A '''Hill-képlet''' az összegképlet atomjainak sorrendjét szabja meg. Ha a molekulában van szén, a képlet a szén- és hidrogénatomok számával kezdődik, ezt követi a többi atom abc rendben. Ha a molekulában nincsen szén, valamennyi atom (a hidrogént is beleértve) abc-sorrendben szerepel. Pl. a {{hulink|kénsav}} szokásos képlete {{képlet|H<sub>2</sub>SO<sub>4</sub>}}, ez a Hill-rendszerben {{képlet|H<sub>2</sub>O<sub>4</sub>S}}. A {{hulink|kálium-hidroxid}} szokásos képlete {{képlet|KOH}}, a Hill-rendszerbelié {{képlet|HKO}}. A rendszer az összegképlet szerinti keresést egyszerűsíti le. |
||
| + | |||
| + | A Hill-féle rendszer az összegképletek rendezését is megadja (összegképlet-lista esetén): az atomok abc-sorrendjében, azon belül az atomszám szerint sorolja fel őket.<ref group="Römpp">2. kötet, 481–482. oldal.</ref> |
||
| + | |||
| + | == Szerkezeti képlet == |
||
| + | {| style="float: right; clear: right; margin-left: 10pt" |
||
| + | |+ Példák vonalképletre |
||
| + | | valign="bottom" | [[Fájl:Bután vonalképlet.svg|bélyegkép|100px|Bután]] |
||
| + | | valign="bottom" | [[Fájl:Izobután vonalképlet.svg|bélyegkép|100px|Izobután]] |
||
| + | | valign="bottom" | [[Fájl:Benzol.svg|bélyegkép|100px|Benzol]] |
||
| + | |} |
||
| + | Az atomok sorrendjét és térbeli elrendezését írja le.<ref group="Erdey">20. oldal, 2.14</ref> Általában grafikus ábrán adjuk meg. A '''gyökcsoportos képlet'''<ref>{{CitWeb|url=https://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/2001/19het/kemia/kemia19.html|tit=XIX. Sztereokémia|accd=2020-03-29}}</ref> az atomokhoz tartozó hidrogéneket közvetlenül az atom mellé írva adja meg, az atomok közötti kapcsolatokat –, = ill. ≡ jellel. A kerek zárójel elágazást jelöl. Azonos atomcsoportot a ) után alsó indexbe írt szám jelez; ez tehát többszörös elágazás. A kerek zárójeles tag közvetlenül követi az őt megelőző csoportot. Pl. az {{hulink|izobután}} szerkezeti képlete ebben a leírásban: {{képlet|CH<sub>3</sub>–CH(CH<sub>3</sub>)–CH<sub>3</sub>}}. |
||
| + | |||
| + | A szögletes zárójel ugyanazon atomcsoport elágazás nélküli ismétlődését jelenti. Pl. a {{hulink|bután}} gyökcsoportos képlete: {{képlet|CH<sub>3</sub>–[CH<sub>2</sub>]<sub>2</sub>–CH<sub>3</sub>}}. |
||
| + | |||
| + | A '''vonalképlet''' a hidrogéneket egyáltalán nem tünteti fel. Gyűrűk esetén szinte kizárólag ezt alkalmazzák. |
||
| + | |||
| + | == Jegyzetek == |
||
| + | <references/> |
||
== Forrás == |
== Forrás == |
||
* {{hulink|kémiai képlet}} (magyar Wikipédia) |
* {{hulink|kémiai képlet}} (magyar Wikipédia) |
||
| + | * {{Römpp}} |
||
| − | * {{CitWeb|szerző=Dr. Otto |szerző2=Albrecht Neumüller|cím=Römpp vegyészeti lexikon|hely=Budapest|kiadó=Műszaki Könyvkiadó|év=1981|isbn=963-10-3269-8}} |
||
| + | {{hasáb eleje|2}} |
||
<references group="Römpp"/> |
<references group="Römpp"/> |
||
| + | {{hasáb vége}} |
||
| + | * {{Furka|38}} |
||
| + | * {{erdey|2|119–120}} |
||
| + | {{hasáb eleje|3}} |
||
| + | <references group="Erdey"/> |
||
| + | {{hasáb vége}} |
||
[[Kategória:Fogalmak]] |
[[Kategória:Fogalmak]] |
||
A lap jelenlegi, 2020. április 12., 15:49-kori változata
A kémiai képlet a vegyület összetételét és/vagy szerkezetét adja meg. A bruttó képlet[Römpp 1] csak az összetételt, a szerkezeti (konstitúciós) képlet az atomok kapcsolódását is, és megadhatja a térbeli szerkezetét is.
Bruttó képlet
A tapasztalati képlet a vegyület atomjainak arányát adja meg, azok számát, a molekula súlyát nem. Polimerek, kristályok, nagy molekulák esetén használják. Pl. az etén vagy a propén kétszer annyi hidrogénatomot tartalmaz, mint szenet, így mindkettő tapasztalati képlete CH2.[Erdey 1]
Az összegképlet vagy molekulaképlet a vegyületet alkotó atomok mellett azok számát is megadja.[Erdey 2] Ebből kiszámítható a molekulasúly. Pl. az etén összegképlete C2H4, a propéné C3H6.
A Hill-képlet az összegképlet atomjainak sorrendjét szabja meg. Ha a molekulában van szén, a képlet a szén- és hidrogénatomok számával kezdődik, ezt követi a többi atom abc rendben. Ha a molekulában nincsen szén, valamennyi atom (a hidrogént is beleértve) abc-sorrendben szerepel. Pl. a kénsav szokásos képlete H2SO4, ez a Hill-rendszerben H2O4S. A kálium-hidroxid szokásos képlete KOH, a Hill-rendszerbelié HKO. A rendszer az összegképlet szerinti keresést egyszerűsíti le.
A Hill-féle rendszer az összegképletek rendezését is megadja (összegképlet-lista esetén): az atomok abc-sorrendjében, azon belül az atomszám szerint sorolja fel őket.[Römpp 2]
Szerkezeti képlet
Az atomok sorrendjét és térbeli elrendezését írja le.[Erdey 3] Általában grafikus ábrán adjuk meg. A gyökcsoportos képlet[1] az atomokhoz tartozó hidrogéneket közvetlenül az atom mellé írva adja meg, az atomok közötti kapcsolatokat –, = ill. ≡ jellel. A kerek zárójel elágazást jelöl. Azonos atomcsoportot a ) után alsó indexbe írt szám jelez; ez tehát többszörös elágazás. A kerek zárójeles tag közvetlenül követi az őt megelőző csoportot. Pl. az izobután szerkezeti képlete ebben a leírásban: CH3–CH(CH3)–CH3.
A szögletes zárójel ugyanazon atomcsoport elágazás nélküli ismétlődését jelenti. Pl. a bután gyökcsoportos képlete: CH3–[CH2]2–CH3.
A vonalképlet a hidrogéneket egyáltalán nem tünteti fel. Gyűrűk esetén szinte kizárólag ezt alkalmazzák.
Jegyzetek
- ↑ XIX. Sztereokémia. www.sulinet.hu (Hozzáférés: 2020. márc. 29.)
Forrás
- kémiai képlet (magyar Wikipédia)
- Dr. Otto – Albrecht Neumüller: Römpp vegyészeti lexikon. Budapest: Műszaki Könyvkiadó (1981) ISBN 963-10-3269-8
- Furka Árpád: Szerves kémia. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó (1988) 38. o. ISBN 963-19-2784-9
- A magyar kémiai elnevezés és helyesírás szabályai. Szerkesztette: Erdey-Grúz Tibor és Fodorné Csányi Piroska Budapest: Akadémiai Kiadó (1972) 2. kötet, 119–120. o.