„Nevezéktani művelet” változatai közötti eltérés
Laci (vitalap | szerkesztései) |
Laci (vitalap | szerkesztései) |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
A '''nevezéktani művelet'''ekkel egy kiinduló vegyület (<dfn>alapszerkezet</dfn>) szerkezeti átalakítását írhatjuk le. A műveleteket az alapszerkezet nevének (<dfn>alapnév</dfn>) elő- és utótagjai, valamint a névbe ékelt utótagok jelzik. Az így kapott szerkezet a teljes molekula egy részét adja meg, és ezek a részek újabb műveletekkel kapcsolhatók össze. |
A '''nevezéktani művelet'''ekkel egy kiinduló vegyület (<dfn>alapszerkezet</dfn>) szerkezeti átalakítását írhatjuk le. A műveleteket az alapszerkezet nevének (<dfn>alapnév</dfn>) elő- és utótagjai, valamint a névbe ékelt utótagok jelzik. Az így kapott szerkezet a teljes molekula egy részét adja meg, és ezek a részek újabb műveletekkel kapcsolhatók össze. |
||
| − | A nevezéktani műveletet |
+ | A nevezéktani műveletet gyakran <cite>nómenklatúrának</cite> is nevezik („szubsztitúciós nómenklatúra”). |
A vegyület elnevezésekor az alapszerkezet(ek) kiválasztása nem egyértelmű: a célszerűség (a lehető legegyszerűbb szabályos név) és a IUPAC ajánlásai szabják meg. Következésképp egy vegyületnek több szabályos neve lehet. Az IUPAC szabályai (egyelőre) csak arra szorítkoznak, hogy az alapvegyületekből nevezéktani műveletekkel előállított név egyértelmű legyen. |
A vegyület elnevezésekor az alapszerkezet(ek) kiválasztása nem egyértelmű: a célszerűség (a lehető legegyszerűbb szabályos név) és a IUPAC ajánlásai szabják meg. Következésképp egy vegyületnek több szabályos neve lehet. Az IUPAC szabályai (egyelőre) csak arra szorítkoznak, hogy az alapvegyületekből nevezéktani műveletekkel előállított név egyértelmű legyen. |
||
A lap 2020. március 26., 05:17-kori változata
A nevezéktani műveletekkel egy kiinduló vegyület (alapszerkezet) szerkezeti átalakítását írhatjuk le. A műveleteket az alapszerkezet nevének (alapnév) elő- és utótagjai, valamint a névbe ékelt utótagok jelzik. Az így kapott szerkezet a teljes molekula egy részét adja meg, és ezek a részek újabb műveletekkel kapcsolhatók össze.
A nevezéktani műveletet gyakran nómenklatúrának is nevezik („szubsztitúciós nómenklatúra”).
A vegyület elnevezésekor az alapszerkezet(ek) kiválasztása nem egyértelmű: a célszerűség (a lehető legegyszerűbb szabályos név) és a IUPAC ajánlásai szabják meg. Következésképp egy vegyületnek több szabályos neve lehet. Az IUPAC szabályai (egyelőre) csak arra szorítkoznak, hogy az alapvegyületekből nevezéktani műveletekkel előállított név egyértelmű legyen.
A műveletek:
- szubsztitúció
- helyettesítés
- addíció
- konjunkció
- szubtrakció
- gyűrűképződés vagy hasadás
- átrendeződés
- sokszorozás