„H-” változatai közötti eltérés
Laci (vitalap | szerkesztései) |
Laci (vitalap | szerkesztései) |
||
| 13. sor: | 13. sor: | ||
{{clear}} |
{{clear}} |
||
| + | == Kiemelt hidrogén az utótagban == |
||
| + | [[Fájl:Benz(cd)indol-2(1H)-on.svg|bélyegkép|jobbra|150px|Benz[''cd'']indol-2(1''H'')-on]] |
||
Ha az alapnév utótagja megbont egy kettős kötést (pl. [[-on]]), és emiatt kiemelt hidrogén keletkezik, a <code>H</code>-t az utótagba tesszük. Pl.: <code>2(1''H'')-on</code>. |
Ha az alapnév utótagja megbont egy kettős kötést (pl. [[-on]]), és emiatt kiemelt hidrogén keletkezik, a <code>H</code>-t az utótagba tesszük. Pl.: <code>2(1''H'')-on</code>. |
||
A lap 2020. július 14., 20:28-kori változata
A H- előtaggal jelöljük az ún. kiemelt hidrogént. Ez olyan teljesen telítetlen gyűrűkben fordul elő, ahol meg kell jelölni egy vagy több atomot, amihez nem kapcsolódik kettős kötés. Ilyenek pl. a Hantzsch-Widman-névvel megadott páratlan atomszámú teljesen telített gyűrűk. A H- előtagot mindig helyszám(ok) előzi(k) meg.
Az 1H- előtagot a gyakorlatban gyakran elhagyják a IUPAC-szabályok ellenére.
Ha választási lehetőség van (pl. a hidro- előtag miatt), a kiemelt hidrogén helyszámát a lehető legkisebbre kell választani.[Erdey 1]
Példa:
A pirrol triviális név, a Hantzsch-Widman-név azol. Mindkét névben fel kell tüntetni a kiemelt hidrogént a tautomerek megkülönböztetésére.
Kiemelt hidrogén az utótagban
indol-2(1H)-on.svg)
Ha az alapnév utótagja megbont egy kettős kötést (pl. -on), és emiatt kiemelt hidrogén keletkezik, a H-t az utótagba tesszük. Pl.: 2(1H)-on.
Forrás
- Nyitrai József – Nagy József: Útmutató a szerves vegyületek IUPAC nevezéktanához. Budapest: Magyar Kémikusok Egyesülete (1998) R-1.3., 36. o. Az IUPAC Szerves Kémiai Nómenklatúrabizottságának 1993-as ajánlása alapján.
- A magyar kémiai elnevezés és helyesírás szabályai. Szerkesztette: Erdey-Grúz Tibor és Fodorné Csányi Piroska Budapest: Akadémiai Kiadó (1972)
- ↑ A-23.1., 138–139. oldal.