„Kémia:Di-terc-butilciklopentadién” változatai közötti eltérés
Laci (vitalap | szerkesztései) |
Laci (vitalap | szerkesztései) |
||
| 25. sor: | 25. sor: | ||
== 2-metil-2-propanil- == |
== 2-metil-2-propanil- == |
||
[[Fájl:Terc-butil-.svg|bélyegkép|jobbra|150px|2-Metil-2-propanil<br>''Terc''-butil-<br><del>Izobutil-</del>]] |
[[Fájl:Terc-butil-.svg|bélyegkép|jobbra|150px|2-Metil-2-propanil<br>''Terc''-butil-<br><del>Izobutil-</del>]] |
||
| − | Az [[-il]] végződés az [[-án]] helyére kerül a [[szubtrakció]]s nómenklatúrában. Egy hidrogén elhagyásával gyök képzését jelenti. Az előtag alapvegyülete tehát a <code>2-metil-2-propán</code>, |
+ | Az [[-il]] végződés az [[-án]] helyére kerül a [[szubtrakció]]s nómenklatúrában. Egy hidrogén elhagyásával gyök képzését jelenti. Az előtag alapvegyülete tehát a <code>2-metil-2-propán</code>, amiben a <code>propán</code> triviális nevű vegyület ({{képlet|CH<sub>3</sub>─CH<sub>2</sub>─CH<sub>3</sub>}}), aminek a 2-es [[helyszám]]ú (középső) szénatomjához metilcsoport kapcsolódik (lásd jobbra). |
| + | {{bővebben|Nyílt szénhidrogén}} |
||
| + | |||
| + | A <code>2-metil-2-propán</code> triviális neve <code>izobután</code>, ami azonban nem szubsztituálható, ezért a bonyolultabb megnevezés. Használható viszont a <code>''terc''-butil-</code> megnevezés (ami szintén nem szubsztituálható, de itt nincs is rá szükség).<ref group="Nyitrai">R-9.1., 19. (a) és (b) táblázat, 172–173. oldal.</ref> |
||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
A lap 2020. április 25., 23:19-kori változata
A vegyület IUPAC-neve:
- angolul: 2,5-Bis(2-methyl-2-propanyl)-1,3-cyclopentadiene[1]
- magyarul: 2,5-Bisz(2-metil-2-propanil)-1,3-ciklopentadién
| Hely | Név |
|---|---|
| 2,5-Bisz | 2-metil-2-propanil- |
| 1,3-ciklopentadién |
Alapvegyület
Az alapvegyület részekre bontva: ciklo- penta- di- 1,3-én. (Az 1,3-Ciklopentadién helyett a Ciklopenta-1,3-dién a preferált név, hogy a helyszám minél közelebb legyen az utótaghoz, amire vonatkozik.)
A pentán szisztematikusan képzett nyílt, egyenes láncú, telített szénhidrogén: CH3─CH2─CH2─CH2─CH3, amit a ciklo- előtag gyűrűvé alakít. A -dién utótag két kettős kötést hoz létre a gyűrűben, az 1,3 helyszám megadja a kettős kötések helyét: az 1:2 és 3:4 szénatom között.
2-metil-2-propanil-
Az -il végződés az -án helyére kerül a szubtrakciós nómenklatúrában. Egy hidrogén elhagyásával gyök képzését jelenti. Az előtag alapvegyülete tehát a 2-metil-2-propán, amiben a propán triviális nevű vegyület (CH3─CH2─CH3), aminek a 2-es helyszámú (középső) szénatomjához metilcsoport kapcsolódik (lásd jobbra).
A 2-metil-2-propán triviális neve izobután, ami azonban nem szubsztituálható, ezért a bonyolultabb megnevezés. Használható viszont a terc-butil- megnevezés (ami szintén nem szubsztituálható, de itt nincs is rá szükség).[Nyitrai 1]
Jegyzetek
Forrás
- Nyitrai József – Nagy József: Útmutató a szerves vegyületek IUPAC nevezéktanához. Budapest: Magyar Kémikusok Egyesülete (1998) Az IUPAC Szerves Kémiai Nómenklatúrabizottságának 1993-as ajánlása alapján.
- ↑ R-9.1., 19. (a) és (b) táblázat, 172–173. oldal.