„-én” változatai közötti eltérés

Innen: kémia
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
2. sor: 2. sor:
   
 
== Szubsztrakciós utótag ==
 
== Szubsztrakciós utótag ==
Az '''-én''' egy [[szubtrakció]]t jelző utótag. Két szomszédos atomról egy-egy hidrogént távolít el telítetlen kötés kialakulása közben.<ref group="Nyitrai">R-1.2.5.2., 31–32. oldal.</ref> Olyankor használjuk, ha az alapvegyület alapvetően telített, csak az eltéréseket kell jelezni.
+
Az '''-én''' egy [[szubtrakció]]t jelző utótag. Két szomszédos atomról egy-egy hidrogént távolít el telítetlen kötés kialakulása közben.<ref group="Nyitrai">R-1.2.5.2., 31–32. oldal.</ref> A kisebbik [[helyszám]]ú atomot kell megadni. Gyűrűs vegyületben előfordul, hogy a szomszédos atomok helyszáma nem folytonos: ilyenkor a második helyszámot zárójelben írjuk az első után (lásd a példát).
   
 
Az -én utótagot az alapvegyület tövéhez illesztjük, ha a helyzetüket nem jelöljük számokkal, vagy ha a [[helyzetszám]] nem közvetlenül az -én előtt szerepel.<ref group="Erdey">3.2.3., 514. oldal.</ref> Például: <code>pent-1-én</code>, de <code>1-pentén-4-in</code>. A <code>dekán</code> végződés <code>decén</code>-re módosul.<ref>Annak ellenére, hogy a <cite>deka</cite> görög szó, a végződést mégis latinosan használjuk. A görögben nincs <cite>c</cite> betű.</ref><ref group="Nyitrai">R-0.1.7.3., 10–11. oldal.</ref>
 
Az -én utótagot az alapvegyület tövéhez illesztjük, ha a helyzetüket nem jelöljük számokkal, vagy ha a [[helyzetszám]] nem közvetlenül az -én előtt szerepel.<ref group="Erdey">3.2.3., 514. oldal.</ref> Például: <code>pent-1-én</code>, de <code>1-pentén-4-in</code>. A <code>dekán</code> végződés <code>decén</code>-re módosul.<ref>Annak ellenére, hogy a <cite>deka</cite> görög szó, a végződést mégis latinosan használjuk. A görögben nincs <cite>c</cite> betű.</ref><ref group="Nyitrai">R-0.1.7.3., 10–11. oldal.</ref>

A lap 2020. május 8., 08:52-kori változata

Szubsztrakciós utótag

Az -én egy szubtrakciót jelző utótag. Két szomszédos atomról egy-egy hidrogént távolít el telítetlen kötés kialakulása közben.[Nyitrai 1] A kisebbik helyszámú atomot kell megadni. Gyűrűs vegyületben előfordul, hogy a szomszédos atomok helyszáma nem folytonos: ilyenkor a második helyszámot zárójelben írjuk az első után (lásd a példát).

Az -én utótagot az alapvegyület tövéhez illesztjük, ha a helyzetüket nem jelöljük számokkal, vagy ha a helyzetszám nem közvetlenül az -én előtt szerepel.[Erdey 1] Például: pent-1-én, de 1-pentén-4-in. A dekán végződés decén-re módosul.[1][Nyitrai 2]

Az -én-t sokszorozó tag előzheti meg; ilyenkor a szótőhöz egy a hang is kapcsolódik: -adién, atrién, stb.[Nyitrai 3] A két helyszám közül a kisebbiket kell megadni.

Az -én utótag jellemző csoportnak minősül, bár az alapvegyület megválasztásakor és a számozáskor különbözik a többi jellemző csoporttól.

Telítetlen kondenzált policiklus

Kondenzált gyűrűk esetén az -én végződés azt jelzi, hogy a gyűrűrendszer teljesen telítetlen.

Jegyzetek

  1. Annak ellenére, hogy a deka görög szó, a végződést mégis latinosan használjuk. A görögben nincs c betű.

Forrás

  • Nyitrai József – Nagy József: Útmutató a szerves vegyületek IUPAC nevezéktanához. Budapest: Magyar Kémikusok Egyesülete (1998) Az IUPAC Szerves Kémiai Nómenklatúrabizottságának 1993-as ajánlása alapján.
  1. R-1.2.5.2., 31–32. oldal.
  2. R-0.1.7.3., 10–11. oldal.
  3. R-3.1.1., 62–63. oldal.
  • A magyar kémiai elnevezés és helyesírás szabályai. Szerkesztette: Erdey-Grúz Tibor és Fodorné Csányi Piroska Budapest: Akadémiai Kiadó (1972)
  1. 3.2.3., 514. oldal.