„Spirociklusos vegyületek” változatai közötti eltérés
Laci (vitalap | szerkesztései) |
Laci (vitalap | szerkesztései) |
||
| 20. sor: | 20. sor: | ||
[[Fájl:6-oxaspiro(4.5)dekán.svg|bélyegkép|balra|200px|6-oxaspiro[4.5]dekán]] |
[[Fájl:6-oxaspiro(4.5)dekán.svg|bélyegkép|balra|200px|6-oxaspiro[4.5]dekán]] |
||
| − | Az oxigénatomot egyelőre szénatomnak tekintjük. Egy spiroatom van (a számozás során az 5-ös helyszámot kapta), egy 5 és egy hat tagú gyűrű. A vegyület 10 atomból áll. A számozást a ciklopentán valamelyik spirogyűrű melletti atomjával kezdjük. A spiroatom után, a ciklohexán gyűrűben a heteroatomot választjuk a következő helyszám számára. |
+ | Az oxigénatomot egyelőre szénatomnak tekintjük. Egy spiroatom van (a számozás során az 5-ös helyszámot kapta), egy 5 és egy hat tagú gyűrű. A vegyület 10 atomból áll (dekán). A számozást a ciklopentán valamelyik spirogyűrű melletti atomjával kezdjük. A spiroatom után, a ciklohexán gyűrűben a heteroatomot választjuk a következő helyszám számára. |
A bal oldali gyűrűnek 5, a jobb oldalinak 4 atomja van a spiroatomon kívül. A spirociklus neve így <code>spiro[4.5]dekán</code>. Most már megadhatjuk az oxigénatomoot [[helyettesítés]]sel (<code>6-oxa</code> előtag). |
A bal oldali gyűrűnek 5, a jobb oldalinak 4 atomja van a spiroatomon kívül. A spirociklus neve így <code>spiro[4.5]dekán</code>. Most már megadhatjuk az oxigénatomoot [[helyettesítés]]sel (<code>6-oxa</code> előtag). |
||
A lap 2020. április 11., 16:52-kori változata
Két gyűrű spirociklust alkot, ha a két gyűrűnek egyetlen közös atomja van. Ez az atomot spiroatomnak nevezzük.
Ez a szócikk spirociklusos alapvegyületekkel foglalkozik, melyek
- telítettek
- csak szénatomból állnak (a heteratomokat helyettesítéssel lehet megadni)
- a spirociklusok egyenes láncot alkotnak
- szabad spiroegységekből állnak, azaz a spirociklusok között más atomokon/gyűrűkön keresztül sincs kapcsolat.
Monociklusokból álló spirociklusos vegyületek
Az elnevezés hasonlít az áthidalt gyűrűs vegyületek Baeyer-rendszerére. A spiroatomokat hídfőknek tekintjük, és szögletes zárójelben megadjuk a hosszukat. A spirolánc két végén álló gyűrű hossza a gyűrű atomszáma a spiroatom nélkül. A köztes gyűrűk kétszer szerepelnek a szögletes zárójelben, a két spiroatom közötti atomok számával.
A spirociklust a kisebbik láncvégi gyűrű spiroatom melletti atomjával kezdjük számozni. A spiroatomnál áttérünk a köztes gyűrű rövidebb láncára, míg el nem érjük a másik láncvéget. Onnan visszafelé haladunk a számozással, a köztes gyűrűk hosszabbik láncán keresztül.
A spirociklus neve: spiroszámspiro[hossz1.hossz2…]atomszám, ahol
- spiroszám a spiroatomok száma sokszorozó taggal (
dispiro,trispiro, stb.). Amono-sokszorozó tagot nem írjuk ki. - a hosszak a spiroatomok közötti atomok számai a számozás sorrendjében. A két láncvégi gyűrű egyszer, a köztes (fél)gyűrűk kétszer szerepelnek a felsorolásban.
- atomszám a gyűrű összes atomjának száma, a nyílt szénhidrogének neve által megadva (pl. heptadekán a 17-atomos spirociklus).
dek%C3%A1n.svg)
Az oxigénatomot egyelőre szénatomnak tekintjük. Egy spiroatom van (a számozás során az 5-ös helyszámot kapta), egy 5 és egy hat tagú gyűrű. A vegyület 10 atomból áll (dekán). A számozást a ciklopentán valamelyik spirogyűrű melletti atomjával kezdjük. A spiroatom után, a ciklohexán gyűrűben a heteroatomot választjuk a következő helyszám számára.
A bal oldali gyűrűnek 5, a jobb oldalinak 4 atomja van a spiroatomon kívül. A spirociklus neve így spiro[4.5]dekán. Most már megadhatjuk az oxigénatomoot helyettesítéssel (6-oxa előtag).
Két gyűrű esetén a szögletes zárójelben – a Baeyer-rendszerrel ellentétben – mindig az első szám a nagyobb.