„Konjunkció” változatai közötti eltérés
Laci (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „A '''konjunkció''' nevezéktani művelet, mely oly módon kapcsol össze két komponenset, hogy mindegyikből azonos számú hidrogénatomot hagy el. A két komponens…”) |
Laci (vitalap | szerkesztései) |
||
| (5 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
A '''konjunkció''' nevezéktani művelet, mely oly módon kapcsol össze két komponenset, hogy mindegyikből azonos számú hidrogénatomot hagy el. A két komponens neve nem változik. |
A '''konjunkció''' nevezéktani művelet, mely oly módon kapcsol össze két komponenset, hogy mindegyikből azonos számú hidrogénatomot hagy el. A két komponens neve nem változik. |
||
| + | |||
| + | A konjunkció helyettesíthető két [[szubtrakció]]val és az azt követő [[addíció]]val. |
||
| + | |||
| + | Konjunkciót két esetben használunk: |
||
| + | * gyűrű és nyílt lánc összekapcsolásakor, elsősorban olyankor, ha a láncokban azonos a főcsoport |
||
| + | * [[gyűrűtársulás]] nevében, [[sokszorozó tag]]gal (lásd ott). |
||
| + | |||
| + | A gyűrű és a lánc nevét egybeírjuk, pl. ciklohexánetanol, benzol-1,3,5-triecetsav. |
||
| + | |||
| + | A gyűrűt a szokásos módon, arab számokkal számozzuk. A láncot görög betűkkel számozzuk úgy, hogy a főcsoport (utótag) melletti szénatom az α. Ez akkor is így van, ha a főcsoport szénatomot tartalmaz (savak, aldehidek, nitrilek): a főcsoport szénatomja nem kap számot. |
||
| + | |||
| + | Példa: [[Fájl:α,β-Dimetil-2-naftalinetanol.svg|bélyegkép|balra|320px|α,β-Dimetil-2-naftalinetanol]] |
||
| + | |||
| + | |||
| + | Az oldallánc az etanol. A főcsoport az [[-ol]], a szomszédos szénatom kapja az α [[helyszám]]ot. Az etanol két helyettesítő [[metil-|metilcsoportja]] nem kap helyszámot. |
||
| + | {{clear}} |
||
== Forrás == |
== Forrás == |
||
* {{nyitrai|R-1.2.4., 28–29}} |
* {{nyitrai|R-1.2.4., 28–29}} |
||
| + | * {{erdey|1|C-0.5., 216–221}} |
||
[[Kategória:Nevezéktani műveletek]] |
[[Kategória:Nevezéktani műveletek]] |
||
A lap jelenlegi, 2020. augusztus 17., 01:20-kori változata
A konjunkció nevezéktani művelet, mely oly módon kapcsol össze két komponenset, hogy mindegyikből azonos számú hidrogénatomot hagy el. A két komponens neve nem változik.
A konjunkció helyettesíthető két szubtrakcióval és az azt követő addícióval.
Konjunkciót két esetben használunk:
- gyűrű és nyílt lánc összekapcsolásakor, elsősorban olyankor, ha a láncokban azonos a főcsoport
- gyűrűtársulás nevében, sokszorozó taggal (lásd ott).
A gyűrű és a lánc nevét egybeírjuk, pl. ciklohexánetanol, benzol-1,3,5-triecetsav.
A gyűrűt a szokásos módon, arab számokkal számozzuk. A láncot görög betűkkel számozzuk úgy, hogy a főcsoport (utótag) melletti szénatom az α. Ez akkor is így van, ha a főcsoport szénatomot tartalmaz (savak, aldehidek, nitrilek): a főcsoport szénatomja nem kap számot.
Példa:
Az oldallánc az etanol. A főcsoport az -ol, a szomszédos szénatom kapja az α helyszámot. Az etanol két helyettesítő metilcsoportja nem kap helyszámot.
Forrás
- Nyitrai József – Nagy József: Útmutató a szerves vegyületek IUPAC nevezéktanához. Budapest: Magyar Kémikusok Egyesülete (1998) R-1.2.4., 28–29. o. Az IUPAC Szerves Kémiai Nómenklatúrabizottságának 1993-as ajánlása alapján.
- A magyar kémiai elnevezés és helyesírás szabályai. Szerkesztette: Erdey-Grúz Tibor és Fodorné Csányi Piroska Budapest: Akadémiai Kiadó (1972) 1. kötet, C-0.5., 216–221. o.