„Helyzetszám” változatai közötti eltérés
Laci (vitalap | szerkesztései) |
Laci (vitalap | szerkesztései) |
||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
A '''helyszám''' vagy '''helyzetszám''' az atomok molekulabeli helyét megadó jelölés. Nemcsak szám lehet, hanem latin vagy görög betű és ezek vesszővel elválasztott sorozata is, melynek minden tagja egy-egy atomot jelöl. A latin betű lehet kicsi vagy nagy, álló vagy dőlt. A számot latin vagy görög betű, felső index vagy más jel egészítheti ki (pl. <code>′</code>). |
A '''helyszám''' vagy '''helyzetszám''' az atomok molekulabeli helyét megadó jelölés. Nemcsak szám lehet, hanem latin vagy görög betű és ezek vesszővel elválasztott sorozata is, melynek minden tagja egy-egy atomot jelöl. A latin betű lehet kicsi vagy nagy, álló vagy dőlt. A számot latin vagy görög betű, felső index vagy más jel egészítheti ki (pl. <code>′</code>). |
||
| − | |||
| ⚫ | A nagy latin betű nitrogénen, oxigénen vagy kénen keresztüli kapcsolódást jelöl ([[N-|''N''-]]), <code>''O''-</code> ill. <code>''S''-</code>). Általános szabályt nem találtam a nevezéktanban, csak bizonyos vegyülettípusok nevének megadásánál írták le. Viszont olyan példát találtam PubChem-ben, amikor a gyűrűhöz kapcsolódó nitrogénatomokat a gyűrű helyszáma alapján különböztették meg egymástól.<ref>[https://pubchem.ncbi.nlm.nih.gov/compound/4259181 <nowiki>3-N-Cyclopropyl-7-[(4-propan-2-ylphenyl)methyl]pyrrolo[3,2-f]quinazoline-1,3-diamine</nowiki>] (PubChem)</ref> Pl. a gyűrű 3-as szénatomjához kapcsolódó nitrogénhez kapcsolódó helyettesítő tag a 3-''N'' vagy N3- előtagot kapta. Úgy tűnik, ennek írásmódja ''N''<sup>3</sup>-. |
||
| ⚫ | |||
| − | |||
| ⚫ | |||
A helyzetszámot mindig az atom(csoport) neve elé tesszük, amire vonatkozik.<ref group="Nyitrai">R-0.1.2</ref> |
A helyzetszámot mindig az atom(csoport) neve elé tesszük, amire vonatkozik.<ref group="Nyitrai">R-0.1.2</ref> |
||
| 15. sor: | 10. sor: | ||
<code>′</code> < latin betű < görög betű < szám. |
<code>′</code> < latin betű < görög betű < szám. |
||
| + | |||
| + | == Nagybetűs helyszám == |
||
| ⚫ | A nagy latin betű nitrogénen, oxigénen vagy kénen keresztüli kapcsolódást jelöl ([[N-|''N''-]]), <code>''O''-</code> ill. <code>''S''-</code>). Általános szabályt nem találtam a nevezéktanban, csak bizonyos vegyülettípusok nevének megadásánál írták le. Viszont olyan példát találtam PubChem-ben, amikor a gyűrűhöz kapcsolódó nitrogénatomokat a gyűrű helyszáma alapján különböztették meg egymástól.<ref>[https://pubchem.ncbi.nlm.nih.gov/compound/4259181 <nowiki>3-N-Cyclopropyl-7-[(4-propan-2-ylphenyl)methyl]pyrrolo[3,2-f]quinazoline-1,3-diamine</nowiki>] (PubChem)</ref> Pl. a gyűrű 3-as szénatomjához kapcsolódó nitrogénhez kapcsolódó helyettesítő tag a 3-''N'' vagy N3- előtagot kapta. Úgy tűnik, ennek írásmódja ''N''<sup>3</sup>-. |
||
| ⚫ | |||
| + | |||
| ⚫ | |||
== Hangzóváltozás == |
== Hangzóváltozás == |
||
A lap 2020. augusztus 8., 18:55-kori változata
A helyszám vagy helyzetszám az atomok molekulabeli helyét megadó jelölés. Nemcsak szám lehet, hanem latin vagy görög betű és ezek vesszővel elválasztott sorozata is, melynek minden tagja egy-egy atomot jelöl. A latin betű lehet kicsi vagy nagy, álló vagy dőlt. A számot latin vagy görög betű, felső index vagy más jel egészítheti ki (pl. ′).
A helyzetszámot mindig az atom(csoport) neve elé tesszük, amire vonatkozik.[Nyitrai 1]
A számozásra vannak szabályok, de ezek olyan eljárásokat adnak meg, ami többféle eredményt adhat. Ilyenkor a legkisebb helyzetszámot kell választani.
Két helyszámsorozatból az a kisebb, amelyiknek a másiktól különböző első tagja kisebb. Tehát az 1,2,8 és 1,3,4 helyszámból az előbbi a kisebb.
′ < latin betű < görög betű < szám.
Nagybetűs helyszám
A nagy latin betű nitrogénen, oxigénen vagy kénen keresztüli kapcsolódást jelöl (N-), O- ill. S-). Általános szabályt nem találtam a nevezéktanban, csak bizonyos vegyülettípusok nevének megadásánál írták le. Viszont olyan példát találtam PubChem-ben, amikor a gyűrűhöz kapcsolódó nitrogénatomokat a gyűrű helyszáma alapján különböztették meg egymástól.[1] Pl. a gyűrű 3-as szénatomjához kapcsolódó nitrogénhez kapcsolódó helyettesítő tag a 3-N vagy N3- előtagot kapta. Úgy tűnik, ennek írásmódja N3-.
Ha az alapvegyületben és az utótagban is van nitrogén, az N az utótagra vonatkozik. Tapasztalati tény, nem láttam szabályban.
Hangzóváltozás
Ha a helyzetszámot a vegyület elé írjuk (régi módi), a vegyületnév magánhangzója rövidülhet az utótagtól függően, pl.: 2-pentanol. Ha a helyszám a kettő közé kerül, nincs rövidülés: pentán-2-ol.[Nyitrai 2]
Ugyanez a helyzet a k ill. c változásával: 2-decén, deka-2-én.
Jegyzetek
Forrás
- Nyitrai József – Nagy József: Útmutató a szerves vegyületek IUPAC nevezéktanához. Budapest: Magyar Kémikusok Egyesülete (1998) 2. és 18. o. Az IUPAC Szerves Kémiai Nómenklatúrabizottságának 1993-as ajánlása alapján.