„-én” változatai közötti eltérés

Innen: kémia
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
15. sor: 15. sor:
 
Kondenzált gyűrűk esetén az '''-én''' végződés azt jelzi, hogy a gyűrűrendszer [[teljesen telítetlen]].
 
Kondenzált gyűrűk esetén az '''-én''' végződés azt jelzi, hogy a gyűrűrendszer [[teljesen telítetlen]].
 
{{bővebben|Kondenzált gyűrű}}
 
{{bővebben|Kondenzált gyűrű}}
  +
  +
== Jegyzetek ==
  +
<references/>
   
 
== Forrás ==
 
== Forrás ==

A lap 2020. április 22., 20:20-kori változata

Szubsztrakciós utótag

Az -én egy szubtrakciót jelző utótag. Két szomszédos atomról egy-egy hidrogént távolít el telítetlen kötés kialakulása közben.[Nyitrai 1] Olyankor használjuk, ha az alapvegyület alapvetően telített, csak az eltéréseket kell jelezni.

Az -én utótagot az alapvegyület tövéhez illesztjük, ha a helyzetüket nem jelöljük számokkal, vagy ha a helyzetszám nem közvetlenül az -én előtt szerepel.[Erdey 1] Például: pent-1-én, de 1-pentén-4-in. A dekán végződés decén-re módosul.[1]

Az -én-t sokszorozó tag előzheti meg; ilyenkor a szótőhöz egy a hang is kapcsolódik: -adién, atrién, stb.[Nyitrai 2] A két helyszám közül a kisebbiket kell megadni.

Az -én utótag jellemző csoportnak minősül, bár az alapvegyület megválasztásakor és a számozáskor különbözik a többi jellemző csoporttól.

Telítetlen kondenzált policiklus

Kondenzált gyűrűk esetén az -én végződés azt jelzi, hogy a gyűrűrendszer teljesen telítetlen.

Jegyzetek

  1. Annak ellenére, hogy a deka görög szó, a végződést mégis latinosan használjuk. A görögben nincs c betű.

Forrás

  • Nyitrai József – Nagy József: Útmutató a szerves vegyületek IUPAC nevezéktanához. Budapest: Magyar Kémikusok Egyesülete (1998) Az IUPAC Szerves Kémiai Nómenklatúrabizottságának 1993-as ajánlása alapján.
  1. R-1.2.5.2., 31–32. oldal.
  2. R-3.1.1., 62–63. oldal.
  • A magyar kémiai elnevezés és helyesírás szabályai. Szerkesztette: Erdey-Grúz Tibor és Fodorné Csányi Piroska Budapest: Akadémiai Kiadó (1972)
  1. 3.2.3., 514. oldal.