„Alapvegyület” változatai közötti eltérés
Ugrás a navigációhoz
Ugrás a kereséshez
Laci (vitalap | szerkesztései) (→Forrás) |
Laci (vitalap | szerkesztései) (→Forrás) |
||
12. sor: | 12. sor: | ||
== Forrás == |
== Forrás == |
||
− | * {{ |
+ | * {{nyitrai2|3}} |
− | {{hasáb eleje|3}} |
||
− | <references group="Nyitrai"/> |
||
− | {{hasáb vége}} |
||
[[Kategória:Fogalmak]] |
[[Kategória:Fogalmak]] |
A lap 2020. április 8., 14:18-kori változata
Az alapvegyület a vegyületnek az a része, amiből az elnevezéskor kiindulunk.
Az alapvegyület mindig egyenes láncú. Ez alól csak azok a befogadott (fél)triviális nevű vegyületek kivételek, melyek nevükben oldalláncot is magukban foglalnak. A lánc tagjai gyűrűk is lehetnek, ha közvetlenül kapcsolódnak egymáshoz. Az alapvegyületként használható gyűrűk vagy teljesen telítettek, vagy teljesen telítetlenek, bár ez alól van néhány triviális nevű kivétel.
A nevezéktan gondoskodik róla, hogy az alapvegyületnek mindig legyen rendszertani vagy befogadott (fél)triviális neve. Az alapvegyület neve az alapnév.
Alapvegyületnek az alábbi vegyülettípusok választhatók:
- Egyenes láncú hidridek. A hidrid lehet szénhidrogén, lehet több centrumú, és lehetnek benne heteroatomok is.[Nyitrai 1]
- Monociklusos szénhidrogének (cikloalkánok vagy annulének),[Nyitrai 2] hidridek,[Nyitrai 3] heterociklusok.
- Policiklusok (kondenzált, áthidalt vagy spirociklus)
- Gyűrűtársulás
Forrás
- Nyitrai József – Nagy József: Útmutató a szerves vegyületek IUPAC nevezéktanához. Budapest: Magyar Kémikusok Egyesülete (1998) Az IUPAC Szerves Kémiai Nómenklatúrabizottságának 1993-as ajánlása alapján.