„Áthidalt gyűrű” változatai közötti eltérés

Innen: kémia
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
21. sor: 21. sor:
 
|-
 
|-
 
| bután || butano- || {{képlet|─CH<sub>2</sub>─CH<sub>2</sub>─CH<sub>2</sub>─CH<sub>2</sub>─}}
 
| bután || butano- || {{képlet|─CH<sub>2</sub>─CH<sub>2</sub>─CH<sub>2</sub>─CH<sub>2</sub>─}}
  +
|-
  +
| 2-butén || but[2]eno- || {{képlet|─CH<sub>2</sub>─CH═CH─CH<sub>2</sub>─}}
 
|}
 
|}
   
 
A hidat a megfelelő egyenes láncú szénhidrogén nevéből származtatjuk le úgy, hogy az [[-án]], [[-én]], stb. végződést [[-ano]], [[-eno]] végződésre változtatjuk.<ref>Az -ano, -eno nem utótag, hanem végződésváltoztatás, ezért képezhetők belőlük előtagok.</ref> A hidakat ábécérendben soroljuk fel a váz előtt. Az így képzett gyűrűrendszer számozása csak annyiban változik, hogy több lehetőség esetén a hídfők kapják a legkisebb számokat. A híd atomjait utólag számozzuk a nagyobb számú hídfőtől kezdve, a felsorolás sorrendjében (azaz ábécé rendben).
 
A hidat a megfelelő egyenes láncú szénhidrogén nevéből származtatjuk le úgy, hogy az [[-án]], [[-én]], stb. végződést [[-ano]], [[-eno]] végződésre változtatjuk.<ref>Az -ano, -eno nem utótag, hanem végződésváltoztatás, ezért képezhetők belőlük előtagok.</ref> A hidakat ábécérendben soroljuk fel a váz előtt. Az így képzett gyűrűrendszer számozása csak annyiban változik, hogy több lehetőség esetén a hídfők kapják a legkisebb számokat. A híd atomjait utólag számozzuk a nagyobb számú hídfőtől kezdve, a felsorolás sorrendjében (azaz ábécé rendben).
  +
  +
Ha a hídban kettős kötés van, azt [[szögletes zárójel]]ben jelezzük.<ref group="Nyitrai">R-2.4.1.2., 48. oldal.}}</ref>
   
 
== Jegyzetek ==
 
== Jegyzetek ==

A lap 2020. április 23., 08:59-kori változata

Két gyűrű áthidalt, ha három vagy több közös atomjuk van. Az áthidalt gyűrűrendszereknek külön nevezéktanuk van, mellyel kondenzált gyűrűk is elnevezhetők. Hidakat fúziós nómenklatúrában előtaggal is tudunk definiálni[Erdey 1] (lásd alább).

Fogalmak

Híd
A gyűrű két (tercier vagy kvaternel) atomját összekötő vegyértékkötés, atom vagy egyenes lánc.
Hídfő
a hídhoz csatlakozó két (tercier vagy kvaternel) szénatom.
Gyűrűszám
a vegyület nyílt lánccá alakításához szükséges elhagyandó hidak száma.
Főgyűrű
a leghosszabb gyűrű.
Főhíd
a lehető leghosszabb híd, melynek mindkét hídfője a főgyűrűhöz tartozik. Több lehetőség esetén az, amelyik a a molekulát a lehető legszimmetrikusabban osztja ketté.

Hídképző előtagok

Példák híd előtagokra
Szénhidrogén Hídnév Képlet
metán metano- ─CH2
etán etano- ─CH2─CH2
propán propano- ─CH2─CH2─CH2
bután butano- ─CH2─CH2─CH2─CH2
2-butén but[2]eno- ─CH2─CH═CH─CH2

A hidat a megfelelő egyenes láncú szénhidrogén nevéből származtatjuk le úgy, hogy az -án, -én, stb. végződést -ano, -eno végződésre változtatjuk.[1] A hidakat ábécérendben soroljuk fel a váz előtt. Az így képzett gyűrűrendszer számozása csak annyiban változik, hogy több lehetőség esetén a hídfők kapják a legkisebb számokat. A híd atomjait utólag számozzuk a nagyobb számú hídfőtől kezdve, a felsorolás sorrendjében (azaz ábécé rendben).

Ha a hídban kettős kötés van, azt szögletes zárójelben jelezzük.[Nyitrai 1]

Jegyzetek

  1. Az -ano, -eno nem utótag, hanem végződésváltoztatás, ezért képezhetők belőlük előtagok.

Forrás

  • A magyar kémiai elnevezés és helyesírás szabályai. Szerkesztette: Erdey-Grúz Tibor és Fodorné Csányi Piroska Budapest: Akadémiai Kiadó (1972)
  1. A-34.1., 145. oldal


Forráshivatkozás-hiba: <ref> címkék léteznek a(z) „Nyitrai” csoporthoz, de nincs hozzá <references group="Nyitrai"/>