„H-” változatai közötti eltérés
Laci (vitalap | szerkesztései) |
Laci (vitalap | szerkesztései) (→Forrás) |
||
18. sor: | 18. sor: | ||
== Forrás == |
== Forrás == |
||
− | * {{nyitrai|R-1.3., |
+ | * {{nyitrai|R-1.3., 36–37}} |
* {{erdey2}} |
* {{erdey2}} |
||
A lap 2020. július 14., 20:29-kori változata
A H- előtaggal jelöljük az ún. kiemelt hidrogént. Ez olyan teljesen telítetlen gyűrűkben fordul elő, ahol meg kell jelölni egy vagy több atomot, amihez nem kapcsolódik kettős kötés. Ilyenek pl. a Hantzsch-Widman-névvel megadott páratlan atomszámú teljesen telített gyűrűk. A H- előtagot mindig helyszám(ok) előzi(k) meg.
Az 1H- előtagot a gyakorlatban gyakran elhagyják a IUPAC-szabályok ellenére.
Ha választási lehetőség van (pl. a hidro- előtag miatt), a kiemelt hidrogén helyszámát a lehető legkisebbre kell választani.[Erdey 1]
Példa:
A pirrol triviális név, a Hantzsch-Widman-név azol. Mindkét névben fel kell tüntetni a kiemelt hidrogént a tautomerek megkülönböztetésére.
Kiemelt hidrogén az utótagban
Ha az alapnév utótagja megbont egy kettős kötést (pl. -on), és emiatt kiemelt hidrogén keletkezik, a H
-t az utótagba tesszük. Pl.: 2(1H)-on
.
Forrás
- Nyitrai József – Nagy József: Útmutató a szerves vegyületek IUPAC nevezéktanához. Budapest: Magyar Kémikusok Egyesülete (1998) R-1.3., 36–37. o. Az IUPAC Szerves Kémiai Nómenklatúrabizottságának 1993-as ajánlása alapján.
- A magyar kémiai elnevezés és helyesírás szabályai. Szerkesztette: Erdey-Grúz Tibor és Fodorné Csányi Piroska Budapest: Akadémiai Kiadó (1972)
- ↑ A-23.1., 138–139. oldal.