„Spirociklusos vegyületek” változatai közötti eltérés

Innen: kémia
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
(Új oldal, tartalma: „Két gyűrű '''spirociklus'''t alkot, ha a két gyűrűnek egyetlen közös atomja van. Ez az atomot '''spiroatom'''nak nevezzük. {{lásd még|gyűrű}} Ez a szócik…”)
 
4. sor: 4. sor:
 
Ez a szócikk spirociklusos alapvegyületekkel foglalkozik, melyek
 
Ez a szócikk spirociklusos alapvegyületekkel foglalkozik, melyek
 
* telítettek
 
* telítettek
  +
* csak szénatomból állnak (a heteratomokat [[helyettesítés]]sel lehet megadni)
 
* a spirociklusok egyenes láncot alkotnak
 
* a spirociklusok egyenes láncot alkotnak
 
* szabad spiroegységekből állnak, azaz a spirociklusok között más atomokon/gyűrűkön keresztül sincs kapcsolat.
 
* szabad spiroegységekből állnak, azaz a spirociklusok között más atomokon/gyűrűkön keresztül sincs kapcsolat.
  +
  +
== Monociklusokból álló spirociklusos vegyületek ==
  +
Az elnevezés hasonlít az áthidalt gyűrűs vegyületek [[Baeyer-rendszer]]ére. A spiroatomokat hídfőknek tekintjük, és szögletes zárójelben megadjuk a hosszukat. A spirolánc két végén álló gyűrű hossza a gyűrű atomszáma a spiroatom nélkül. A köztes gyűrűk kétszer szerepelnek a szögletes zárójelben, a két spiroatom közötti atomok számával.
  +
  +
A spirociklust a kisebbik láncvégi gyűrű spiroatom melletti atomjával kezdjük számozni. A spiroatomnál áttérünk a köztes gyűrű rövidebb láncára, míg el nem érjük a másik láncvéget. Onnan visszafelé haladunk a számozással, a köztes gyűrűk hosszabbik láncán keresztül.
  +
  +
A spirociklus neve: <code>''spiroszám''spiro[''hossz1''.''hossz2''…]''atomszám''</code>, ahol
  +
* ''spiroszám'' a spiroatomok száma [[sokszorozó tag]]gal (<code>dispiro</code>, <code>trispiro</code>, stb.)
  +
* a ''hossz''ak a spiroatomok közötti atomok számai a számozás sorrendjében. A két láncvégi gyűrű egyszer, a köztes (fél)gyűrűk kétszer szerepelnek a felsorolásban.
  +
* ''atomszám'' a gyűrű összes atomjának száma, a [[nyílt szénhidrogén]]ek neve által megadva (pl. heptadekán a 17-atomos spirociklus).
  +
  +
[[Kategória:Fogalmak]]

A lap 2020. április 11., 16:12-kori változata

Két gyűrű spirociklust alkot, ha a két gyűrűnek egyetlen közös atomja van. Ez az atomot spiroatomnak nevezzük.

Ez a szócikk spirociklusos alapvegyületekkel foglalkozik, melyek

  • telítettek
  • csak szénatomból állnak (a heteratomokat helyettesítéssel lehet megadni)
  • a spirociklusok egyenes láncot alkotnak
  • szabad spiroegységekből állnak, azaz a spirociklusok között más atomokon/gyűrűkön keresztül sincs kapcsolat.

Monociklusokból álló spirociklusos vegyületek

Az elnevezés hasonlít az áthidalt gyűrűs vegyületek Baeyer-rendszerére. A spiroatomokat hídfőknek tekintjük, és szögletes zárójelben megadjuk a hosszukat. A spirolánc két végén álló gyűrű hossza a gyűrű atomszáma a spiroatom nélkül. A köztes gyűrűk kétszer szerepelnek a szögletes zárójelben, a két spiroatom közötti atomok számával.

A spirociklust a kisebbik láncvégi gyűrű spiroatom melletti atomjával kezdjük számozni. A spiroatomnál áttérünk a köztes gyűrű rövidebb láncára, míg el nem érjük a másik láncvéget. Onnan visszafelé haladunk a számozással, a köztes gyűrűk hosszabbik láncán keresztül.

A spirociklus neve: spiroszámspiro[hossz1.hossz2…]atomszám, ahol

  • spiroszám a spiroatomok száma sokszorozó taggal (dispiro, trispiro, stb.)
  • a hosszak a spiroatomok közötti atomok számai a számozás sorrendjében. A két láncvégi gyűrű egyszer, a köztes (fél)gyűrűk kétszer szerepelnek a felsorolásban.
  • atomszám a gyűrű összes atomjának száma, a nyílt szénhidrogének neve által megadva (pl. heptadekán a 17-atomos spirociklus).