„Hidrid” változatai közötti eltérés

Innen: kémia
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
 
(27 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
 
{| border="1" style="float: right; clear: right; margin-left: 10pt" class="wikitable sortable"
  
{| border="1" style="float: right; clear: right; margin-left: 10pt" class="wikitable sortable"
 
|+ Egycentrumos hidridek
  
|+ Egycentrumos hidridek
−
! Képlet !! Rendszertani név !! Triviális név
 +
! Képlet !! Rendszertani név !! Általános név
 
|-
  
|-
−
| BrH || bromán || hidrogén-bromid
 +
| AsH<sub>3</sub> || arzán || {{hulink|arzin}}
 
|-
  
|-
  ⚫
| BrH || bromán || {{hulink|hidrogén-bromid}}
⚫
| CH<sub>4</sub> || {{aláhúz|metán}}, karbán
  
 
|-
  
|-
  ⚫
| CH<sub>4</sub> || {{szabad}} {{hulink|metán}}, karbán
⚫
| ClH || klorán || hidrogén-klorid
  
 
|-
  
|-
−
| FH || fluorán || hidrogén-fluorid
 +
| ClH || klorán || {{hulink|hidrogén-klorid}}
 
|-
  
|-
−
| IH || jodán || hidrogén-jodid
 +
| FH || fluorán || {{hulink|hidrogén-fluorid}}
  +
|-
  +
| IH || jodán || {{hulink|hidrogén-jodid}}
 
|-
  
|-
 
| IH<sub>3</sub> || λ<sup>3</sup>-jodán
  
| IH<sub>3</sub> || λ<sup>3</sup>-jodán
 
|-
  
|-
−
| IH<sub>5</sub> || λ<sup>5</sup>-jodán
 +
| IH<sub>5</sub> || λ<sup>5</sup>-jodán || <del>perjodinán</del>
 
|-
  
|-
−
| NH<sub>3</sub> || azán || ammónia
 +
| NH<sub>3</sub> || azán || {{hulink|ammónia}}
 
|-
  
|-
−
| OH<sub>2</sub> || oxidán || víz
 +
| OH<sub>2</sub> || oxidán || {{hulink|víz}}
 
|-
  
|-
−
| PH<sub>3</sub> || {{aláhúz|foszfán}}, foszfin
 +
| PH<sub>3</sub> || {{szabad}} foszfán, {{hulink|foszfin}}
 
|-
  
|-
−
| PH<sub>5</sub> || {{aláhúz|λ<sup>5</sup>-foszfán}}, foszforán
 +
| PH<sub>5</sub> || {{szabad}} λ<sup>5</sup>-foszfán, foszforán
 
|-
  
|-
−
| SH<sub>2</sub> || szulfán
 +
| SH<sub>2</sub> || szulfán || <del>{{hulink|kén-hidrogén}}</del>
 
|-
  
|-
−
| SH<sub>4</sub> || λ<sup>4</sup>-szulfán
 +
| SH<sub>4</sub> || λ<sup>4</sup>-szulfán || <del>szulfurán</del>
 
|-
  
|-
−
| SH<sub>6</sub> || λ<sup>6</sup>-szulfán || <del>szulfurán</del>
 +
| SH<sub>6</sub> || λ<sup>6</sup>-szulfán || <del>perszulfurán</del>
  +
|-
  +
| SiH<sub>4</sub> || szilán ||
 
|}
 
|}
−
A '''hidrid'''ek a hidrogén [[biner vegyület]]ei. A szerves kémiai nevezéktan szempontjából két fontos hidridcsoport van:
 +
A '''hidrid'''ek a hidrogén [[biner vegyület]]ei. A hidrogéntől különböző atom(ok) a hidrid <dfn>centrum</dfn>a(i).
  +
  +
A szerves kémiai nevezéktan szempontjából két fontos hidridcsoport van:
 
* [[szénhidrogén]]ek, melyek a nevezéktan alapját adják
  
* [[szénhidrogén]]ek, melyek a nevezéktan alapját adják
 
* a boridok (a bór hidridjei), melyeknek külön nevezéktanuk van
  
* a boridok (a bór hidridjei), melyeknek külön nevezéktanuk van
39. sor: 45. sor:
   
 
== Egycentrumos hidridek ==
  
== Egycentrumos hidridek ==
−
Az '''egycentrumos hidrid'''ben a hidrogénatomokon kívül egyetlen másik atom van. A jobb oldali táblázat felsorol néhányat. Az {{aláhúz|aláhúzott}} nevek az IUPAC szerinti preferáltak. A triviális nevek nem szubsztituálhatók. Az <del>áthúzott</del> triviális nevek nem használhatók.
 +
Az '''egycentrumos hidrid'''ben a hidrogénatomokon kívül egyetlen másik atom van. A jobb oldali táblázat felsorol néhányat. A {{szabad}}-szal megjelölt nevek az IUPAC szerinti preferáltak. Az „általános nevek” nem szubsztituálhatók. Az <del>áthúzott</del> (korábbi) általános nevek nem használhatók.<ref group="Nyitrai">R-2.1.</ref>
  +
  +
== Homogén, egyenes láncú hidridek ==
  +
A [[szénhidrogén]]ek névképzése külön lapon van.
  +
  +
Nevüket az [[#Egycentrumos hidridek|egycentrumos hidridek]] nevéből [[sokszorozó tag]]gal képezzük. A sokszorozó tag szóvégi magánhangzóját '''meghagyjuk'''.<ref group="Nyitrai">R-2.2.2.</ref> Pl.:
  +
* NH<sub>2</sub>–NH<sub>2</sub>: diazán ({{hulink|hidrazin}})
  +
* PH<sub>2</sub>–[PH]<sub>3</sub>–PH<sub>2</sub>: pentafoszfán
  +
  +
== {{anchor|heterohidrid}} Egyenes láncú heterogén hidridek ==
  +
Ha egy [[egyenes lánc]]ú hidrid mindkét végét szénatom zárja, és a lánc heteroatomokat is tartalmaz, a láncot [[helyettesítéses művelet]]tel nevezzük el.<ref group="Nyitrai">R-2.2.3.1.</ref>
  +
  +
== Monogyűrűs homogén hidridek ==
  +
[[Fájl:Ciklopentazán.svg|bélyegkép|jobbra|150px|Monogyűrűs homogén hidrid: {{hulink|Ciklopentazán}}]]
  +
A szénhidrogénekhez hasonlóan a [[ciklo-]] előtaggal képezzük a nevüket a nyílt láncú megfelelőből.<ref group="Nyitrai">R-2.3.2.</ref>
  +
  +
Az inhomogén gyűrűs hidridek neve: [[heterociklusos vegyület]]ek.
   
 
== Forrás ==
  
== Forrás ==
 
* {{römpp|2|446}}
  
* {{römpp|2|446}}
  +
* {{nyitrai}}
  +
{{hasáb eleje|4}}
  +
<references group="Nyitrai"/>
  +
{{hasáb vége}}
   
 
== Kapcsolódó lapok ==
  
== Kapcsolódó lapok ==

A lap jelenlegi, 2020. augusztus 21., 20:51-kori változata

Egycentrumos hidridek
Képlet Rendszertani név Általános név
AsH3 arzán arzin
BrH bromán hidrogén-bromid
CH4 + metán, karbán
ClH klorán hidrogén-klorid
FH fluorán hidrogén-fluorid
IH jodán hidrogén-jodid
IH3 λ3-jodán
IH5 λ5-jodán perjodinán
NH3 azán ammónia
OH2 oxidán víz
PH3 + foszfán, foszfin
PH5 + λ5-foszfán, foszforán
SH2 szulfán kén-hidrogén
SH4 λ4-szulfán szulfurán
SH6 λ6-szulfán perszulfurán
SiH4 szilán

A hidridek a hidrogén biner vegyületei. A hidrogéntől különböző atom(ok) a hidrid centruma(i).

A szerves kémiai nevezéktan szempontjából két fontos hidridcsoport van:

  • szénhidrogének, melyek a nevezéktan alapját adják
  • a boridok (a bór hidridjei), melyeknek külön nevezéktanuk van

Példák:

Egycentrumos hidridek

Az egycentrumos hidridben a hidrogénatomokon kívül egyetlen másik atom van. A jobb oldali táblázat felsorol néhányat. A +-szal megjelölt nevek az IUPAC szerinti preferáltak. Az „általános nevek” nem szubsztituálhatók. Az áthúzott (korábbi) általános nevek nem használhatók.[Nyitrai 1]

Homogén, egyenes láncú hidridek

A szénhidrogének névképzése külön lapon van.

Nevüket az egycentrumos hidridek nevéből sokszorozó taggal képezzük. A sokszorozó tag szóvégi magánhangzóját meghagyjuk.[Nyitrai 2] Pl.:

  • NH2–NH2: diazán (hidrazin)
  • PH2–[PH]3–PH2: pentafoszfán

Egyenes láncú heterogén hidridek

Ha egy egyenes láncú hidrid mindkét végét szénatom zárja, és a lánc heteroatomokat is tartalmaz, a láncot helyettesítéses művelettel nevezzük el.[Nyitrai 3]

Monogyűrűs homogén hidridek

Monogyűrűs homogén hidrid: Ciklopentazán

A szénhidrogénekhez hasonlóan a ciklo- előtaggal képezzük a nevüket a nyílt láncú megfelelőből.[Nyitrai 4]

Az inhomogén gyűrűs hidridek neve: heterociklusos vegyületek.

Forrás

  • Dr. Otto – Albrecht Neumüller: Römpp vegyészeti lexikon. Budapest: Műszaki Könyvkiadó (1981) 2. kötet, 446. o. ISBN 963-10-3269-8
  • Nyitrai József – Nagy József: Útmutató a szerves vegyületek IUPAC nevezéktanához. Budapest: Magyar Kémikusok Egyesülete (1998) Az IUPAC Szerves Kémiai Nómenklatúrabizottságának 1993-as ajánlása alapján.
  1. ↑ R-2.1.
  2. ↑ R-2.2.2.
  3. ↑ R-2.2.3.1.
  4. ↑ R-2.3.2.

Kapcsolódó lapok

  • λ (lambda)
A lap eredeti címe: „https://www.gyimesilaszlo.hu/kemia/index.php?title=Hidrid&oldid=7070”