„Képlet” változatai közötti eltérés
Laci (vitalap | szerkesztései) (→Forrás) |
Laci (vitalap | szerkesztései) |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
− | A kémiai '''képlet''' a vegyület összetételét és/vagy szerkezetét adja meg. A '''bruttó képlet'''<ref group="Römpp">1. kötet, 413. o.</ref> csak az összetételt, a '''szerkezeti (konstitúciós) képlet''' az atomok kapcsolódását és megadhatja a térbeli szerkezetét is. |
+ | A kémiai '''képlet''' a vegyület összetételét és/vagy szerkezetét adja meg. A '''bruttó képlet'''<ref group="Römpp">1. kötet, 413. o.</ref> csak az összetételt, a '''szerkezeti (konstitúciós) képlet''' az atomok kapcsolódását is, és megadhatja a térbeli szerkezetét is. |
== Bruttó képlet == |
== Bruttó képlet == |
||
A '''tapasztalati képlet''' a vegyület atomjainak arányát adja meg, azok számát, a molekula súlyát nem. Polimerek, kristályok, nagy molekulák esetén használják. |
A '''tapasztalati képlet''' a vegyület atomjainak arányát adja meg, azok számát, a molekula súlyát nem. Polimerek, kristályok, nagy molekulák esetén használják. |
||
+ | |||
+ | Az '''összegképlet''' vagy '''molekulaképlet''' a vegyületet alkotó atomok mellett azok számát is megadja. Ebből kiszámítható a molekulasúly. |
||
+ | |||
+ | A '''Hill-féle rendszer''' az összegképletben az atomok sorrendjét adja meg. Ha a molekulában van szén, a képlet a szén- és hidrogénatomok számával kezdődik, ezt követi a többi atom abc rendben. Ha a molekulában nincsen szén, valamennyi atom (a hidrogént is beleértve) abc-sorrendben szerepel. |
||
+ | |||
+ | A Hill-féle rendszer az összegképletek rendezését is megadja (összegképlet-lista esetén): az atomok abc-sorrendjében, azon belül az atomszám szerint sorolja fel őket.<ref group="Römpp">2. kötet, 481–482. oldal.</ref> |
||
== Forrás == |
== Forrás == |
A lap 2020. március 30., 02:40-kori változata
A kémiai képlet a vegyület összetételét és/vagy szerkezetét adja meg. A bruttó képlet[Römpp 1] csak az összetételt, a szerkezeti (konstitúciós) képlet az atomok kapcsolódását is, és megadhatja a térbeli szerkezetét is.
Bruttó képlet
A tapasztalati képlet a vegyület atomjainak arányát adja meg, azok számát, a molekula súlyát nem. Polimerek, kristályok, nagy molekulák esetén használják.
Az összegképlet vagy molekulaképlet a vegyületet alkotó atomok mellett azok számát is megadja. Ebből kiszámítható a molekulasúly.
A Hill-féle rendszer az összegképletben az atomok sorrendjét adja meg. Ha a molekulában van szén, a képlet a szén- és hidrogénatomok számával kezdődik, ezt követi a többi atom abc rendben. Ha a molekulában nincsen szén, valamennyi atom (a hidrogént is beleértve) abc-sorrendben szerepel.
A Hill-féle rendszer az összegképletek rendezését is megadja (összegképlet-lista esetén): az atomok abc-sorrendjében, azon belül az atomszám szerint sorolja fel őket.[Römpp 2]
Forrás
- kémiai képlet (magyar Wikipédia)
- Dr. Otto – Albrecht Neumüller: Römpp vegyészeti lexikon. Budapest: Műszaki Könyvkiadó (1981) ISBN 963-10-3269-8
- Furka Árpád: Szerves kémia. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó (1988) 38. o. ISBN 963-19-2784-9