„Alapvegyület” változatai közötti eltérés

Innen: kémia
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
7. sor: 7. sor:
 
Alapvegyületnek az alábbi vegyülettípusok választhatók:
 
Alapvegyületnek az alábbi vegyülettípusok választhatók:
 
* Egyenes láncú [[hidrid]]ek. A hidrid lehet [[szénhidrogén]], lehet több centrumú, és lehetnek benne heteroatomok is.<ref group="Nyitrai">R-2.1. és R-2.2.</ref>
 
* Egyenes láncú [[hidrid]]ek. A hidrid lehet [[szénhidrogén]], lehet több centrumú, és lehetnek benne heteroatomok is.<ref group="Nyitrai">R-2.1. és R-2.2.</ref>
* Monociklusos szénhidrogének ([[cikloalkán]]ok vagy [[annulén]]ek),<ref group="Nyitrai">R-2.3.1.</ref> hidridek, heterociklusok.
+
* Monociklusos szénhidrogének ([[cikloalkán]]ok vagy [[annulén]]ek),<ref group="Nyitrai">R-2.3.1.</ref> [[hidrid]]ek, heterociklusok.
 
* Policiklusok (kondenzált, áthidalt vagy spirociklus)
 
* Policiklusok (kondenzált, áthidalt vagy spirociklus)
 
* [[Gyűrűtársulás]]
 
* [[Gyűrűtársulás]]

A lap 2020. április 8., 12:17-kori változata

Az alapvegyület a vegyületnek az a része, amiből az elnevezéskor kiindulunk.

Az alapvegyület mindig egyenes láncú. Ez alól csak azok a befogadott (fél)triviális nevű vegyületek kivételek, melyek nevükben oldalláncot is magukban foglalnak. A lánc tagjai gyűrűk is lehetnek, ha közvetlenül kapcsolódnak egymáshoz. Az alapvegyületként használható gyűrűk vagy teljesen telítettek, vagy teljesen telítetlenek, bár ez alól van néhány triviális nevű kivétel.

A nevezéktan gondoskodik róla, hogy az alapvegyületnek mindig legyen rendszertani vagy befogadott (fél)triviális neve. Az alapvegyület neve az alapnév.

Alapvegyületnek az alábbi vegyülettípusok választhatók:

Forrás

  • Nyitrai József – Nagy József: Útmutató a szerves vegyületek IUPAC nevezéktanához. Budapest: Magyar Kémikusok Egyesülete (1998) Az IUPAC Szerves Kémiai Nómenklatúrabizottságának 1993-as ajánlása alapján.
  1. R-2.1. és R-2.2.
  2. R-2.3.1.