„Kémia:BAM15” változatai közötti eltérés

Innen: kémia
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
 
(15 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
16. sor: 16. sor:
   
 
== Alapvegyület ==
 
== Alapvegyület ==
  +
[[Fájl:(1,2,5)Oxadiazolo(3,4-b)pirazin.svg|bélyegkép|balra|172px|[1,2,5]Oxadiazolo[3,4-''b'']pirazin]]
 
{| style="float: right; clear: right; margin-left: 10pt"
 
{| style="float: right; clear: right; margin-left: 10pt"
 
| [[Fájl:1,2,5-Oxadiazol.svg|bélyegkép|none|150px|{{enlink|Furazan|1,2,5-Oxadiazol}}]]
 
| [[Fájl:1,2,5-Oxadiazol.svg|bélyegkép|none|150px|{{enlink|Furazan|1,2,5-Oxadiazol}}]]
 
| [[Fájl:Pirazin.svg|bélyegkép|none|100px|{{hulink|Pirazin}}]]
 
| [[Fájl:Pirazin.svg|bélyegkép|none|100px|{{hulink|Pirazin}}]]
  +
| [[Fájl:2-Fluorfenil-.svg|bélyegkép|none|150px|{{hulink|2-Fluorfenil-]]
 
|}
 
|}
  +
Az 1,2,5-oxadiazol [[Hantzsch-Widman]]-nevű gyűrű, ami a 3:4-es élével kapcsolódik a pirazin ''b'', azaz 2:3-as éléhez. A pirazin [[triviális név|triviális nevű]] vegyület.
  +
  +
Az illesztés után újraszámozunk (kék számok).
  +
{{bővebben|Fúziós számozás}}
  +
  +
A kettős kötésekkel nincs teendő. Következik az utótag, majd a két előtag. A [[fenil-]] triviális nevű csoport, a benzol egyik hidrogénjének elhagyásával keletkezik. A szomszédos atom egyik hidrogénjét pedig fluor helyettesíti.
  +
{{clear}}
  +
  +
== A teljes vegyület ==
  +
[[Fájl:BAM15.svg|bélyegkép|balra|320px|{{enlink|BAM15}}]]
  +
  +
A név érdekessége a fluorfenilcsoport kapcsolódásának megadása. Az [[N-|''N-'']] felső indexében az N-hez kapcsolódó szénatom [[helyszám]]a van. Hasonló jelölést csak bizonyos vegyülettípusokra láttam, és csak példákban.<ref group="Erdey">Például C-953.3., 388. oldal, C-954.2., 389. oldal.</ref> Az 1969-es jelentés gondosan kerülte a jelölés módjának leírását.
  +
{{clear}}
  +
  +
''N''<sup><font color="blue">5</font></sup>,''N''<sup><font color="blue">6</font></sup>-Bisz(<font color="magenta">2</font>-fluorfenil)-[<font color="red">1</font>,<font color="red">2</font>,<font color="red">5</font>]oxadiazolo[<font color="red">3</font>,<font color="red">4</font>-''<font color="green">b</font>'']pirazin-<font color="blue">5</font>,<font color="blue">6</font>-diamin
   
 
== Jegyzetek ==
 
== Jegyzetek ==
 
<references/>
 
<references/>
  +
  +
== Forrás ==
  +
* {{erdey2}}
   
 
[[Kategória:Névértelmezés]]
 
[[Kategória:Névértelmezés]]
  +
[[Kategória:Fúziós nómenklatúra]]

A lap jelenlegi, 2020. június 20., 21:55-kori változata

A vegyület IUPAC-neve:

  • angolul: N5,N6-Bis(2-fluorophenyl)-[1,2,5]oxadiazolo[3,4-b]pyrazine-5,6-diamine[1]
  • magyarul: N5,N6-Bisz(2-fluorfenil)-[1,2,5]oxadiazolo[3,4-b]pirazin-5,6-diamin
Hely Név
N5,N6 Bisz(2-fluorfenil)-
[1,2,5]oxadiazolo[3,4-b]pirazin
5,6 diamin

Az alapnév egy fúziós nómenklatúrával megadott gyűrűrendszer, amihez az utótagban megadott két aminocsoport kapcsolódik. E két aminocsoport nintrogénjéhez kapcsolódik az előtagbeli két azonos benzolgyűrű.

Alapvegyület

[1,2,5]Oxadiazolo[3,4-b]pirazin
2-Fluorfenil-

Az 1,2,5-oxadiazol Hantzsch-Widman-nevű gyűrű, ami a 3:4-es élével kapcsolódik a pirazin b, azaz 2:3-as éléhez. A pirazin triviális nevű vegyület.

Az illesztés után újraszámozunk (kék számok).

A kettős kötésekkel nincs teendő. Következik az utótag, majd a két előtag. A fenil- triviális nevű csoport, a benzol egyik hidrogénjének elhagyásával keletkezik. A szomszédos atom egyik hidrogénjét pedig fluor helyettesíti.

A teljes vegyület

A név érdekessége a fluorfenilcsoport kapcsolódásának megadása. Az N- felső indexében az N-hez kapcsolódó szénatom helyszáma van. Hasonló jelölést csak bizonyos vegyülettípusokra láttam, és csak példákban.[Erdey 1] Az 1969-es jelentés gondosan kerülte a jelölés módjának leírását.

N5,N6-Bisz(2-fluorfenil)-[1,2,5]oxadiazolo[3,4-b]pirazin-5,6-diamin

Jegyzetek

  1. BAM15 (angol Wikipédia)

Forrás

  • A magyar kémiai elnevezés és helyesírás szabályai. Szerkesztette: Erdey-Grúz Tibor és Fodorné Csányi Piroska Budapest: Akadémiai Kiadó (1972)
  1. Például C-953.3., 388. oldal, C-954.2., 389. oldal.