„Áthidalt gyűrű” változatai közötti eltérés

Innen: kémia
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
23. sor: 23. sor:
 
|}
 
|}
   
A hidat a megfelelő egyenes láncú szénhidrogén nevéből származtatjuk le úgy, hogy az [[-án]], [[-én]], stb. végződést [[-ano]], [[-eno]] végződésre változtatjuk.<ref>Az -ano, -eno nem utótag, hanem végződésváltoztatás, ezért képezhetők belőlük előtagok.</ref> A hidakat ábécérendben soroljuk fel a váz előtt.
+
A hidat a megfelelő egyenes láncú szénhidrogén nevéből származtatjuk le úgy, hogy az [[-án]], [[-én]], stb. végződést [[-ano]], [[-eno]] végződésre változtatjuk.<ref>Az -ano, -eno nem utótag, hanem végződésváltoztatás, ezért képezhetők belőlük előtagok.</ref> A hidakat ábécérendben soroljuk fel a váz előtt. Az így képzett gyűrűrendszer számozása csak annyiban változik, hogy több lehetőség esetén a hídfők kapják a legkisebb számokat. A híd tagjait utólag számozzuk a nagyobb számú hídfőtől kezdve, a felsorolás sorrendjében (azaz ábécé rendben).
   
 
== Jegyzetek ==
 
== Jegyzetek ==

A lap 2020. április 23., 08:53-kori változata

Két gyűrű áthidalt, ha három vagy több közös atomjuk van. Az áthidalt gyűrűrendszereknek külön nevezéktanuk van, mellyel kondenzált gyűrűk is elnevezhetők. Hidakat fúziós nómenklatúrában előtaggal is tudunk definiálni[Erdey 1] (lásd alább).

Fogalmak

Híd
A gyűrű két (tercier vagy kvaternel) atomját összekötő vegyértékkötés, atom vagy egyenes lánc.
Hídfő
a hídhoz csatlakozó két (tercier vagy kvaternel) szénatom.
Gyűrűszám
a vegyület nyílt lánccá alakításához szükséges elhagyandó hidak száma.
Főgyűrű
a leghosszabb gyűrű.
Főhíd
a lehető leghosszabb híd, melynek mindkét hídfője a főgyűrűhöz tartozik. Több lehetőség esetén az, amelyik a a molekulát a lehető legszimmetrikusabban osztja ketté.

Hídképző előtagok

Példák híd előtagokra
Szénhidrogén Hídnév Képlet
metán metano- ─CH2
etán etano- ─CH2─CH2
propán propano- ─CH2─CH2─CH2
bután butano- ─CH2─CH2─CH2─CH2

A hidat a megfelelő egyenes láncú szénhidrogén nevéből származtatjuk le úgy, hogy az -án, -én, stb. végződést -ano, -eno végződésre változtatjuk.[1] A hidakat ábécérendben soroljuk fel a váz előtt. Az így képzett gyűrűrendszer számozása csak annyiban változik, hogy több lehetőség esetén a hídfők kapják a legkisebb számokat. A híd tagjait utólag számozzuk a nagyobb számú hídfőtől kezdve, a felsorolás sorrendjében (azaz ábécé rendben).

Jegyzetek

  1. Az -ano, -eno nem utótag, hanem végződésváltoztatás, ezért képezhetők belőlük előtagok.

Forrás

  • A magyar kémiai elnevezés és helyesírás szabályai. Szerkesztette: Erdey-Grúz Tibor és Fodorné Csányi Piroska Budapest: Akadémiai Kiadó (1972)
  1. A-34.1., 145. oldal