„Kezdőlap” változatai közötti eltérés
Laci (vitalap | szerkesztései) |
Laci (vitalap | szerkesztései) |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
Ez a wiki a szerves kémiai [[nevezéktan]]ról szól. A nevezéktan [[alapvegyület]]ekből [[nevezéktani műveletek]]kel vezeti le a megnevezni kívánt molekulát. |
Ez a wiki a szerves kémiai [[nevezéktan]]ról szól. A nevezéktan [[alapvegyület]]ekből [[nevezéktani műveletek]]kel vezeti le a megnevezni kívánt molekulát. |
||
| − | Minden alapvegyületeknek van rendszertani vagy a rendszertanba befogadott [[triviális név|triviális neve]]. A műveletekkel atomokat vagy atomcsoportokat lehet elvenni, hozzáadni vagy más atommal vagy atomcsoporttal helyettesíteni. A műveleteket a kiindulási névhez ([[alapnév]]) fűzött elő- vagy utótagokkal írjuk le. |
+ | Minden alapvegyületeknek van rendszertani vagy a rendszertanba befogadott [[triviális név|triviális neve]]. A műveletekkel atomokat vagy atomcsoportokat lehet elvenni, hozzáadni vagy más atommal vagy atomcsoporttal helyettesíteni. A műveleteket a kiindulási névhez ([[alapnév]]) fűzött elő- vagy utótagokkal vagy az előző tag végződésének megváltoztatásával írjuk le. |
Az előtagokon végzett műveletek rekurzívak: a művelet eredményével újabb műveletet lehet végezni, azaz újabb előtagokat eléírni. A korábbi műveletek eredményét ilyenkor gyakran zárójelbe tesszük az általános helyesírás szerint: a legbelső zárójel kerek, az azt magában foglaló szögletes, a legmagasabb kapcsos. Az előtagok kötőjellel kapcsolódnak a név többi részéhez, kivéve az alapnevet: az utolsó előtagot egybeírjuk az alapnévvel. |
Az előtagokon végzett műveletek rekurzívak: a művelet eredményével újabb műveletet lehet végezni, azaz újabb előtagokat eléírni. A korábbi műveletek eredményét ilyenkor gyakran zárójelbe tesszük az általános helyesírás szerint: a legbelső zárójel kerek, az azt magában foglaló szögletes, a legmagasabb kapcsos. Az előtagok kötőjellel kapcsolódnak a név többi részéhez, kivéve az alapnevet: az utolsó előtagot egybeírjuk az alapnévvel. |
||
A névnek csak egy utótagja (vagy az ahhoz nagyon hasonló [[csoportfunkciós név|csoportfunkciós nev]]e) lehet. Ebben a név legfontosabb [[jellemző csoport]]ját emeljük ki. |
A névnek csak egy utótagja (vagy az ahhoz nagyon hasonló [[csoportfunkciós név|csoportfunkciós nev]]e) lehet. Ebben a név legfontosabb [[jellemző csoport]]ját emeljük ki. |
||
| + | |||
| + | A végződésváltoztatás az utótaghoz hasonló, de akárhányszor alkalmazható. |
||
| + | |||
| + | A [[:Kategória:Névértelmezés|névértelmezés kategóriában]] néhány bonyolultabb név boncolása és értelmezése található. |
||
A lap 2020. április 23., 19:06-kori változata
Ez a wiki a szerves kémiai nevezéktanról szól. A nevezéktan alapvegyületekből nevezéktani műveletekkel vezeti le a megnevezni kívánt molekulát.
Minden alapvegyületeknek van rendszertani vagy a rendszertanba befogadott triviális neve. A műveletekkel atomokat vagy atomcsoportokat lehet elvenni, hozzáadni vagy más atommal vagy atomcsoporttal helyettesíteni. A műveleteket a kiindulási névhez (alapnév) fűzött elő- vagy utótagokkal vagy az előző tag végződésének megváltoztatásával írjuk le.
Az előtagokon végzett műveletek rekurzívak: a művelet eredményével újabb műveletet lehet végezni, azaz újabb előtagokat eléírni. A korábbi műveletek eredményét ilyenkor gyakran zárójelbe tesszük az általános helyesírás szerint: a legbelső zárójel kerek, az azt magában foglaló szögletes, a legmagasabb kapcsos. Az előtagok kötőjellel kapcsolódnak a név többi részéhez, kivéve az alapnevet: az utolsó előtagot egybeírjuk az alapnévvel.
A névnek csak egy utótagja (vagy az ahhoz nagyon hasonló csoportfunkciós neve) lehet. Ebben a név legfontosabb jellemző csoportját emeljük ki.
A végződésváltoztatás az utótaghoz hasonló, de akárhányszor alkalmazható.
A névértelmezés kategóriában néhány bonyolultabb név boncolása és értelmezése található.