„Nyílt szénhidrogén” változatai közötti eltérés

Innen: kémia
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
 
(25 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
  +
{| border="1" style="float: right; clear: right; margin-left: 10pt"
−
A '''szénhidrogén'''ek a szén [[hidrid]]jei.
  
  +
|+ 1–4 szénatomos (fél)triviális nevű nyílt szénhidrogének<ref group="Nyitrai">R-9.1., 19. és 28. táblázat, 172. és 184. oldal.</ref>
  +
! Szén !! Képlet !! Név !! Sav !! Acil<ref>A triviális nevű sav töve a sav latin nevének töve, amiből a rokon vegyületek nevét képezzük (aldehidek, aminok, nitrilek, stb.).</ref>
  +
|-
  +
| align="center" | 1
  +
| {{képlet|CH<sub>4</sub>}} || {{szabad}} {{hulink|metán}}<br>karbán || {{tiltott}} {{hulink|hangyasav}} || form-<ref>Sav anionja a <dfn>-formiát</dfn></ref>
  +
|-
  +
| align="center" rowspan="6" | 2
  +
| rowspan="4" | {{képlet|CH<sub>3</sub>–CH<sub>3</sub>}} || rowspan="4" | {{szabad}} {{hulink|etán}}<ref>Kétértékű szubsztituense az <dfn>etilén: {{képlet|–CH<sub>2</sub>–CH<sub>2</sub>–}}</dfn>.</ref> || {{szabad}} {{hulink|ecetsav}} || acet-
  +
|-
  +
| {{tiltott}} {{hulink|glikolsav}} || glikol-
  +
|-
  +
| {{tiltott}} {{enlink|Glyoxylic acid|glioxilsav}}<br>oxo-ecetsav || glioxil-<br>oxo-acet-
  +
|-
  +
| {{tiltott}} {{hulink|oxálsav}} || oxal-
  +
|-
  +
| {{képlet|CH<sub>2</sub>═CH<sub>2</sub>}} || <del>etilén</del><br>{{hulink|etén}}<ref>Egyértékű szubsztituense a <dfn>vinil</dfn>: {{képlet|CH<sub>2</sub>═CH–}}.</ref>
  +
|-
  +
| {{képlet|CH≡CH}} || {{szabad}} {{hulink|acetilén}}
  +
|-
  +
| align="center" rowspan="7" | 3
  +
| rowspan="5" | {{képlet|CH<sub>3</sub>–CH<sub>2</sub>–CH<sub>3</sub>}} || rowspan="5" | {{szabad}} {{hulink|propán}} || {{tiltott}} {{hulink|propionsav}}<br>propánsav || propion-
  +
|-
  +
| {{szabad}} {{hulink|malonsav}}<br>propándisav || malon-
  +
|-
  +
| {{tiltott}} {{hulink|tejsav}} || lakt-
  +
|-
  +
| {{tiltott}} {{enlink|Glyceric acid|glicerinsav}} || glicer-
  +
|-
  +
| {{tiltott}} {{hulink|piroszőlősav}} || piruv-
  +
|-
  +
| {{képlet|CH<sub>3</sub>–CH═CH<sub>2</sub>}} || <del>propilén</del><br>{{hulink|propén}}<ref>Egyértékű szubsztituense az <dfn>allil: {{képlet|CH<sub>2</sub>═CH–CH<sub>2</sub>–}}</dfn>.</ref> || {{szabad}} {{hulink|akrilsav}} || akril-
  +
|-
  +
| {{képlet|CH<sub>3</sub>–C≡CH}} || {{hulink|propin}}<br>metilacetilén || {{tiltott}} {{enlink|Propiolic acid|propiolsav}} || propiol-
  +
|-
  +
| align="center" rowspan="8" | 4
  +
| rowspan="4" | {{képlet|CH<sub>3</sub>–[CH<sub>2</sub>]<sub>2</sub>–CH<sub>3</sub>}} || rowspan="4" | {{szabad}} {{hulink|bután}} || {{tiltott}} {{hulink|vajsav}}<br>butánsav || butir-
  +
|-
  +
| {{szabad}} {{hulink|borostyánkősav}} || szukcin-
  +
|-
  +
| {{tiltott}} {{enlink|Acetoacetic acid|acetecetsav}} || acetoecet-
  +
|-
  +
| {{tiltott}} {{hulink|borkősav}} || tartar-
  +
|-
  +
| rowspan="1" | {{képlet|(CH<sub>3</sub>)<sub>2</sub>CH–CH<sub>3</sub>}} || rowspan="1" | {{tiltott}} {{hulink|izobután}} || {{tiltott}} {{hulink|izovajsav}}<br>izobutánsav || izobutir-
  +
|-
  +
| rowspan="1" | {{képlet|(CH<sub>3</sub>)<sub>2</sub>C═CH<sub>2</sub>}} || rowspan="1" | {{tiltott}} {{enlink|Isobutylene|izobutén}} || {{tiltott}} {{hulink|metakrilsav}} || metakril-
  +
|-
  +
| rowspan="2" | {{képlet|CH<sub>3</sub>–CH═CH–CH<sub>3</sub>}} || rowspan="2" | {{enlink|2-Butene|2-butén}} || {{tiltott}} {{hulink|fumársav}} || fumar-
  +
|-
  +
| {{tiltott}} {{hulink|maleinsav}} || male-
  +
|-
  +
| colspan="5" |
  +
* {{szabad}} korlátlanul szubsztituálható
  +
* {{rész|-}} korlátozottan szubsztituálható
  +
* {{tiltott}} nem szubsztituálható
  +
* (üres): szisztematikus név
  +
* az <del>áthúzott</del> név már nem használható
  +
|}
  +
  +
[[Nyílt]] [[szénhidrogén]]ek:
  +
* [[alkán]]ok
  +
* [[alkén]]ek
  +
* [[alkin]]ek
  +
Az alkánok [[telített]]ek, az alkének és alkinek [[telítetlen]]ek.
   
 
== Nyílt, telített, egyenes láncú szénhidrogének ==
  
== Nyílt, telített, egyenes láncú szénhidrogének ==
−
A [[nyílt]], [[telített]], [[egyenes lánc]]ú szénhidrogének [[alapvegyület]]ek. Az első négy ilyen szénhidrogén neve:<ref>Lásd [[Nevezéktan|(Fél)triviális nevű szénhidrogének]], R-9.1, 19. táblázat.</ref>
 +
A nyílt, [[telített]], [[egyenes lánc]]ú szénhidrogének [[alapvegyület]]ek. Az első négy ilyen szénhidrogén neve (jobb oldali táblázat):
⚫
{{hasáb eleje|4}}
  
 
# metán
  
# metán
 
# etán
  
# etán
16. sor: 79. sor:
   
 
== Nyílt szénhidrogének ==
  
== Nyílt szénhidrogének ==
−
Az [[elágazó]] láncok elnevezésének első lépése a (nem elágazó) főlánc megállapítása.<ref group="Erdey">A-3.4.</ref>
 +
Az [[elágazó lánc]]ok elnevezésének első lépése a (nem elágazó) főlánc megállapítása.<ref group="Erdey">A-3.4.</ref>
 
# a főlánc a lehető legtöbb telítetlen kötést tartalmazza
  
# a főlánc a lehető legtöbb telítetlen kötést tartalmazza
 
# az előző pontbeliek közül a leghosszabb
  
# az előző pontbeliek közül a leghosszabb
 
# az előző pontbeliek közül a legtöbb kettős kötést tartalmazza
  
# az előző pontbeliek közül a legtöbb kettős kötést tartalmazza
−
A láncot úgy számozzuk meg, hogy a kettős és hármas kötések a lehető legkisebb számokat kapják. Ha a fenti három pont sem ad eredményt, a változatok közül a számozás alapján döntünk.
 +
A láncot úgy számozzuk meg, hogy a kettős és hármas kötések a lehető legkisebb számokat kapják, több lehetőség esetén pedig a kettős kötés kapja a kisebb helyszámot. Ha a fenti három pont sem ad eredményt, a változatok közül a számozás alapján döntünk.
   
 
Ezután minden oldalláncnál ugyanígy járunk el (rekurzió). A végül kapott egyenes láncból [[szubtrakció|szubtraktív művelet]]tel (leggyakrabban az [[-il]] utótaggal) gyököt képzünk. Az oldallánc számozása attól függ majd, hogy az ottani két lehetőség közül melyiket választjuk. Az így kapott gyököket [[szubsztitúció]]val kapcsoljuk a főlánchoz.
  
Ezután minden oldalláncnál ugyanígy járunk el (rekurzió). A végül kapott egyenes láncból [[szubtrakció|szubtraktív művelet]]tel (leggyakrabban az [[-il]] utótaggal) gyököt képzünk. Az oldallánc számozása attól függ majd, hogy az ottani két lehetőség közül melyiket választjuk. Az így kapott gyököket [[szubsztitúció]]val kapcsoljuk a főlánchoz.
  +
  +
=== Példa: izobután ===
  +
{|
  +
| <gallery>
  +
Fájl:Izobután vonalképlet.svg|Példa elágazó láncra: {{hulink|izobután}}
  +
</gallery>
  +
  +
| A főlánc a {{hulink|propán}} ({{képlet|CH<sub>3</sub>–CH<sub>2</sub>–CH<sub>3</sub>}}). Ez az alapnév, melyhez a 2-es (középső) szénatomon csatlakozik egy {{hulink|metil}}csoportból álló oldallánc.
  +
  +
A metán ({{képlet|CH<sub>4</sub>}}) és propán két [[#Nyílt, telített, egyenes láncú szénhidrogének|nyílt, telített, egyenes láncú szénhidrogén]] triviális neve. A metil ({{képlet|CH<sub>3</sub>–}}) a metánból [[szubtrakció]]val képzett név, melyet [[előtag]]ként adunk meg a névben. A két nevet [[szubsztitúció]]val kapcsoljuk össze: a propán középső szénatomjából eltávolítunk egy hidrogént, és összeillesztjük a két láncot.
  +
  +
Az elnevezési szabályok szerint az utolsó előtagot egybeírjuk az alapnévvel.
  +
  +
Az izobután egyik rendszertani neve így 2-metilpropán. Az izobután ugyancsak rendszertani, féltriviális név.
  +
  +
  +
|}
   
 
== Jegyzetek ==
  
== Jegyzetek ==
30. sor: 110. sor:
 
* {{erdey}}
  
* {{erdey}}
 
<references group="Erdey"/>
  
<references group="Erdey"/>
  +
* {{nyitrai}}
  ⚫
<!--{{hasáb eleje|2}}-->
  +
<references group="Nyitrai"/>
  +
<!--{{hasáb vége}}-->
   
−
[[Kategória:Fogalmak]]
 +
[[Kategória:Vegyületcsaládok]]

A lap jelenlegi, 2020. július 20., 01:04-kori változata

1–4 szénatomos (fél)triviális nevű nyílt szénhidrogének[Nyitrai 1]
Szén Képlet Név Sav Acil[1]
1 CH4 + metán
karbán		 × hangyasav form-[2]
2 CH3–CH3 + etán[3] + ecetsav acet-
× glikolsav glikol-
× glioxilsav
oxo-ecetsav		 glioxil-
oxo-acet-
× oxálsav oxal-
CH2═CH2 etilén
etén[4]
CH≡CH + acetilén
3 CH3–CH2–CH3 + propán × propionsav
propánsav		 propion-
+ malonsav
propándisav		 malon-
× tejsav lakt-
× glicerinsav glicer-
× piroszőlősav piruv-
CH3–CH═CH2 propilén
propén[5]		 + akrilsav akril-
CH3–C≡CH propin
metilacetilén		 × propiolsav propiol-
4 CH3–[CH2]2–CH3 + bután × vajsav
butánsav		 butir-
+ borostyánkősav szukcin-
× acetecetsav acetoecet-
× borkősav tartar-
(CH3)2CH–CH3 × izobután × izovajsav
izobutánsav		 izobutir-
(CH3)2C═CH2 × izobutén × metakrilsav metakril-
CH3–CH═CH–CH3 2-butén × fumársav fumar-
× maleinsav male-
  • + korlátlanul szubsztituálható
  • - korlátozottan szubsztituálható
  • × nem szubsztituálható
  • (üres): szisztematikus név
  • az áthúzott név már nem használható

Nyílt szénhidrogének:

Az alkánok telítettek, az alkének és alkinek telítetlenek.

Nyílt, telített, egyenes láncú szénhidrogének

A nyílt, telített, egyenes láncú szénhidrogének alapvegyületek. Az első négy ilyen szénhidrogén neve (jobb oldali táblázat):

  1. metán
  2. etán
  3. propán
  4. bután

A nagyobb szénatomszámú szénhidrogének nevét a görög számokból képezzük úgy, hogy a szó végi -a-t „-án”-ra cseréljük. A láncot az egyik végétől kezdve megszámozzuk.

Példák:

  • hexán (6 szénatom): CH3–[CH2]4–CH3
  • trikozán (23 szénatom): CH3–[CH2]21–CH3

Nyílt szénhidrogének

Az elágazó láncok elnevezésének első lépése a (nem elágazó) főlánc megállapítása.[Erdey 1]

  1. a főlánc a lehető legtöbb telítetlen kötést tartalmazza
  2. az előző pontbeliek közül a leghosszabb
  3. az előző pontbeliek közül a legtöbb kettős kötést tartalmazza

A láncot úgy számozzuk meg, hogy a kettős és hármas kötések a lehető legkisebb számokat kapják, több lehetőség esetén pedig a kettős kötés kapja a kisebb helyszámot. Ha a fenti három pont sem ad eredményt, a változatok közül a számozás alapján döntünk.

Ezután minden oldalláncnál ugyanígy járunk el (rekurzió). A végül kapott egyenes láncból szubtraktív művelettel (leggyakrabban az -il utótaggal) gyököt képzünk. Az oldallánc számozása attól függ majd, hogy az ottani két lehetőség közül melyiket választjuk. Az így kapott gyököket szubsztitúcióval kapcsoljuk a főlánchoz.

Példa: izobután

A főlánc a propán (CH3–CH2–CH3). Ez az alapnév, melyhez a 2-es (középső) szénatomon csatlakozik egy metilcsoportból álló oldallánc.

A metán (CH4) és propán két nyílt, telített, egyenes láncú szénhidrogén triviális neve. A metil (CH3–) a metánból szubtrakcióval képzett név, melyet előtagként adunk meg a névben. A két nevet szubsztitúcióval kapcsoljuk össze: a propán középső szénatomjából eltávolítunk egy hidrogént, és összeillesztjük a két láncot.

Az elnevezési szabályok szerint az utolsó előtagot egybeírjuk az alapnévvel.

Az izobután egyik rendszertani neve így 2-metilpropán. Az izobután ugyancsak rendszertani, féltriviális név.


Jegyzetek

  1. ↑ A triviális nevű sav töve a sav latin nevének töve, amiből a rokon vegyületek nevét képezzük (aldehidek, aminok, nitrilek, stb.).
  2. ↑ Sav anionja a -formiát
  3. ↑ Kétértékű szubsztituense az etilén: –CH2–CH2–.
  4. ↑ Egyértékű szubsztituense a vinil: CH2═CH–.
  5. ↑ Egyértékű szubsztituense az allil: CH2═CH–CH2–.

Forrás

  • A magyar kémiai elnevezés és helyesírás szabályai. Szerkesztette: Erdey-Grúz Tibor és Fodorné Csányi Piroska Budapest: Akadémiai Kiadó (1972)
  1. ↑ A-3.4.
  • Nyitrai József – Nagy József: Útmutató a szerves vegyületek IUPAC nevezéktanához. Budapest: Magyar Kémikusok Egyesülete (1998) Az IUPAC Szerves Kémiai Nómenklatúrabizottságának 1993-as ajánlása alapján.
  1. ↑ R-9.1., 19. és 28. táblázat, 172. és 184. oldal.
A lap eredeti címe: „https://www.gyimesilaszlo.hu/kemia/index.php?title=Nyílt_szénhidrogén&oldid=5872”