Helyettesítés

Hantzsch-Widman-előtagok
csökkenő prioritási sorrendben

Elem	Vegy- érték	Előtag
oxigén	2	oxa-
kén	2	tia-
szelén	2	szelena-
nitrogén	3	aza-
foszfor	3	foszfa-

A helyettesítés az egyik nevezéktani művelet. Egyetlen (nem hidrogén) atomnak másikra cserélését végzi. Elsősorban a heteromonogyűrűs vegyületek Hantzsch-Widman-neveinél használatos, de bizonyos esetekben nyílt heterogén hidrideknél is.

Nyílt, egyenes láncú heterogén hidridek

A lánc leghosszabb, szénnel végződő részét tudjuk helyettesítéssel elnevezni. Először úgy nevezzük el a láncot, mintha szénatomokból állna (lásd nyílt szénhidrogének), az atomokat megszámozzuk, majd a jobb oldali táblázat (szükség szerint sokszorozott) előtagjaival a szénatomokat heteroatomokra cseréljük. Az előtagok sorrendjét a táblázat sorrendje adja meg. Az előtagok előtt adjuk meg a helyszámokat. A sokszorozó tag „a” végződését elhagyjuk, ha azt magánhangzó követi.

A jobb oldali táblázat sorrendje a periodusos rendszert követi: először a 6., aztán az 5. főcsoport növekvő atomsúly szerint.

Példa:

4-Oxa-13-tia-8,9-diaza-hexadekapenta-1,6,8,10,15-én

Nyílt, elágazó láncú heterogén hidridek

A főlánc kiválasztása:

1. a főlánc a legtöbb főcsoportot (a főlánchoz nem tartozó, de ahhoz csatlakozó atomcsoportot) tartalmazza
2. a főlánc a legtöbb heteroatomot tartalmazza
3. a főlánc a legtöbb kettős és hármas kötést tartalmazza
4. a főlánc a legnagyobb legyen
5. a főlánc tartalmazza a legtöbb olyan heteroatomot, melyet a jobb oldali táblázat felsorol
6. a főlánc a legtöbb kettős kötést tartalmazza
7. a főcsoportnak (melyet utótaggal adunk meg) a helyszáma a legkisebb
8. a heteroatomoknak a lehető legkisebb helyszámok jussanak
9. a jobb oldali táblázatban előbb álló atomoknak kisebb helyszámok jussanak.

Számozás:

1. a legkisebb helyszámot a főcsoportok kapják
2. a legkisebb helyszámokat a heteroatomok kapják
3. a telítetlen kötések kapják a legkisebb helyszámot

1. Példa

11-Hidroxi-3-metoxi-6,9-dioxaundekánsav

A felső láncban két főcsoport van (karboxil és hidroxil), az alsóban csak az utóbbi: a felső a főlánc. A csoportokat szubsztitúciós művelettel kapcsoljuk az előbb megállapított főlánchoz. A szubsztitúció rangsorában a karbonsavak jóval előbb állnak, mint az alkoholok, ezért a jobb oldali láncvég kapja az 1-es helyszámot. A lánc másik végén a szénatomig számozunk.

2. példa

3,4-Bisz(1,6-dioxa-heptil)-3-hexéndisav

A vegyület a középső kettős kötésre tengelyesen szimmetrikus, amit részben kihasználunk az elnevezéskor.

A főlánc kiválasztására négy lehetőség van: a bal és jobb felső láncrészt választjuk, mert csak abban van jellemző csoport. A főláncot kékkel számoztuk. A két karboxilcsoport nem lehet a főlánc része, de a szénatomjaik igen.

A főlánc lesz az alapvegyület, amit szénhidrogénként nevezzük el, a karboxilcsoportot pedig mint jellemző csoportot utótagként (-sav) adjuk meg. Így lett a főlánc 3-hexéndisav. (A főlánc elnevezésekor nem használtuk ki a szimmetriát.)

A főlánchoz két azonos oldallánc csatlakozik (zölddel számozva). Az oldallánc elnevezésére a helyettesítéses műveletet alkalmazzuk, és szubsztitúciós művelettel kapcsoljuk a főlánchoz őket.

Az oldallánc hét atomból áll, amiket szénatomnak véve a kapott vegyület a heptán. Az oxigénatomok visszatétele után két számozási lehetőség van, az egyiknél az 1-es, a másiknál a 2-es szénatom lenne a legkisebb helyszámú oxigén, így az első változatot választjuk. A helyettesítéses nómenklatúra szerint tehát az oldallánc az 1,6-dioxa-heptán.

Szubtraktív művelettel ebből gyököt képezünk: 1,6-dioxa-heptil-. A láncot duplázzuk a bisz- sokszorozó előtaggal, és a főlánc 3. és 4. szénatomjához kapcsoljuk. Így alakul ki az ábrán látható név.

Forrás

• Nyitrai József – Nagy József: Útmutató a szerves vegyületek IUPAC nevezéktanához. Budapest: Magyar Kémikusok Egyesülete (1998) Az IUPAC Szerves Kémiai Nómenklatúrabizottságának 1993-as ajánlása alapján.

• A magyar kémiai elnevezés és helyesírás szabályai. Szerkesztette: Erdey-Grúz Tibor és Fodorné Csányi Piroska Budapest: Akadémiai Kiadó (1972) 1. kötet, C-61.1., 221. o.