„Kémia:Mianszerin” változatai közötti eltérés
Laci (vitalap | szerkesztései) |
Laci (vitalap | szerkesztései) |
||
| 24. sor: | 24. sor: | ||
[[Fájl:Mianszerin skicc.svg|bélyegkép|jobbra|Fúziós skicc]] |
[[Fájl:Mianszerin skicc.svg|bélyegkép|jobbra|Fúziós skicc]] |
||
| − | Az illesztés utáni gyűrűrendszer balra látható. A számozás következik. Ehhez a megengedett alakú gyűrűkkel kell lerajzolni a rendszert, és olyan helyzetbe forgatni, hogy (lehetőleg) mindegyik gyűrű a felső térfélen legyen. Azt kapjuk, hogy három gyűrű egy egyenesben van, a negyedik gyűrű a felső térfélen. Az utóbbi egyik színes ponttal jelzett atomjától kell kezdeni a számozást a távolabbi közös atom felé. A két számozás közül az nyer, amelyikben a heteroatomok (a nitrogének) helyszáma kisebb lesz. |
+ | Az illesztés utáni gyűrűrendszer balra látható. A számozás következik. Ehhez a megengedett alakú gyűrűkkel kell lerajzolni a rendszert, és olyan helyzetbe forgatni, hogy (lehetőleg) mindegyik gyűrű a felső térfélen legyen. Azt kapjuk, hogy három gyűrű egy egyenesben van, a negyedik gyűrű a felső térfélen.<ref>Bár a hatszögeket elvileg csak függőleges élpárral lehet lerajzolni, a [https://www.qmul.ac.uk/sbcs/iupac/fusedring/FR51.html#52 IUPAC-ajánlás FR-5.2 d. pontjának] második példája ugyanezt az elrendezést mutatja szinte teljesen azonos példában.</ref> Az utóbbi egyik színes ponttal jelzett atomjától kell kezdeni a számozást a távolabbi közös atom felé. A két számozás közül az nyer, amelyikben a heteroatomok (a nitrogének) helyszáma kisebb lesz. |
A piros ponttól indulva a közelebbi nitrogén helyszáma 2, a kéktől indulva 3. Így a piros ponttal jelölt atom lesz az 1-es. Így keletkeztek a bal oldali gyűrűvázon a kék helyszámok. |
A piros ponttól indulva a közelebbi nitrogén helyszáma 2, a kéktől indulva 3. Így a piros ponttal jelölt atom lesz az 1-es. Így keletkeztek a bal oldali gyűrűvázon a kék helyszámok. |
||
A lap jelenlegi, 2020. szeptember 5., 18:31-kori változata
A vegyület IUPAC-neve:
- magyarul: (±)-2-metil-1,2,3,4,10,14b-hexahidrodibenzo[c,f]pirazin[1,2-a]azepin[1]
- térszerekezet nélkül: 2-metil-1,2,3,4,10,14b-hexahidrodibenzo[c,f]pirazin[1,2-a]azepin
| Hely | Név |
|---|---|
| 2 | metil- |
| 1,2,3,4,10,14b | hexahidro- |
| dibenzo[c,f]pirazin[1,2-a]azepin |
Fúziós nómenklatúrával megadott gyűrűrendszer. A két előtag egyszerű: a három gyűrű illesztése a feladat.
Az illesztés utáni gyűrűrendszer balra látható. A számozás következik. Ehhez a megengedett alakú gyűrűkkel kell lerajzolni a rendszert, és olyan helyzetbe forgatni, hogy (lehetőleg) mindegyik gyűrű a felső térfélen legyen. Azt kapjuk, hogy három gyűrű egy egyenesben van, a negyedik gyűrű a felső térfélen.[2] Az utóbbi egyik színes ponttal jelzett atomjától kell kezdeni a számozást a távolabbi közös atom felé. A két számozás közül az nyer, amelyikben a heteroatomok (a nitrogének) helyszáma kisebb lesz.
A piros ponttól indulva a közelebbi nitrogén helyszáma 2, a kéktől indulva 3. Így a piros ponttal jelölt atom lesz az 1-es. Így keletkeztek a bal oldali gyűrűvázon a kék helyszámok.
Következnek a kettős kötések, majd a többi (ez esetben egyetlen) előtag. Utótag nincs. A váz alapján már egy lépésben fel tudjuk rajzolni a végeredményt.
(±)-2-metil-1,2,3,4,10,14b-hexahidrodibenzo[c,f]pirazin[1,2-a]azepin
Jegyzetek
- ↑ Mianszerin (magyar Wikipédia)
- ↑ Bár a hatszögeket elvileg csak függőleges élpárral lehet lerajzolni, a IUPAC-ajánlás FR-5.2 d. pontjának második példája ugyanezt az elrendezést mutatja szinte teljesen azonos példában.