„Spirociklusos vegyületek” változatai közötti eltérés
Laci (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Két gyűrű '''spirociklus'''t alkot, ha a két gyűrűnek egyetlen közös atomja van. Ez az atomot '''spiroatom'''nak nevezzük. {{lásd még|gyűrű}} Ez a szócik…”) |
Laci (vitalap | szerkesztései) |
||
4. sor: | 4. sor: | ||
Ez a szócikk spirociklusos alapvegyületekkel foglalkozik, melyek |
Ez a szócikk spirociklusos alapvegyületekkel foglalkozik, melyek |
||
* telítettek |
* telítettek |
||
+ | * csak szénatomból állnak (a heteratomokat [[helyettesítés]]sel lehet megadni) |
||
* a spirociklusok egyenes láncot alkotnak |
* a spirociklusok egyenes láncot alkotnak |
||
* szabad spiroegységekből állnak, azaz a spirociklusok között más atomokon/gyűrűkön keresztül sincs kapcsolat. |
* szabad spiroegységekből állnak, azaz a spirociklusok között más atomokon/gyűrűkön keresztül sincs kapcsolat. |
||
+ | |||
+ | == Monociklusokból álló spirociklusos vegyületek == |
||
+ | Az elnevezés hasonlít az áthidalt gyűrűs vegyületek [[Baeyer-rendszer]]ére. A spiroatomokat hídfőknek tekintjük, és szögletes zárójelben megadjuk a hosszukat. A spirolánc két végén álló gyűrű hossza a gyűrű atomszáma a spiroatom nélkül. A köztes gyűrűk kétszer szerepelnek a szögletes zárójelben, a két spiroatom közötti atomok számával. |
||
+ | |||
+ | A spirociklust a kisebbik láncvégi gyűrű spiroatom melletti atomjával kezdjük számozni. A spiroatomnál áttérünk a köztes gyűrű rövidebb láncára, míg el nem érjük a másik láncvéget. Onnan visszafelé haladunk a számozással, a köztes gyűrűk hosszabbik láncán keresztül. |
||
+ | |||
+ | A spirociklus neve: <code>''spiroszám''spiro[''hossz1''.''hossz2''…]''atomszám''</code>, ahol |
||
+ | * ''spiroszám'' a spiroatomok száma [[sokszorozó tag]]gal (<code>dispiro</code>, <code>trispiro</code>, stb.) |
||
+ | * a ''hossz''ak a spiroatomok közötti atomok számai a számozás sorrendjében. A két láncvégi gyűrű egyszer, a köztes (fél)gyűrűk kétszer szerepelnek a felsorolásban. |
||
+ | * ''atomszám'' a gyűrű összes atomjának száma, a [[nyílt szénhidrogén]]ek neve által megadva (pl. heptadekán a 17-atomos spirociklus). |
||
+ | |||
+ | [[Kategória:Fogalmak]] |
A lap 2020. április 11., 16:12-kori változata
Két gyűrű spirociklust alkot, ha a két gyűrűnek egyetlen közös atomja van. Ez az atomot spiroatomnak nevezzük.
Ez a szócikk spirociklusos alapvegyületekkel foglalkozik, melyek
- telítettek
- csak szénatomból állnak (a heteratomokat helyettesítéssel lehet megadni)
- a spirociklusok egyenes láncot alkotnak
- szabad spiroegységekből állnak, azaz a spirociklusok között más atomokon/gyűrűkön keresztül sincs kapcsolat.
Monociklusokból álló spirociklusos vegyületek
Az elnevezés hasonlít az áthidalt gyűrűs vegyületek Baeyer-rendszerére. A spiroatomokat hídfőknek tekintjük, és szögletes zárójelben megadjuk a hosszukat. A spirolánc két végén álló gyűrű hossza a gyűrű atomszáma a spiroatom nélkül. A köztes gyűrűk kétszer szerepelnek a szögletes zárójelben, a két spiroatom közötti atomok számával.
A spirociklust a kisebbik láncvégi gyűrű spiroatom melletti atomjával kezdjük számozni. A spiroatomnál áttérünk a köztes gyűrű rövidebb láncára, míg el nem érjük a másik láncvéget. Onnan visszafelé haladunk a számozással, a köztes gyűrűk hosszabbik láncán keresztül.
A spirociklus neve: spiroszámspiro[hossz1.hossz2…]atomszám
, ahol
- spiroszám a spiroatomok száma sokszorozó taggal (
dispiro
,trispiro
, stb.) - a hosszak a spiroatomok közötti atomok számai a számozás sorrendjében. A két láncvégi gyűrű egyszer, a köztes (fél)gyűrűk kétszer szerepelnek a felsorolásban.
- atomszám a gyűrű összes atomjának száma, a nyílt szénhidrogének neve által megadva (pl. heptadekán a 17-atomos spirociklus).